Mint ismeretes, az Európai Unió illetékes bizottsága 2013 májusától két évre (időszakosan) betiltotta az uniós országok területén a neonikotinoid hatóanyagú inszekticid csávázószerek forgalmazását és használatát. Ez a tiltás Magyarországon is, számos szántóföldi növény (cukorrépa, burgonya, kukorica, napraforgó) mellett, a repce növényvédelmi technológiáját is érinti.
Dr. Szeőke Kálmán
növényvédelmi szakmérnök
Hazai szakmai körökben (termelőknél, forgalmazóknál, kutatóknál és hatósági szakembereknél) élénk vitát váltott ki ez a váratlan intézkedés, melynek kényszerű betartása nem várt nehézségeket okoz, az egyébként olajozottan működő repcetermesztésben. Az intézkedés kapcsán számos kérdés vetődik fel, melyet az uniós országok mindegyikében elemeznek és vizsgálnak az érintettek. Mik is ezek a kérdések?
A döntés hátterében környezetvédelmi és természetvédelmi okok állnak. Az indoklás szerint az intézkedés a megporzó rovarok (méhszabásúak), főként a mézelő méhek érdekében történt. Ugyanis nemzetközi, hitelt érdemlő vizsgálatok tanúsága szerint, a méhcsaládok európai szinten tapasztalható leromlásának oka a neonikotinoid hatóanyagok széles körű használatában keresendő. E vizsgálatok hitelességét nem áll módunkban (és nem is akarjuk) vitatni. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy e nagy horderejű vizsgálatokat, eredményeket (melyek az uniós döntés alapját képezik) hazai vizsgálatok nem támasztják alá. Ugyanis ilyen vizsgálatok Magyarországon is folytak. Erről az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (Budapest) elnöke, Tóth Péter 2014. február 18-án a 60. Növényvédelmi Tudományos Napokon számolt be „a neonikotinoid szercsaládba tartozó csávázószerek szerepe a méhcsaládok összeomlásának folyamatában Magyarországon” címmel. Az előadás címéből arra lehetne következtetni, hogy ez az összefüggés bizonyított, de a megtartott előadás (melynek az összefoglalója az interneten is fellelhető) arról tájékoztat bennünket, hogy a nemzetközi vizsgálatokkal ellentétben a neonikotinoid csávázószerek káros hatását Magyarországon kimutatni nem tudták. Kétségtelen, hogy ettől még lehet káros a neonikotinoid csávázás (hisz külhonban is az volt), de a hazai eredményekkel mégis érdemes dióhéjban megismerkedni. Az egyesület (OMME) koordinálásával 2007 óta Magyarországon üzemi monitoring vizsgálatokat végeznek a kérdés tisztázása céljából. Ennek során párhuzamosan figyelik a neonikotinoidok növényen belüli mozgását, és a méhek által frissen begyűjtött nektárban, pollenben való megjelenését. E korrekt vizsgálati eredmények szerint Magyarországon „másképpen viselkedik” ez a hatóanyag, mint külföldön, ugyanis (a külföldi vizsgálatokkal ellentétben) eddig nem találtak összefüggést a téli méhcsalád veszteségek és a neonikotinoid csávázás között.
Ezek után a kérdést elemezve, kételyeink támadhatnak afelől, hogy kellően indokolt volt-e az uniós döntés? Sajnos be kell látni, hogy a biztató magyarországi eredmények mellett (és dacára), több uniós országban kísérletileg igazolták a neonikotinoidok méhekre gyakorolt ártalmát. Bár a kísérletek újólag, és jelenleg is folynak, a magyarországihoz hasonló nemleges eredmények eddig, máshol még nem születtek. Így evidens, hogy egy felelős testület ebben a döntési helyzetben másképpen nem is határozhatott. A döntés megfontoltságára jellemző, hogy a tiltás nem végleges, csupán két év „próbaidőre” szól.
