A CLAAS cég jelenleg a LEXION és a MEDION fantázianevû arató gépcsaláddal szerepel a hazai piacon. A LEXION gépcsaládnál a cséplődob szélesség a kisebb változatnál 1420 mm, a nagyobb változatnál 1700 mm, és a cséplődob átmérőjét is megnövelték. Az alkalmazott APS cséplőszerkezet lényege, hogy a cséplődob elé egy gyorsító dobot építettek, ami a cséplőszerkezetre kerülő anyagot felgyorsítja. A gépcsalád legnagyobb tagjának kivételével mind szalmarázóládás kivitelûek. A LEXION 480-as gép esetében az APS cséplőszerkezet után a szalmarázóládák helyén a gép hosszában 2 db axiális dob került beépítésre. A kombájnok tisztítószerkezete hasonló a gépcsalád minden tagjánál. A korábban jól bevált egyszerûbb szerkezetû konstrukcióit is továbbfejlesztette és MEDION fantázianévvel jelent meg. A gépek hagyományos, tangenciális cséplőszerkezettel, mögötte a szalmaterelő dobbal, a szalmarázóládákkal és a CLAAS gépek esetében jól bevált tisztítószerkezettel rendelkeznek. Ezen gépek esetében a két cséplődob szélességet is megtartották. Az elmúlt években kifejlesztette a LEXION 480-as gép kisebb változatát is, mely a LEXION 470 típusjelet kapta. E gép felépítése hasonló, mint a 480 típusé, de a cséplődob szélessége kisebb, 1420 mm.
A szalmarázóládás LEXION típusú gépek mind az 5 és a 6 ládás változatok esetében a legnagyobb motorteljesítményûnél a szalmarázóládák felett nem szalmalazító villákat építettek be, hanem a második lépcső fölé egy vezérelt ujjas dobot alkalmaztak és EVOLUTION névvel látták el e típusokat. (1. ábra)
A JOHN DEERE cég a korábbi Z 2000 és Z 2200 sorozatú gépeit továbbfejlesztette és a 9000 sorozatú WTS típusjelû kombájncsaládot alakította ki. E gépek két dobszélességgel rendelkeznek 1400-1680 mm-rel, ill. 5 és 6 szalmarázóládás kivitelûek. Ezen gépeknél a szalmarázóládák lépcsőinek száma 6-ról 11-re növekedett és az azok felett elhelyezett harántrázó („Cross Shaker”) helyett vezérelt ujjas terménylazító-magleválasztó dobot helyeztek el. A cséplő- és tisztítószerkezet kialakítása hasonló, mint a „Z” gépek esetében.
A hagyományos cséplő- magleválasztó- és tisztítószerkezeti egységekből felépülő szalmarázóládás kombájnjait a CWS típusok váltották fel, 5 és 6 ládás kivitelûek. A JOHN DEERE rotoros szalmaleválasztású gépe a JD 9780 CTS típusú kombájn. A gép érdekessége, hogy 1400 mm-es cséplődob szélességgel rendelkezik, tangenciális cséplőszerkezetû és a szalmarázóládák helyett a gép hossztengelyében 2 db ujjas dob került beépítésre. A CTS, a WTS és a CWS jelû gépek esetében a cséplődob alatti kosár hátsó része nyitottá tehető és ezzel csökkenthető a szalmarázóládák terhelése. A tisztítószerkezetek felépítése mindegyik változat esetében azonos. A JOHN DEERE 9880 STS arató-cséplő gépe axiális cséplőszerkezettel rendelkezik. A cséplést és a magleválasztást a gép hossztengelyébe beépített egy dob végzi a körülölelő kosáron keresztül. A törekes, szalmás magkeverék tisztítását a többi (WTS, CTS, CWS) széria esetén megismert elemekkel végzi. (2. ábra)
