1. Határidők az uniós forrásból támogatott építmények tervezésének és kivitelezésének elektronikus adminisztrálására (ÉTDR és OÉNY) való áttérésre

Építési napló vezetés tekintetében mind az engedélyköteles, mind a nem engedélyköteles beruházások esetén:

• a 2014. január 1-ig megkezdett általános építések, és
• a 2014. július 1-ig megkezdett sajátos építések (víz- és útépítések stb.)

építési naplóit az eddig megszokott formában, azaz papír alapon kell vezetni. Megkezdésnek az építési terület átadás-átvétele számít.

A fenti határidők után megkezdett építéseknél e-naplót kell vezetni (megj.: kivéve az építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kötött, Kbt. hatálya alá tartozó építések nem minősülnek az ágazati jogszabályok szerint naplóvezetésre kötelezett építésnek), amely e-naplónak része az elektronikus teljesítésigazolás és a felmérési napló.

Építési tervdokumentáció
tekintetében:

• Az engedélyköteles általános építésekhez kapcsolódó (pl.: szociális épület, üzemépület, magtár, raktár, kerítés, szálláshely épület stb.) tervdokumentációt már csak az ÉTDR-rendszeren keresztül lehet engedélyeztetni, így a záradékolás is elektronikusan történik. Az ÉTDR-rendszer által záradékolt tervdokumentáció elektronikus formában tekinthető eredeti és hiteles dokumentumnak. Az elektronikusan záradékolt tervek kinyomtatva már nem hitelesek. A hitelesítést a döntéshozótól, vagyis az illetékes (építésügyi) hatóságtól kell kérni. Az elektronikusan közölt jogerős építési engedélynél ugyanígy kell eljárni.
• A nem engedélyköteles általános építésekre az illetékes (építésügyi) hatóságtól hatósági szolgáltatás keretében kell nyilatkozatot kérni arról, hogy az adott építési tevékenység nem építési engedélyhez kötött.
• Az engedélyköteles és nem engedélyköteles sajátos építmények (közlekedés, vízgazdálkodás) építéshatósági eljárásai nem változtak, a terveket papír alapon kell elkészíteni, záradékoltatni.

Az új szabályozás szerint az építések vagy engedélykötelesek, vagy nem engedélykötelesek. Összesen kétféle bejelentésköteles építési munka maradt: bizonyos bontások, amikor bejelentést az építésfelügyelet felé kell megtenni, és – a helyi szabályozás függvényében – a településképi bejelentésre kötelezett építési tevékenységek (pl. táblaelhelyezések), ezekben a polgármester, mint építésügyi hatóság, az illetékes.

Új hatósági eljárás a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás.
Az újdonsága főként az, hogy a hatósági jogkört a polgármester gyakorolja. Így – elméletileg – minden építésnek két elsőfokú hatósága van. (Azért elméletileg, mert a polgármesternek ehhez apparátusra van szüksége: főépítész, vagy helyi tervtanács szakvéleménye alapján, helyi önkormányzati rendeletben rögzített módon gyakorolhatja jogkörét.) Az MVH ezeket a helyi feltételeket településenként vizsgálni nem tudja, így ennek okán a polgármester eredeti nyilatkozatát (erre formanyomtatvány nincs rendszeresítve az MVH-nál) szükséges benyújtani arról, hogy az adott építés sem településképi véleményezési, sem településképi bejelentési eljárásra nem kötelezett.

2. Az MVH által elvárt új dokumentumok

Nem engedélyköteles beruházások esetén:

• nyilatkozat szükséges az illetékes építésügyi hatóságtól (általános építmények esetében ez hatósági szolgáltatás keretében kérhető, ehhez az (építési) tervdokumentációt az ÉTDR-rendszerbe fel kell tölteni).
• nyilatkozat szükséges a polgármestertől, hogy a beruházás nem kötelezett sem településképi véleményezési eljárásra, sem településképi bejelentésre.

Engedélyköteles beruházások esetén:

• az eljárás megindítása általános építmények esetében az ÉTDR-be feltöltött dokumentáció MVH részére történő feltöltésével, és az ÉTDR-azonosító megadásával igazolható. Az MVH később, a jogerős engedélynél az ÉTDR-azonosítót (is) ellenőrzi.
• a jogerős engedély és a záradékolt tervdokumentáció elektronikusan maradnak hitelesek, ezért a döntéshozó által elektronikusan záradékolt engedélyt kell a kérelemmel együtt feltölteni.

