A KÁLIUM SZEREPE A SZŐLŐ ÉLETTEVÉKENYSÉGÉBEN :

A szőlő ásványi táplálkozásában a K létfontosságú elem. Egy értékû kation formájában jut be a növény gyökereibe, a gyökérzet a talajoldatból veszi fel. Igen mozgékony és így lehetővé válik a növény folyamatos kálium-ellátása. A felvett kálium jelentős része a vakuolumokban, kisebb része a plazmában fém-komplexek formájában van jelen.

A kálium a szőlő anyagcsere folyamataiban számos feladatot tölt be :

A kedvező kálium-ellátás javítja a vízfelhasználást csökkenti a transpirációt , akadályozza a felesleges vízveszteséget. Egységnyi szerves anyagot illetve szárazanyagot kevesebb vízfelhasználással képesek létre hozni. A kálium felvétel tehát kedvezően befolyásolja a sejtek ozmotikus nyomását, a növények vízháztartását. Jó kálium-ellátás mellett 20-30 %-al kisebb a vízfogyasztás, csökken a párolgás.

A kálium a sejtek anyagcsere folyamataiban számos enzim aktiválója .Ehhez az aktiváláshoz a sejtekben megfelelő K-koncentráció szükséges. Jelenlegi ismereteink szerint több mint 60 enzim-reakciót aktivál. Kedvezően befolyásolja az asszimiláták szállítását a proteinek mobilizálását. A fehérjék, a vitaminok , a cukrok , a keményítő és a cellulóz bioszintézisének aktivátora.

Kedvező a bogyóérés során a cukortartalom növekedésére, és a savtartalom csökkenésére.

A jó kálium-ellátás fokozza a növények fagytûrő képességét, aminek oka az, hogy kedvező hatású a szénhidrátok képződésére. Így a növényi nedvben magasabb a cukor illetve a szén -

hidrát tartalom , ami fagyáspont csökkenésével jár. Minél jobb a növény kálium-ellátása , annál nagyobb a fagy-rezisztencia , ami különösen a szőlőtermesztés északi határán, így Magyarországon igen lényeges.

A kedvező kálium-ellátás jelentősen csökkenti a szőlő gombabetegségekkel, vírus-fertőzésekkel szembeni fogékonyságát, csökkenti a rovarkártételt. Mindez a vastagabb sejt -

-falak kialakulásával van kapcsolatban. Csekély kálium-ellátottság mellett csökken a cukor és nő az aminó-vegyületek mennyisége , amelyek a különböző károsítók számára kedvező táplálékul szolgálnak. Mindez megnyilvánul pl. a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás kialakulásának csökkenésében is.

Az optimális kálium-ellátás javítja az íz és zamatanyagok arányát, mindezt számos hazai kísérlet is alátámasztja. A K-adagolás hatására a cukortartalom jelentősen növekedett, ugyanakkor az igen nagyadagú , luxus ellátottság a harmonikus íz és zamatanyag, sőt a bor jellegének megváltozásához vezetett.

A káliumadagolás kedvező hatását a gyakorlati termesztők számára a következőkben foglalták össze :-növeli a fagyvédelmet, azaz csökkenti az ültetvény fagykárosodásának veszélyét,

-növeli az ültetvény szárazsággal szembeni ellenálló képességét,

-növeli a kártevők és a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet,

-növeli a cukortartalmat , részt vesz a savanyagok tompításában, javítja az íz és zamatanyagok arányát.

A SZŐLŐ KÁLIUM FELVÉTELE :

Az ültetvény optimális kálium-ellátásánál alapvető szempont, hogy az egyes vegetációs periódusban folyamatos kálium-felvételt biztosítsunk A szőlő kálium-felvételének maximuma a virágzás után 3-5 héttel, és a bogyó érése során van .Fontos a tápanyag-felvételi dinamikát ismerni, és nem elegendő csupán a terméssel kivont kálium mennyiségét figyelembe venni a kálium-adagolás során.

A szőlő kálium-felvétele , kálium-igénye tehát a termésérés és azt követő időszakban megnövekszik, amit a fürt káliumtartalmának alakulásában is jól mérhetünk. Éppen ezért a tenyészidőszak második felében fokozott figyelmet kell /kellene fordítani a folyamatos K-ellátás biztosítására.

A szőlő KÁLIUM FELVÉTELE a talajból 7-25 tonna/hektár termés esetében : 34,17-122,97 kg káliumoxid . A 100 kg termésre jutó kálium felvétel : 0,24 -0,80 kg káliumoxid , amely tápanyag kivonás az egyes fajtáktól függően jelentősen eltérő.

Hazai viszonyok között 10 tonna /ha termés esetében a fás rész : 25 , a levél : 28 , a termés 28 kg káliumoxidot von ki a talajból. Ennek számottevő része - a fás rész - illetve a helyben maradt biomassza a levél révén visszakerül a talajba . E viszonylag csekély tápanyag kivonás ellenére a folyamatos kálium-ellátásnak meghatározó szerepe van.

KÁLIUM HIÁNYTÜNETEK A SZŐLŐBEN :

A hiánytüneteket a helyszíni bejárás során értékeljük. Megállapítjuk az ültetvény kondícióját és felmérjük a tápanyagellátásból adódó hiányokat, tüneteket. Mindez fontos információt ad, de figyelembe kell azt is venni, hogy sok esetben a tápanyag-hiányhoz hasonló tünetek a kórokozók, kártevők vagy egyéb környezeti tényező pl. a szárazság hatására is kialakulhatnak.

Éppen ezért célszerû a helyszíni szemlét a növényelemzés adataival kiegészíteni , amely konkrét adatot szolgáltat az ültetvény tápanyag-ellátottságáról , tápanyag-hiányról esetenként a kedvezőtlen tápanyag-arányról . Ezeket a vizsgálatokat az illetékes NTSz szolgálat végzi, és az adatokat értékeli.

