Elcsépelt dolognak tűnik, hogy nincs két egyforma év a búza tenyészidőszakában, ez idén sem volt másképp, sőt merőben új dolgokat is tapasztalhattunk. Kronológiáját tekintve, aránylag kedvező vetési feltételeket követően, ritka, csapadékban szegény, nagyon enyhe telünk volt, aminek következményei nem egy kedvezőtlen dolgot produkált országos méretekben is (korai erős vegetatív állapot, 2-3 héttel korábbi kalászolás, márciusi sárgarozsda és levélfoltosságok, pocokinvázió, májusi hősokk, intenzíven esős, viharos napok aratás közben).
Ezen tényezők nagy részét nem tudjuk befolyásolni, de azért vannak olyan pontok, amelyek esetében, ha tényleg „fogjuk a búza kezét” megelőzhetjük, mérsékelhetjük a hozamokra és minőségre gyakorolt negatív hatásokat.
Az aratás derekánál tartunk, mikor ezek a sorok születnek és az eredmények, amelyekről tudunk, hallunk nagyon ellentmondóak. Az utóbbi hetekben a napi esők folyamatosan megállítják a betakarítást és az érett (a közép és késeiek is) gabonáink már jelentős minőségromláson mennek át, attól függően hány mm (50–150 mm) esőt kaptak. Az intenzív esők következtében jelentős fajsúly-, esésszám-, sikér-, fehérje-, acélosság csökkenés tapasztalható, ezért itt kell megjegyezni azt, hogy azok a fajták, amelyek típusuknál fogva kiemelkedően jó minőségűek, rendelkeztek olyan tartalékkal, hogy jelentősebb minőségi veszteségek ellenére még mindig a malmi I. kategóriában maradtak. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a GK Békést, GK Futárt, míg a jelentős területen termesztésben levő GK Csillag a koraiságával adott arra lehetőséget, hogy idejében arassák le és malmi kategóriába kerüljön.
Általánosságban – így a GK Békés és a GK Csillag esetében is –, ha egy fajta nagy területen képes elterjedni, akkor az nem véletlen és nem biztos, hogy egy rosszabb évjárat és lokális problémák miatt le kell róla mondani és egy kevésbé ismert fajtával 100%-ban kiváltani azt. Kísérleti és üzemi eredményeink alapján eddigi információink biztatóak: a szegedi fajtákról több a jó hír, mint a rossz. Területi arányaikat tekintve a GK búzák elsősorban koraiságuk következtében már jórészt tető alatt vannak (GK Csillag, GK Békés, GK Kalász, GK Körös, GK Élet, GK Berény és a durum búzáink is, a GK Bétadur és a Selyemdur).
Itt kell megemlíteni azt is, hogy a jelentős termésveszteségeket okozó korai rozsdafertőzés csak ott volt jellemző, ahol csak a kalászvédelemre koncentráltak. A korai sárgarozsda fertőzéssel szemben azonban nem egy fajtánk ellenálló, toleráns volt, így a GK Köröst, a GK Peturt, a GK Szalát, az új fajtáink közül a GK Szilárdot, GK Pilist és a durum búzáinkat ide sorolhatjuk. Az árpafajtáink is (GK Stramm, GK Judy) jól tolerálták az ide szokatlan viszonyokat és megdőlés nélküli, nem egy helyen rekordterméseket (7-8 t/ha) produkáltak. A tritikáléink betakarításával kapcsolatos hírek is biztatóak, annak ellenére, hogy ebben az évben nagyon korán kikalászoltak és kevésbé bokrosodtak úgy, mint ami jellemző rájuk (GK Szemes, GK Rege).
Bár ez az összefoglaló korainak tűnhet, de az tény, hogy azok a termelők, akik a jó gazda gondosságával jártak el „fogták a búza kezét”, kevésbé csalódtak, sőt a körülményekhez képest elégedettek voltak a fajtákkal és az eredményeikkel. Sajnos azonban, vannak olyanok is, akik saját, lokális tapasztalataik alapján, országos léptékű véleményt hangoztatnak és elkezdik temetni a jól bevált, meghatározó fajtákat, de az új, eddig még meg sem ismert új fajtákat is (GK Szilárd, GK Pilis, GK Futár) az idei szerényebb termés vagy minőségi mutatóik miatt. Ők felvállalják azt is, hogy kevésbé ismert, eddig még jelentős területeken nem bizonyított, gyenge minőségű, de hozamosabb fajtára váltsanak, úgy hogy nem tudhatjuk, hogy a következő év milyen meglepetéseket tartogat számunkra.
Végezetül, készülve az őszi vetésekre, azt ajánlom kedves olvasóinknak, hogy feltétlenül keressenek bennünket, hiszen addigra már reálisabb képet kapunk az idei évről, és biztos, hogy könnyebben adunk választ kérdéseikre, illetve tudjuk azt, hogy melyik GK fajtát javasoljuk Önöknek, hiszen a mi érdekünk is az, hogy eredményesen gazdálkodjanak.
Dr. Beke Béla
A cikk szerzője: Dr. Beke Béla