A termelőket (a döntés elszenvedőit) most legfőképpen az érdekli, hogy van-e lehetőség a kivont készítmények hatékony pótlására? Rendelkezésre állnak-e olyan engedélyezett növényvédő szerek, amelyekkel hatékonyan megvédhetjük a „védtelenül maradt” kultúrákat. Mekkora lesz a károsodás kockázata a „helyettesítő módszer” alkalmazásának? Végül, de nem utolsó sorban, mennyivel fog ez többe kerülni a termelőnek?
Ezúttal a repce védelme szempontjából tekintjük át a kérdést. A repce esetében talajlakók és a korai (kelést követő, őszi) rovarkártételek megelőzése érdekében a Chinook 200 FS (imidakloprid + béta-ciflutrin), Chinook Blue (imidakloprid + béta-ciflutrin), Cruiser OSR 322 FS (fludioxanil + tiametoxam + metalaxil), Ellado (klotianidin + béta-ciflutrin), Ellado Blue (klotianidin + béta-ciflutrin), és ezek analógja a Modesto (klotianidin + béta-ciflutrin) csávázószerek voltak használatosak. Mivel a talajlakók és korai kártevők elleni védekezés ezáltal megoldott volt, sajnálatos módon, talajfertőtlenítő készítmény nem szerepelt a repce növényvédelmi technológiájában. A tiltás váratlanul (szinte hirtelen) történt, ezért a gyártók és forgalmazók nem tudtak időben felkészülni a bevont csávázószerek más hatóanyagú talajfertőtlenítővel történő pótlására. Mit lehet tenni ebben a helyzetben, hogy a tiltásnak eleget téve, a repcenövény kellő védelmet kapjon (azaz a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon)?
A talajlakó kártevők (drótférgek, cserebogárpajorok, mocskospajorok) ellen talajfertőtlenítésre lenne szükség. Ezért fontos lenne, hogy az idei repcevetések idejére tiltás hatálya alá nem eső, hatékony talajfertőtlenítő (esetleg csávázó) készítmények engedélyt kapjanak. Ez feltehetően a talajlakó kártevők mellett, az őszi kártételt okozó, fiatalkori kártevők ellen is védelmet nyújtana. Amennyiben ilyen engedély „nem születik”, a fiatalkori kártevők (repcedarázs, repcebolha, káposztabolhák, gyökérormányos, kis káposztalégy) elleni védelmet az érvényes engedéllyel bíró permetező készítményekkel kell megoldani.
Az őszi kártevők elleni védelem, a repcedarázs és a repce bolhakártevői ellen engedélyezett permetező készítményekkel valósítható meg.
Kérdés lehet, hogy a permetezéses technológia kellően helyettesíti-e a csávázó inszekticidet? Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy hajdan (amikor még nem álltak rendelkezésre neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek) is védekeztünk az őszi kártevők ellen. Ezt részben talajfertőtlenítéssel, részben permetezéssel oldottuk meg. A módszer több odafigyelést, rendszeres előrejelzést igényelt. A védekezést a kártevők betelepedésekor, repcedarázs esetében lárvakeléskor (de legkésőbb 1-2 fokozatú lárvák ellen) kellett elvégezni. Nos, ez most is így lesz! A korábban csekély veszélyt jelentő, de egyre fontosabb kis káposztalégy ellen, rajzásuk (betelepedésük) idején permetezéssel szintén hatékonyan védekezhetünk. A legyek rajzása fehér színű, vizes tálcsapdával ellenőrizhető. A talajlakó kártevők közül csak a mocskospajor ellen tudunk permetezéssel védekezni. A drótférgek és cserebogárpajorok ellen talajfertőtlenítő szerre lenne szükség. (Sajnos jelenleg ez sincs!)