A KÁLIUM-HIÁNY TÜNETEI , KIVÁLTÓ OKAI, A VÉDEKEZÉS MÓDJA :

K-hiány esetében a fiatal, még nem teljesen kifejlődött levelek szélén kezdődő, majd a levéllemezre is átterjedő barna/vöröses-barna elszíneződés, nekrózis a jellemző..A levél szélek besodródnak a nekrózis kezdete után.

A levélnyélhez közeli részeken a levéllemez elsárgul, majd nekrotizálódik. Fehérbor szőlő fajták idősebb levelei feketés-barnára, a vörösbor szőlőfajták lilára színeződnek. A bogyók aprók, fejletnek és savanyúak , az egész tőkének vízhiányos, fonnyadó jellege van.

Rossz a vessző beéredése, fokozott a fagyveszély , nagyobb a fajlagos vízigény. Fokozott a gomba és rovar kártevőkkel szembeni érzékenység . Romlik a minőség, csökken a cukortartalom.

A HIÁNYTÜNETEK OKAI : káliumban szegény homoktalaj, nagy kálium megkötő képességû löszszerû alapkőzet, tápanyag antagonizmus / Ca/K ill. K/Mg / , aszályos, vagy aszályba hajló időjárás, túlterhelés.

Telepítést megelőzően nem növelték a „kívánatos „ szintre a talaj oldható K-tartalmát.

A KÁLIUM-HIÁNY MEGELŐZÉSE :

A telepítést megelőző készlettrágyázás, talajvizsgálat alapján, rendszeres szervestrágyázás, tavaszi időszakban kálium utánpótlás, permetező trágyázás K-tartalmú összetett mûtrágyával.

AZ ÜLTETVÉNYEK káliumellátottsága alapvetően a talajviszonyoktól, a talajtulajdonságoktól függ. Az ásványi talajokban a káliumnak négy formáját különítjük el, s ezek közül a szőlő káliumellátottságát a talajoldatban és a talaj kolloidok felületén lévő u.n. kicserélhető kálium szabja meg. Hazai körülmények között ezt a két kálium-formát az u.n. „AL” módszerrel határozzák meg. Értékelése a talaj fizikai féleségének függvényében történik, így a homoktalajokon 150-200 mg/kg , míg agyag talajokon 350-4oo mg/kg AL-oldható káliumtartalom a „kívánatos „ a 0-60 cm-es talajrétegben .

Egy terület káliumellátottságát tehát részben talaj, részben növény analízis alapján értékeljük.

Az ország 22 borvidéke igen eltérő talajadottságokkal és ennek megfelelően eltérő kálium-ellátottsággal rendelkezik. Példaként két területet említünk meg .

A Kunsági Borvidéken , a karbonátos, csekély szerves és szervetlen kolloidtartalmú , s egyben csekély összes és felvehető káliumtartalommal rendelkező homoktalajon telepítést megelőzően különösen fontos a szervesanyag-adagolása és a talaj oldható káliumtartalmának növelése. A talaj tulajdonságok miatt azonban számolni kell a kálium mûtrágya elmozdulásával, „kimosódásával „ ezért a rendszeres „fenntartó „ kálium trágyázás szükséges, elsősorban a tavaszi időszakban.

A szőlőültetvények számottevő része / Szekszárdi, Villányi, Tokaj-hegyaljai, Balatonboglári borvidék / löszszerû alapkőzetre települt talajon helyezkedik el. Ezeken az egyébként kedvező talajadottságú területeken meghatározó a telepítést megelőző - talajvizsgálatokra alapozott - készlettrágyázás . A szerves illetve mûtrágyát a gyökérzónába kell bejuttatni. A fenti talajviszonyok mellett elsősorban a csapadék-hiány miatt jelentkezik a K-hiány, illetve esetenként a magas mésztartalmú talajokon a Ca/K közötti tápelemek közötti antagonizmus miatt.

A kálium-adagolás számottevően növeli a termés mennyiségét és minőségét. A Kunsági borvidéken karbonátos homoktalajon 16 fajtánál állapították meg , hogy megfelelő N és P adagolás mellett a készletező K-trágyázás hatására kedvezően alakult a cukor/sav arány, a vesszők fagytûrőképessége, nagyobb terméshozam mellett /SzBKI,Kecskemét, SzIE Budapest/

Dél Dunántúlon a Mecsekaljai történelmi borvidéken Diófási és munkatársai löszön kialakult barna erdőtalajon tanulmányozták a készletező P és K trágyázás hatását a szőlő vegetatív és generatív teljesítményére .A nagyadagú K trágyázás növelte a termés mennyiségét, cukortartalmát s egyben javította a kondíciót , csökkent a tőkepusztulás aránya.

ÖSSZEFOGLALÓAN a következőkre kell a figyelmet felhívni:

-a szőlő ültetvény kondícióját, a termés mennyiségét, minőségét , az ültetvény élettartamát a kedvező kálium-ellátás alapvetően meghatározza,

• a kálium-adagolás során a geológiai, a talajviszonyok részletes ismerete szükséges,
• az ültetvény kálium-ellátottságáról a helyszíni szemle, s ezzel együtt a növény analízis ad megfelelő képet,
• a tápanyag szükséglet meghatározása a reálisan betervezett termés , a talaj és a növényvizsgálat alapján történjen.
• A témához kapcsolódó irodalom : Balogh I.-T.Surányi K. /2000/: A kálium szerepe és jelentősége a szőlőtermesztésben IPI-SzIE .

Tóthné dr. Surányi Klára a mg. tud. kandidátusa

SzIE Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék