A technológia alkalmazásának előfeltétele az olyan gabona tároló, amelynek padozata teljes felületen szellőztethető.
Az eddigi tapasztalatok szerint egyik legfőbb gond ezzel a módszerrel az, ha túl nedves gabonával terhelik túl a tartályt, amit romlás és értékcsökkenés nélkül akarnak kiszárítani, főleg ha a tartályt egy vagy két nap alatt töltik fel. Ha már feltöltötték a tartályt, akkor a szárító ventilátorokat úgy kell működtetni, hogy biztosítsa, hogy a gabona biztonságosan száradjon ki a kívánt nedvesség szintre, és közben minimális energiát használjon fel. Annak megértése, hogy a szárítás hogyan megy végbe a tárolóban, segít összefogni a javaslatokat ezeknek a céloknak az elérésével.
A szárítási folyamat
A szárítási folyamat alatt, egy élesen elkülönülő nedvesség profil fejlődik ki a tárolóban, a tárolt termény rétegvastagság függvényében. A tényleges szárítás egy 30-60 cm vastag szárító zónában megy végbe, amely felfele halad a kukoricán tárolt rétegén keresztül, ahogy az szárad. A szárító zóna mögötti kukorica közelít a szárító levegővel egyensúlyban levő nedvesség tartalomhoz. A szárító zóna előtt levő kukorica nedvességtartalma viszonylag változatlan marad. A tárolt kukorica felszínhez legközelebb levő része romlik meg a legnagyobb valószínűséggel, ha a szárító zóna mozgása túl lassú.
A szárító zóna mozgási sebessége nagymértékben függ a szárító levegő körülményeitől, a tartályban levő kukorica nedvességtartalmától, valamint a ventilátor által biztosított légáramlási sebességtől. Ezek közül a tényezők közül a szárító zóna mozgása kapcsolódik a legközvetlenebbül a légáram mennyiségéhez. Ha megkétszerezzük a légáramlási sebességet, akkor a szárító zóna mozgási sebessége szintén megkétszereződik. Ha a ventilátor nem működik folyamatosan, akkor a szárítási sebesség arányosan csökken. Ezért, általában kívánatos folyamatosan működtetni a ventilátort egészen addig, amíg a szárító zóna keresztül nem halad a kukoricán és az egész kukorica ki nem szárad legalább 18%-ra. Az időjárási körülményeknek csekélyebb hatása van a szárító zóna mozgására. A szárító levegő körülményei a szárító zóna alatt elhelyezkedő kukorica nedvességtartalmát befolyásolja. A mellékelt táblázatban található információk segítségével meghatározható az a nedvességtartalom, amelyre a kukorica ki fog száradni adott levegő hőmérséklet és relatív páratartalom mellett. Például 10°C fok és 70% relatív páratartalom mellett a levegő 15,4%-os nedvességtartalomra fogja kiszárítani a kukoricát.
Táblázat: A szemes kukorica egyensúlyi nedvességtartalmai
cellspacing="0">
Hőmérséklet
(°C)
Levegő relatív páratartalma (%)
40
50
60
70
80
90
……………………….
Nedvességtartalom (%) ……………………………….
0
5
10
15
21
12,7*
11,9
11,2
10,6
10,0
13,9
13,1
12,5
11,9
11,4
15,2
14,5
13,8
13,3
12,7
16,7
16,0
15,4
14,8
14,3
18,6
17,9
17,3
16,8
16,3
21,1
20,5
20,2
19,7
19,3
* 1 százalékpontot le kell vonni az újranedvesedés miatt.
A táblázatot az újranedvesedés bemutatására is lehet használni úgy, hogy a nedvességtartalmakból levonunk egy százalékpontot. Ez azt a tényt tükrözi, hogy nehezebb visszaadni a nedvességtartalmat a szemekbe, mint kivonni onnan. Tehát 10°C fok és 70% relatív páratartalom mellett a levegő csak kb. 14,4%-ra fogja újranedvesíteni a kukoricát, nem 15,4%-ra.
Az újranedvesítés általában csak egy kis mennyiségû kukoricát érint a tartály alján. Ezt a kukoricát többször újra lehet nedvesíteni, és ki lehet szárítani ahogy a szárító zóna keresztül halad a kukoricán. Mivel a szárító zóna mozgása az elsődleges szempont, ezért a ventilátor mûködtetése a rossz időjárás rövid időtartamai alatt csak kis mértékben befolyásolja a szárítási összteljesítményt.
A kukorica betakarítási nedvesség korláta
Természetes légszárításnál a maximális megengedhető kukorica nedvességtartalom nagymértékben függ a szárító ventilátor által biztosított légáram mennyiségétől. Minimum 0,75 m³/to javasolt. A természetes légszárító rendszereket jellegzetesen 1,0 m³/to légszállításra tervezték. Teljesen perforált szárító padlózatra van szükség ezeknek a légáramlási sebességeknek az alkalmazásához és egységes légáram elosztás biztosításához.
Az időjárási körülmények mind a szárítási sebességet mind pedig a penész növekedés és fejlődés sebességét befolyásolják. Így, a maximális megengedhető nedvességtartalom változik a betakarítás dátumától, valamint az államon belüli különböző elhelyezkedéstől függően is. A módszer javasolt betakarítási nedvességeket tartalmaz az elhelyezkedés, betakarítási időpont és légáramlási sebesség számos különböző kombinációjára. Megjegyezzük, hogy a kukoricát magasabb nedvességtartalommal lehet betakarítani és szárítani késő ősszel, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. A betakarítási nedvesség szintén növelhető, ahogy dél, dél-nyugat Magyarország melegebb, magasabb páratartalmú körülményeitől az ország hûvösebb, szárazabb körülményei felé haladunk. Ne felejtsük el azonban, hogy a magasabb nedvességgel rendelkező kukorica betakarítása hosszabb ideig tartó szellőztető ventilátor mûködtetést igényel, ami nagyobb energiafelhasználással jár együtt. A szárítási teljesítmény általában akkor a legkielégítőbb, ha 20-21%-os kukoricát takarítanak be körülbelül október közepén.
A szárítási idő függ a betakarítás időpontjától, a kukorica nedvességtartalmától, a légáramlási sebességtől, és a helyi időjárási körülményektől. A ventilátor mûködtetési eljárásai szintén befolyásolják a szárítási folyamat befejezéséhez szükséges időtartamot.
Hazánkban a természetes szellőztetéses terményszárítás környezeti feltételei megfelelőek, a forgalomban lévő szellőzőpadozatos terménytárolók kiválóan alkalmazhatók a gyakorlatban.
Horváth Ferenc
Környezetvédelmi szakmérnök