A NEW HOLLAND cég jelenleg is gyártja a TC, TX és TF típusjelû kombájnokat. A TC jelû gépek 1300 mm-es cséplődob szélességgel rendelkeznek, mely cséplődobból és mögötte elhelyezett szalmaterelő dobból áll és mögötte az 5 ládás szalmarázók találhatók. E típusoknál egy harmadik dob is beépítésre került az ún. centrifugális leválasztó dob, mely segíti a cséplést és a magleválasztást, de a szalmarázóládák hossza egy szekcióval rövidebb. A TX sorozatú gépek 1300 mm dobszélességû változatai 5 szalmarázóládával, míg az 1560 mm cséplődob szélességûek 6 szalmarázóládával rendelkeznek. A TX család esetében a cséplőszerkezet 4 dobos rendszerû, így a cséplődobból, utóverő dobból, a centrifugális leválasztó dobból és a szalmaterelő dobból áll. A TF sorozatnál a két dobszélesség esetében 1-1 típus található. Közös jellemzőjük, hogy szalmarázóládák helyett dobok találhatók keresztben, melyek a magleválasztást végzik. A tisztítószerkezet felépítése mindegyik sorozat esetében hasonló. A cég újabb fejlesztésû CX kombájnjai növelt dobátmérővel és formatervezett külsővel jelentek meg. Ugyancsak újabb változat a CS kombájncsalád két típusa, melyek 1300 és 1560 mm dobszélességgel és 5, ill. 6 szalmarázóval rendelkeznek. Az újabb típusjelû CR kombájn hossztengelyével párhuzamosan 2 db rotor van beépítve, ez végzi a cséplést és a magleválasztást is. A gépek tisztítószerkezete hasonló, mint a többi NEW HOLLAND kombájntípusé. (3. ábra)
A CASE IH axiál dobos cséplőszerkezetû kombájnokat jelenleg 198 kW és 224 kW teljesítményû motorral gyártják és az X-CLUSIVE névvel forgalmazzák. A cséplést és a magleválasztást egy hosszanti dob végzi a kombájn hossztengelyében elhelyezve, a magvak tisztítása zsalus rostákon történik a turbóventilátorral előállított levegővel. A CASE IH CT 5000 sorozat, mely négy típusból áll, a két kisebb 1300 mm-es dobszélességû és 5 szalmarázóládás kivitelû, a két nagyobb 1560 mm-es és 6 ládás rendszerû. A cséplőszerkezet 4 dobos rendszerû, a tisztítószerkezete hagyományos elemekből épül fel.
A MASSEY FERGUSON kombájnok fejlesztett változatai ma a 7200 sorozatjellel kaphatók. A kombájnok 1400 és 1680 mm dobszélességûek és két, ill. esetenként 3 dobos cséplőszerkezetûek. A cséplődob mögött van egy szalmaterelő dob és egyes típusoknál egy centrifugális leválasztó dobot is beépítenek. Az ilyen kivitelû gépek esetében a szalmarázóládák lépcsőinek száma eggyel kevesebb. Az 1680 mm dobszélességû gépek egyes típusainál a 6 láda helyett 8 db láda került beépítésre a jobb szemkiválasztás miatt. A tisztítószerkezet kialakítása hasonló, mint a többi kombájn esetében. (4. ábra)
A DEUTZ-FAHR cég kombájnjai 1100 mm, 1270 mm és 1521 mm cséplődob szélességgel készülnek, 5 és 6 szalmarázóládás kivitellel, de a 8 XL típusú 8 db szalmarázóládával van ellátva. A gépek cséplőrendszere cséplődobból és a mögötte levő szalmaterelő dobból áll. Egyes típusok esetében beépíthető egy centrifugális leválasztó dob és ilyenkor a szalmarázóládák lépcsőinek száma eggyel csökken. A tisztítószerkezet kialakítása hasonló, mint a többi kombájn esetében.
A finn ROSENLEW gyártmányú SAMPO kombájnok 2000-es és 3000-es sorozatjelûek, 1110 mm cséplődob szélességgel rendelkeznek. Cséplődobból és a mögötte elhelyezett szalmaterelő dobból áll a cséplőszerkezete. A 2075 és a 2085 típusok esetében a cséplődob elé beépítésre került egy előverő dob. A gépek 4 és 5 szalmarázóládás változatúak.