Utolsó kérdés lehet, hogy több energiába, több pénzbe kerül-e a permetezéses technológia? Minden bizonnyal igen! Arra a kérdésre, hogy veszélyesebb-e az őszi permetezés a méhekre nézve, mint a csávázás, azt kell válaszolni, hogy nem. Az őszi permetezések idején a méhek a területet nem járják.
Végezetül marad a költői kérdés: Van-e esélye annak, hogy két év elteltével a tiltás automatikusan feloldódik. Természetesen, a két év egyszer csak letelik, de hogy meghosszabbítják-e a tiltást, azt ma nem tudja senki!
Takács Attila
Cheminova Magyarország Kft.
A neonikotinoid csávázó és talajfertőtlenítő készítmények betiltásának következményeként nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 2014 őszén az őszi káposztarepce vetőmagtételek is csávázatlanul kerülnek forgalomba.
A repce a kezdeti fejlődési szakaszában az átlagnál érzékenyebb növény, s ha ez a kelési és csíranövénykori fejlődési stádium hatékony védelem nélkül marad, nagy tőszámveszteségekre lehet számítani.
A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek egy erősebben fertőzött területen jelentős kártételt okozhatnak. Ellenük talajfertőtlenítő szerrel lehet védekezni. Engedélyezett talajfertőtlenítő szer ma nincs forgalomban repcében, de a klórpirifosz granulátum eseti engedélyét a gyártó idén a repcében megkéri. Ennek dózisa 10 kg/ha és hatása a korai bolhakártétel ellen is segítséget nyújthat.
Nagy hangsúllyal kell számítani a repcét károsító bolhafajok (nagy repcebolha, káposztabolha fajok) kártételére. A bolhák kártétele azért is érdekes, mert mindannyian tudjuk, hogy egy szárazabb, melegebb őszön erős gradáció kialakulásakor még a rovarölő szeres csávázás sem tud hatékony védelmet biztosítani ellenük. A bolhák ellen hatékonyan csak a gázosodó rovarölő szerek használhatóak, mert a repce még olyan fejletlen, esetleg szikleveles állatotban van, hogy nincs elegendő levélfelülete felvenni a felszívódó készítményeket. Ilyen készítmények a klórpirifosz hatóanyagú, vagy klórpirifosz és piretroid hatóanyagot tartalmazó szerek vagy az ilyen készítmények kereskedelmi csomagjai. Csak piretroid készítménnyel nehéz ekkor elegendő hatást elérni a bolhák ellen.
A csávázás hiánya szintén kedvező helyzetet teremt a repce-gubacsormányos felszaporodásának és kártételének. A korábban vetett repcéken száraz, meleg ősz esetén kell számítani a jelentősebb kártételére. A bogarak szeptember elején jelennek meg a repcén, ahol egész ősszel rakhatnak tojást a gyökérnyaki részbe. A képződő gubacsban egyesével fejlődnek a lárvák. A lárva a fiatal repcenövények gyökereiben táplálkozik, amelyen gubacsosodást idéz elő, csökkentve szintén a károsított növények télállóságát. Irtani a kifejlett bogarakat lehet hatékonyan. Az enyhe ősz kedvezhet egy új repcekár- tevő, a kis káposztalégy egyre erőteljesebb károsításának. Repcében a harmadik nemzedék esetleges tömeges rajzásának van szerepe, ugyanis a fiatal növények gyökérnyaki részéhez lerakott tojásokból kikelő lárvák (nyüvek) a gyökér felszínét hámozgatják, majd befúrnak a gyökérbe is. Az ilyen gyökerek a rágások következtében nyákosan rothadnak, majd elszakadnak. A károsított fiatal növények vontatottan fejlődnek és még a tél előtt elpusztulnak. Védekezni a káposztalégy repülő alakja ellen érdemes. A repce-gubacsormányos és a kis káposztalégy petéket rakó alakjai ellen klórpirifosz, piretroid vagy ezeket tartalmazó készítmények kombinációival vagy kereskedelmi csomag ajánlataival védekezhetünk. A piretroidokat két csoportra oszthatjuk. A hagyományos pireroidoknak erős taglózó hatásuk van, viszont tartamhatásuk nincs. A mikrokapszulázott pireroid termékek hatása elhúzódó, így 4–6 napos tartamhatással rendelkeznek. A klórpirifosz metil hatóanyag a levelek felső epidermisz és viaszrétegében raktározódva, a hőmérséklet hatására fokozatosan szabadul fel és így 5–6 napos tartamhatást biztosít a hőmérséklet függvényében. Ha melegebb van, gyorsabban párolog el a klórpirifosz és ekkor rövidebb a hatás.