Használatbavétel esetén:

• amennyiben általános építményeknél szakhatóság nem vesz részt a használatbavételi eljárásban, és a beruházás tárgya nem műemlék, úgy a használatbavétel a hatóság által történő tudomásulvétellel történik meg. A tudomásulvételről hatósági bizonyítványt kell kérni;
• általános építmények esetében használatbavételi engedélyezési eljárás szükséges, ha az építmény műemlék, vagy annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni. Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 39. §). Ilyenkor jogerős használatbavételi engedély szükséges, amely elektronikusan marad hiteles, ezért a döntéshozó által elektronikusan záradékolt használatbavételi engedélyt és (ha vannak) a megvalósulási terveket kell az MVH által biztosított felületre feltölteni.

Építési napló vezetésére az ágazati jogszabályok szerint kötelezett építések esetén (191/2009. Korm. rend., 24. § 1. bek.):

• az építési naplót 2014. jan. 1. (sajátos építményeknél 2014. júl. 1.) kezdés (terület átadás-átvétel) után elektronikusan kell vezetni. Az e-napló felületről virtuálisan nyomtatott pdf file-t kell az MVH számára megküldeni. Az e-napló felületről nyomtatott adatok a hitelességüket elveszítik, így ügyfélnyilatkozat szükséges arról, hogy az MVH részére megküldött adatok a tárhelyen lévő eredeti adatokkal megegyeznek.
• A 2014. január 1-jén vagy azt követően megkezdett, az Európai Unió támogatásából megvalósuló általános (és a 2014. júl. 1-jén vagy azt követően megkezdett sajátos) építmények esetében elektronikus építési naplót kell vezetni (191/2009. Korm rend., 42. § (7) a.). A megkezdésnek az építési terület átadás-átvétele számít.
Az elektronikus építési napló bevezetésével az építési napló fogalma és tartalma, vezetésének főbb szabályai nem változnak. Az elektronikus építési napló a www.e-epites.hu portálon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) ablakon keresztül elérhető internetes alkalmazás.
A kifizetési kérelemhez az e-napló alkalmazásból elektronikusan nyomtatott (pdf) fő- és alnaplót, mellékleteket kell mellékelni, ezenkívül csatolni kell a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a mellékelt pdf-formátumú dokumentum tartalma mindenben megegyezik az e-napló alkalmazásban szereplő adatokkal, továbbá a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítani kell az MVH részére az elektronikusan hiteles adatokhoz való hozzáférést.
• A 2014. január 1-je előtt megkezdett, az Európai Unió támogatásából megvalósuló általános építmények esetében a naplót papír alapon kell vezetni és befejezni a 191/2009., 42.§ (6) szerint.

Építési napló vezetésére az ágazati jogszabályok szerint nem, de a Végrehajtási rendelet szerint kötelezett építések

Az építési naplót elektronikusan és papír alapon is lehet vezetni. Előbbi esetben a jelenlegi, utóbbi esetben a 2013-ban érvényes ágazati jogszabályok szerint. Építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kötött, valamint Kbt. hatálya alá nem tartozó építőipari kivitelezési tevékenységek végzése esetén sem az építési ágazati jogszabályok, sem pedig a Végrehajtási rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy az építési naplót milyen formában kell vezetni.
Ilyen esetekben még 2014. július 1. napjáig biztosan lehetőség van papír alapon vezetni az építési naplót. Elektronikus módon történő napló vezetésre azonban jelenleg is van lehetőség a fent említett, építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kötött és nem Kbt. hatálya alá tartozó beruházások esetében is.

2014. március 15-én a vonatkozó ágazati jogszabály (191/2009 Korm., 24.§) megváltozott, a naplóvezetésre kötelezett építések közül kikerültek a Kbt. hatálya alá tartozó építések. Így az ezután indult, építési engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kötött, Kbt. hatálya alá tartozó építések nem minősülnek az ágazati jogszabályok szerint naplóvezetésre kötelezett építésnek.

Dr. Weisz Miklós

AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A cikk szerzője: Dr. Weisz Miklós