A 3000-es sorozatú gépek esetében a cséplődob szélesség 1330 mm és 6 db szalmarázóládás építésû. A gépek tisztítószerkezeti felépítése hagyományos.
A LAVERDA 50-es sorozatú gépei 1340 mm cséplődob szélességgel és 5 db szalmarázóládával rendelkeznek, míg a 60-as sorozatú gépek 1600 mm dobszélességgel és 6 db szalmarázóládával szereltek. A cséplőszerkezete 3 dobos kivitelû, mely cséplődobból, mögötte a szalmaterelő dobból és az után levő centrifugális leválasztó dobból áll. A harmadik dob alatti kosár a dob fölé forgatható, ha nem akarjuk használni. A szalmarázóládák a cséplődobig benyúlnak. A tisztítószerkezet kialakítása is a kombájnoknál jól bevált hagyományos kivitelû. (5. ábra)
A gyártók többsége rendelkezik olyan változatú gépekkel, melyek oldalirányú, a lejtőn történő betakarításkor a rostaszerkezetet vízszintbe tartják, ill. mások az első kerekek állításával a gép törzsét vízszintbe helyezik. Az ún. „hegyi” kombájn változatoknál a kombájn egész szerkezetét vízszintben tartják. Ez a megoldás drágább, de a teljesítménynövekedés által nagyobb terület takarítható be és jóval kisebb veszteségszinten végezhető el a betakarítás. Az üzemeltetési területtől függően már rövidebb (2-3 év) idő alatt is megtérülhet a befektetés.
Az arató-cséplő gépek kiválasztásánál a termőterület nagyságát, tagoltságát, domborzatát az üzemeltetés körülményeit (pl. bérvállalkozás) fontos szempontként kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy kis termőterülettel rendelkező vállalkozók elsősorban a kisebb teljesítményû, illetve áteresztőképességû 4-6 kg/s, valamint 1100-1400 mm dobszélességû gépeket tudják gazdaságosan használni. Ezek a gépek 85-150 kW motorteljesítménnyel rendelkeznek. Azokban a gazdaságokban, ahol kisebb vándorlási távolságok vannak az egyszerûbb mechanikus variátoros meghajtású járószerkezetû gépek is megfelelőek.
A nagyobb vállalkozások részére az 1400-1600 mm cséplődob szélességû, 5-6 szalmarázóládás, 8-12 kg/s áteresztőképességû, hagyományos építésû gépek mellett a hasonló cséplőszerkezetû, de rotoros magleválasztású, 14-19 kg/s áteresztőképességû arató-cséplő gépek használata javasolható. Természetesen a nagy áteresztőképesség kihasználására ezekbe a gépekbe nagyteljesítményû és nagy nyomatékrugalmasságú motorokat építenek. A járószerkezet hajtása szinte kizárólag háromfokozatú + hátrameneti fokozattal rendelkező válton keresztül hidrosztatikusan történik, vagyis a sebességszabályozás az egyes fokozatokon belül folyamatos. A nagyteljesítményû gépek többsége rendelkezik a gép üzemeltetési adatait kijelző fedélzeti számítógéppel és megrendelhetők GPS rendszerrel is. Abban az esetben, ha a szalmát nem kívánjuk betakarítani, szinte valamennyi géphez kapható szalmaszecskázó és egyes típusokhoz pelyvaterítő is.
Üzemi viszonyok között az arató-cséplő gépeket megfelelő áteresztőképességgel történő üzemeltetés elérésének érdekében minden esetben be kell állítani.
A beállítási értékek jelentősen függhetnek a konstrukciós kialakítástól is. A beállításnál figyelembe kell venni a gabona fajtáját, a fizikai jellemzőit, szem-szár arányát, magasságát, hozamát, stb. A betakarítandó növények tulajdonságainak figyelembevételével a beállításokat csak a kezelési utasítás előírásai szerint és üzemi próbákkal tudjuk elvégezni.
Az arató-cséplő gépek üzemeltetése során a vágási magasság a csúszótalpak magasságával állítható be. A vágási magasság beállítása mechanikusan, illetve a vezetőfülkéből automatikus talajkövető üzemmódban elvégezhető. Egyes típusok a hosszirányú terepkövetés mellett a keresztirányú talajkövetésre alkalmas vágóasztallal is felszerelhetők.
A motolla helyzetét, magasságát egy típusoknál a kinyúlását is a betakarítandó növény magasságához, a fordulatszámot pedig a munkasebességhez kell igazítani.
A cséplőszerkezet esetében a cséplődob fordulatszámát és a cséplődob és dobkosár közötti hézagot kell beállítani. Erre az esetre a kezelési utasítás konkrét előírásokat tartalmaz, figyelembe kell azonban venni a szem-szalma arányt, a nedvességtartalmat, a fajta jellemzőit (pl. a csépelhetőséget).
Száraz, nehezen csépelhető fajták esetében a dobfordulatszámot magasabb, a cséplőrést pedig kisebb értékre kell állítani. Ez esetben azonban a tisztítószerkezetnek, a rostáknak a terhelése megnő, következésképp a tisztítólevegő mennyiségét növelni kell, vagyis a ventilátor fordulatát magasabbra kell állítani.
Az arató-cséplő gépek munkasebességét a hozam figyelembevételével kell megválasztani, hogy a gép áteresztőképességét kihasználjuk. Az áteresztőképesség alatt azt a legnagyobb szem-szalma keverékre vonatkozó tömegteljesítményt értjük, amely 1,5 % szemveszteség mellett érhető el.
A legtöbb típus rendelkezik szemveszteségjelzővel, a szemveszteségjelző berendezést azonban az üzembe helyezéskor, de az üzemelés közben, az üzemi viszonyok, körülmények, fajta, nedvességtartalom, stb. változásakor újra kell kalibrálni. Vagyis a szemveszteségjelzők csak szántóföldi próbával állíthatók be.
A betakarító gépek tömegteljesítménye csak megfelelő kiszolgálás mellett használható ki, vagyis a szem szállítását pontosan meg kell szervezni. Az arató-cséplő gépek tömegteljesítményének megfelelő szállítókapacitást kell biztosítani. A szállítókapacitás biztosítása egyes gépüzemeltetés mellett csere-pótkocsik alkalmazásával az esetek többségében megoldható. A gépcsoportban üzemeltetett arató-cséplő gépek esetében az összesített betakarítási teljesítményeket kell figyelembe venni és ehhez kell a szállítógép darabszámot meghatározni. Erre szolgálnak a betakarítási és szállítási nomogramok (6. ábra)
A szállítási munkák szervezésénél figyelemmel kell lenni a szállítóeszközök terepjáró képességére, a szállítási távolságokra. Nagy szállítási távolság esetén, és két-három arató-cséplő gép együttes üzemeltetésekor szóba jöhet a kétfázisú szállítási eljárás is.
A betakarító gépektől a táblán mozgó 20 m3-es kiközelítő átrakó kocsi 10-12 perces fordulóidővel és 330-350 t/h átrakodási teljesítménnyel tud dolgozni.
A búza-betakarításban a fordulóra vonatkozott szállítási körfolyamat teljesítménye 34-35 t/h körül alakulhat. A táblán üzemeltetett 20 m3 tartálytérfogatú gyûjtő-átrakó pótkocsi két nagy teljesítménykategóriába sorolható arató-cséplő gépet tud biztonságosan és zavarmentesen kiszolgálni. (7. ábra)
Az így összeállított betakarító gépcsoport munkájára biztonságosan szervezhető, még nagy szállítási távolság esetén is a közúti jármûvekre alapozott bérszállítás. (8. ábra)
Tehát az aratás gondos gépbeállítással és üzemeltetéssel végezhető el, azonban ez a gondosság biztosítja a veszteségek minimalizálását és hozzájárulhatnak a betakarított termény minőségének és a termelés jövedelmezhetőségének javításához.
Gödöllő, 2003. június 24.
Dr. Kelemen Zsolt Komlódi István
FVMMI GM Kht. - Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