A mocskospajor erősebb fellépését a napjainkban sokak által előnyben részesített forgatás nélküli termesztéstechnológia is erősíti. Védekezni ellenük csak gázosodó, klórpirifoszt tartalmazó készítmények permetezésével lehet hatékonyan. A permetezéseket lehetőleg az esti órákban kell végrehajtani, mivel a lárva egy üregben bújik el a napfény elől és csak este, éjszaka jön elő táplálkozni.
Az egyik legismertebb repcekártevő, a repcedarázs hernyója. Szeptember-októberben a jellegzetes fekete hernyó néhány nap alatt teljesen elpusztíthatja a repcét. Védekezni a fejletlenebb lárvák ellen piretroid tartalmú készítményekkel lehet, itt a mikrokapszulázott szerek tartamhatása nagy segítséget nyújthat. A fejlettebb hernyókat már csak a drasztikusabb klórpirifosz hatóanyagú készítmények képesek elpusztítani. Akkor ajánlatos a szerek legmagasabb dózisát használni.
A gyapottok bagolylepke hernyói a száradó kukoricáról a friss repcetáblákra települhetnek át, teljesen elpusztítva azokat. A kifejlett hernyók ellen csak klórpirifosz hatóanyagú készítmények maximális dózisával védekezhetünk.
A termelőnek előrejelzési módszerekkel figyelnie kell a kártevő fajok rajzását, így erre alapozva gyéríteni tudja a károsítókat, ezzel mérsékelve a peterakást és a kikelő lárvák számát. A sárga tálas vagy ragacslapos módszer tökéletes erre a célra.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a neonikotinoid csávázás nélkül repcében ősszel 2–4 rovarölő védekezés válhat szükségessé. Az óvatosabb termelők eseti engedéllyel klórpirifosz granulátum talajfertőtlenítő szert juttatnak ki, a vetéssel egy menetben. A repce szik 2 leveles állapotában egy klórpirifosz hatóanyagú permetezésre biztosan szükség lesz. A repce 4–6 leveles korában pedig egy pireroid vagy klórpirifosz + piretroid hatóanyagú kombinációt kell kijuttatni a kártevőnyomás függvényében.
Kérdés, hogy elegendő rovarölő szer áll-e majd rendelkezésre a védekezésekhez. A csávázószerek idejében általában egy kiegészítő védekezés elegendő volt a repce védelmében. Csávázószerek nélkül akár 3 rovarölő szeres permetezés is szükségessé válhat.
2013. december 1-jén az Európai Unió egy szankció által meggyorsított egy folyamatot, miáltal 2 évre visszavonásra kerültek a neonikotinoid tartalmú csávázószerek. Valószínűsíthető, hogy a természet rezisztencia segítségével, idővel helyettünk is megoldotta volna a problémát, megtörve ezzel a neonikotinoidos hegemóniát. Sokan találgatni kezdtek, miként befolyásolja ez az intézkedés a 2014. évi őszi repcevetéseket és még mindig csak feltételezésekre alapozhatunk. Egy biztos, a korai kártevők elleni legbiztosabb védelmi vonalunk megsérült.
Az őszi kártevők közül a legjelentősebb kártételt a földibolha (Phyllotreta spp.) fajok okozzák, melyek tömeges jelenlét esetén képesek akár 100%-os kárt okozni a szik-, illetve 1 lomblevélpáros őszi káposztarepce állományban. A levéllemez lyukasztgatásával az asszimilációs felület olyan szintre csökkenhet, amely a növény pusztulását okozza. Az eddig alkalmazott felszívódó csávázószerek a bolhakártételt az elviselhető szint alatt tartották, miáltal ebben a fenológiai stádiumban magas koncentrációban voltak jelen a növényi szövetekben. Viszonylag kevés esetben igényeltek kiegészítő védekezést, azonban ez a jövőben drasztikusan változni fog. Csapadékos ősz esetén talán van esélyünk átvészelni a kritikus időszakot növényvédelmi beavatkozás nélkül, azonban az előző évek tendenciáját tekintve erre csekély esélyt látok. Ebből következik, hogy a repce amúgy is hosszú növényvédelmi listája újabb szükséges növényvédelmi beavatkozási ponttal fog bővülni. Lokálisan egyes termőhelyeken nagyobb egyedszámban fordulnak elő a repcedarázs (Athalia rosae) lárvái az úgynevezett álhernyók, amelyek szintén képesek drasztikus kártételre még az őszi káposztarepce korai stádiumában. A védekezés tekintetében a repcebolhák esetében alkalmazott piretroidos kezelés megfelelő hatásfokot biztosít. A fenológiai állapot előre haladásával a csávázószerek hatásfoka egyenes arányban csökken. A tavasszal először megjelenő kártevők a repce szárormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), melyek folyamatosan kóstolgatják a növényt, de rájuk az alacsony koncentráció miatt gyakorlatilag a csávázással kijuttatott hatóanyagok eredménytelennek bizonyultak. A kártételük nem okoz növénypusztulást, azonban az érést kedvezőtlenül befolyásolja, valamint kaput nyit a gombabetegségeknek. A védekezés rendszerint egy gyorsabb hatású piretroid és egy tartamhatást is biztosító szerves foszforsav származék kombinációjában történik. Azonban, ha szakértői szemmel vizsgáljuk meg, ez nem követi az integrált növényvédelmi irányelvet, mely szerint a kártevők ellen szelektív növényvédő szerekkel kellene védekeznünk. Ezzel szemben a virágzáskori kártevőnek számító repcefénybogár (Meligethes aeneus) esetében, mely a táplálkozása során belerág a porzóba és a bibébe, biztosítható a szelektív védekezés. Az állomány egy időben történő virágzásánál nem okoz gondot a kártevő jelenléte, de ha egyenetlen a virágzás, szintén szükséges egy inszekticides kezelést beiktatni. Ebben is megmutatkozhat egy őszi regulátor hatású készítmény pozitívuma, mely által biztosítható az egyöntetű virágzás.
Gondolatmenetem végén pár szó erejéig visszakanyarodnék az alapproblémához, amelyből kirobbant a neonikotinoid probléma, a méhpusztulás. A szakértők a felszívódó neonikotinoid hatóanyagok növényi részekbe való transzlokációját tartják a probléma gyökerének. Véleményem szerint egy nem megfelelően alkalmazott állománypermetezés során követhetünk el olyan hibát, amely akár tömeges méhpusztuláshoz vezethet. Tehát az EU rendelkezése alapján bevállalta, egy esetleges helytelen növényvédelmi gyakorlat esetén jelentkező letális hatást, a neonikotinoidoknál feltételezett szubletális hatás megszüntetése érdekében. Nekünk felhasználóknak viszont ki kell dolgoznunk egy olyan technológiát, amellyel mindkettő elkerülhető és az elvetett fajta/hibrid mennyiségi és minőségi terméspotenciálja maximálisan kihasználható. Ha ezt a növényvédelmi technológiát sikeresen alkalmazzuk, akkor a pluszköltség, amellyel a neonikotinoidok által eddig kezelt spektrumot lefedő inszekticides kezelés jár, az gyakorlatilag jelentéktelen mértékű.
Fehérvári Sándor
Monsanto Fejlesztési Csapat
Hogy induljunk háborúba fegyver nélkül?
A helyzet persze nem ilyen drasztikus, mégis jól jelzi a termelők első gondolatát. Azonban a történelemben is sokszor volt rá példa, hogy túlerővel szemben nyertek csatát.
Ismerjük fel az ellenfelet!
Fel kell mérjük a repcetermesztésre tervezett területek rovarpopulációját. Az esetek többségében a táblatörténet, és annak környezete is árulkodik, de a területen kihelyezett csapdák a legmegbízhatóbbak. A repce szűk, 4-5 éves forgóban való termesztése mellett biztosan számíthatunk talajszinti kártevőkre, amik a fő problémát jelentik. A levélfelületet károsító rovarok elleni védekezés a szokásos korai rovarölő szeres kezeléssel jól kezelhető – bár gyakori ellenőrzést igényel. (A korai levél (sziklevél) kártevők ellen (pl. bolha) tartamhatással rendelkező szerrel (foszforsav-észter) később (pl. repcedarázs álhernyó ellen) megfelelő a piretroid is.)
A CSEL
A talajkártevők által fokozottan veszélyeztetett táblák esetében kénytelenek vagyunk előre számolni az áldozatokkal. Az előre látható tőszámvesztést nehéz becsülni, ezért érdemes olyan hibrideket választani, melyek TŐSZÁM-FLEXIBILITÁSA kiemelkedő. A tőszámvesztés a területen foltokban jelenik meg, így fontos, hogy olyan hibridet válasszunk, mely alacsony, és magas tőszámon is biztosítja terméspotenciálja maximumát.
A túlzott tőszámemelés nem jó stratégia, mivel a mai hibridek tőszámoptimuma 25–45 növény/m² körüli, hibridtől függően. A korai vetés, a gyors KORAI FEJLŐDÉSŰ növények szintén segíthetik, a megfelelő tőszám biztosítását. A kártevők kisebb kárt okoznak az erős növényeken, mely kártételt a tavasz folyamán a növény jól tudja kompenzálni.
A SZUPER FEGYVER
Több vetőgép-forgalmazó megoldotta az apró magvakkal egy menetben kijuttatható mikrogranulátumok használatát. Az erős talajszinti kártevő-fertőzöttséget mutató táblák esetében vissza kell nyúlni a rovarölő szerekhez és ajánlott talajfertőtlenítő szert kijuttatni a vetéssel egy menetben.
A STRATÉGIA
Táblaszinten kell gondolkodnunk, jelen szituációban az egy üzem/technológia nem fog célra vezetni, vagy túlzottan költségessé válhat. Használjuk a hibridek releváns tulajdonságait, és csak akkor alkalmazzunk talajfertőtlenítő szereket, ha azok használata elkerülhetetlen. Talajfertőtlenítők teljes felületen történő használatát pedig kerüljük, mivel a talajban lakozó élet biztosítja számunkra a magas terméseket.
Nem tudom, hogy jó úton haladunk-e. Cégünk az "Öt+egy" Kft. jövőbeli repcetermesztési megoldásaival kapcsolatban szívesen megosztom gondolataimat, tapasztalataimat. A jövő tervezése előtt azonban nem árt végiggondolni az elmúlt évek repcetermesztésével kapcsolatos tapasztalatainkat, melyeket a Dél-Alföld inkább szélsőséges, mint kiegyenlített időjárási körülményei között gyűjtöttünk.
Az őszi káposztarepce termesztését cégünk a 1991-es megalakulását követően rögtön elkezdte, de az első években csak fajtákat termesztettünk és azokat is a csekély termőképességű területeken. Akkor az intenzív termesztés szóba sem került. A vetőmagnormák 6–8 kg/ha körül jártak, mert az akkori vetőgépek, termesztési technológiák ezt tették lehetővé.
Az évek múlásával és a technika fejlődésével az új hibridek és ter- mesztési technológiák megjelenésével mára 1,8–3 kg/ha vetőmagnormával vetünk és a repcét már intenzíven termesztjük.
Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a vetőmagot jó csávázószerrel védik az előállítók a növények korai rovarkártételével szemben.
Ha ezen védelemmel nem fog a vetőmag rendelkezni, akkor a mi régiónkban, ahol a vetést követően nagyon ritkán fordul elő olyan időjárási körülmény, amely gyors, egyöntetű kelést eredményezne, fontos lesz egyrészről a vetőmagnormák megemelése, másrészről fontos lesz az előre eltervezett vetésterv és az ahhoz kacsolódó vízmegőrző talajművelés a repce előtt.
Nagyobb figyelemmel kell majd lennünk az időjárási előrejelzésekre a vetésidőben, azokhoz jobban kell alkalmazkodnunk, és a vetési mélység jó megválasztásával is jobban kell igazodnunk a talajállapothoz.
Ha ezeket betartjuk, akkor számíthatunk csak a vetésünk egyöntetű kikelésére. Ezt követően egy-kettő-három rovarölő szeres kezeléssel egy elfogadható növényállományra számíthatunk. De mindez mennyiért? Megéri-e?
Az őszi káposztarepce termesztése eddig is kockázatos és költségigényes volt. Az áttelelés mindig bizonytalan, sok kérdőjelet hordoz.
A repce árpozíciója sokat romlott, így tényleg csak az intenzív termesztés vezethet eredményre. Itt kell megjegyeznem, hogy más növények árpozíciója is romlott, de azoknál nem kell a termesztési ciklusban 10–12-szer beavatkozni.
Ha tanácsolnom kellene valamit, akkor ezt mondanám: az termesszen repcét, aki szereti a szakmai kihívásokat, rendelkezik technikával, tudással, kitartással, jól bírja kezelni a problémákat, és pénzügyileg olyan helyzetben van, hogy tud várni a jó értékesítési árra.
Miskucza Péter
Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.
A neonikotionidok felfüggesztésével visszalépünk az időben. Számomra meglepő döntés a repce esetében a felfüggesztés és annak az indoklása. Az elmúlt években jelentős repce vetőmagtermő területünk volt. A repce vetőmagtermesztésében hosszú évek óta együtt dolgozunk megyei méhészekkel és sohasem tapasztaltuk az inszekticides csávázás káros hatását a méhekre. A megtermékenyítésben fontos szerepük van a méheknek.
A rovarölő szeres csávázószerek felfüggesztésének híre a vetőmag fajtatulajdonosokat is óvatosságra intette és 2013-ban jelentősen csökkentették a vetőmag-előállító területeket. Az új helyzetben több fontos dolgot mérlegeltünk és az előrejelzés, védekezés hagyományos módja mellett a termesztéstechnológiai elemek áttekintésével, az abból adódó lehetőségek kihasználásával igyekszünk csökkenteni a várható kártételeket.
A kártevők fellépésének előrejelzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Támaszkodni kívánunk a Növényvédelmi Kamara által az idén felállított előrejelző rendszerére is. Nem könnyű a védekezés időzítése, mivel több, eltérő időpontban megjelenő károsító (földibolha, repcedarázs álhernyó, kis káposztalégy, repcegubacs-ormányos) ellen kell a harcot felvenni. A várhatóan legnagyobb kárt okozó kártevő védekezési küszöbértékéhez kell igazítani a védekezést. Előfordulhat kedvezőtlen esetben, elsősorban száraz őszön, hogy a kártevők (különösen a bolhák) száma eléri a védekezési küszöbértéket és többszöri védekezésre is szükség lehet. A kezelések pontos időzítése fontos feladat lesz. Jelen pillanatban nem érzékeljük, hogy milyen mértékű a gyökeret károsítók aránya, kell-e jelentős kártételre számítanunk, szükség lesz-e talajfertőtlenítésre, hatással lehet-e a talajrögök között közlekedő kártevőkre.
A termesztéstechnológiai elemek közül a kialakult vetésváltásunk lehet a segítségünkre, mert a terület kétharmadán hibrid kukorica az előveteményünk. Ezért a vetésidő szeptember második felére, végére esik. Reményeink szerint a késleltetett vetés csökkenti a repcedarázs álhernyójának kártételét. A későbbi vetésidőpontot segíti az öntözés lehetősége, ezáltal a repcenövények gyors kezdeti fejlődésének biztosítása, ami segíthet a földibolha és a nagy repcebolha kártételének csökkentésében is. Figyelni kell az előző évi repcetábláktól való távolságra is, mert a kártevők és a betegségek átterjedhetnek. Keresnünk kell új, innovatív megoldásokat. Nyitottak vagyunk új technológiák kipróbálására.
Összefoglalva, mind a ráfordított időben, mind a költségekben többletteljesítményekre, -költségekre lesz szükség. Várhatóan a környezet terhelése mindezek mellett nem csökken, hanem növekszik. Felvetődik a kérdés, hogy ez lenne-e a cél, vagy a vetőmagok inszekticides csávázása, amely vetőmagüzemekben korszerű technológiával ellenőrizetten történik.
Igaz, hogy a kérdés arról szól, hogy hogyan készülünk fel a repcében a neonikotionoidok felfüggesztését követően a kártevők elleni védekezésre, viszont a kerekasztal fő kérdése, hogy Jó úton haladunk-e?
Véleményem szerint újból a lobbiérdekek kiszolgáltatottjai vagyunk! Semmi nem bizonyítja a hatóanyag káros hatását, szerintem ez csak feltételezés. Azt gondolom, hogy a kártevők elleni védekezésre a jelen feltétetek mellett nem lehet felkészülni.
Főleg akkor nem, ha ismétlődni fog a szokatlan időjárás, úgy mint 2013 őszén, vagy telén, illetve 2014 tavaszán. A szokásostól eltérő hőmérsékletre, csapadék mennyiségére és megoszlására gondolok. Nem lehet a megszokott „kotta” szerint végezni a növényvédelmet. Új kártevők, fontos kártevők jelentkeznek, melyek eddig ismeretlenek voltak számunkra, vagy az eddigi szerfelhasználás mellett nem volt komoly gazdasági súlyuk. Most viszont lesz!
Repcét termelő gazdának, vagy gazdaságnak nincs más lehetősége, mint az, hogy állandóan felügyelet alatt tartsa a növényt, eltérő esetben ne termeljen repcét.
A rovarkártevők megjelenése nem naptárhoz (lásd: 2014 februárja) kötött, hanem az időjáráshoz és a növény fenológiájához. A jó repce költséges növény. Cél lenne a termelés költségének csökkentése ugyanolyan vagy magasabb hozamok mellett. Milyen lehetőségek vannak? Vagy egy jól képzett szakembert megfizetek, aki állandóan figyeli a repcét; vagy én figyelem, persze, ha van rá időm; vagy ötletszerűen védekezem.
Nagy az esélye annak, hogy a kórokozók elleni védekezés időpontja nem fog egybe esni a rovarkártevők elleni védekezés optimális idejével a jelenleg felhasználható szerek mellett. Külön, más időben történő védekezés viszont pluszköltséget jelent. Sok csapadék esetén a hagyományos szántóföldi védekezésre nincs lehetőség, nem is beszélve a megoldást jelenthető légi növényvédelem kötöttségeiről. Patthelyzet. Szerintem ilyen körülmények között a védekezés nem tervezhető, és ez mindig költségnövekedéssel jár. Sajnos a többi növénynél is hasonló a helyzet. De ha mi nem termelünk repcét, akkor ki?
