A várt 3,0%-os visszapattanást is meghaladó mértékben bővült az amerikai gazdaság a második negyedévben. A 4,0%-os évesített negyedéves növekedés annak fényében még erősebb, hogy az új adat publikálásával egy időben az első negyedéves visszaesés mértékét is felülvizsgálták, a korábbi 2,9%-ról 2,1%-ra módosították. A részletes adatokból az is látszik, hogy a háztartások is hisznek a gazdaság kedvező pályára állásában, a legnagyobb mértékben az ő fogyasztásuk járult hozzá a GDP bővüléséhez. A vártnál erőteljesebb növekedés tovább erősítheti azokat a feltételezéseket, hogy a Fed már jövő tavasszal megkezdheti a kamatemelési ciklusát.

A második negyedéves amerikai GDP publikálását követően tartotta kamatdöntő ülését a Fed, ahol az irányadó kamat változatlanul tartása mellett az eszközvásárlási program havi keretösszegét az eddig megszokott tempóban csökkentették – 5 milliárd dollárral az állampapírokra és 5 milliárd dollárral a jelzálog-fedezetű értékpapírokra szánt összeget – 25 milliárd dollárra. A korábbi jelzésekkel össz-
hangban az októberi ülésen vezethetik ki teljesen a programot. Bár a Fed közleménye nem mozdult el a korábbi kamatemelés irányába, a piac egyre inkább tavaszi kamatemelésre számít, főként azt követően, hogy az árindex is magasabb lett a vártnál. Mindezek alapján a kamatemelési ciklus vélhetően 2015 márciusában elindul, és nem lenne meglepő, ha a Fed végül gyorsabban emelné az irányadó rátát, mint ahogy azt saját előrejelzése és a piaci árazások ígérik.

A várttól elmaradó júliusi inflációs adat és a várakozásoknál a legtöbb esetben gyengébb második negyedéves GDP-dinamikák vélhetően fokozzák majd az ősz folyamán az EKB-ra egy széles körű eszközvásárlási program elindítása kapcsán nehezedő nyomást. Németországban stagnálás helyett 0,2%-kal zsugorodott, Franciaországban a várt 0,1% helyett stagnált (ahogy az eurózóna egészében is), Olaszországban 0,2%-kal visszaesett a bruttó hazai össztermék. A várnál kedvezőbb +0,6%-os spanyol adat, ill. Portugália 0,6%-os növekedése nem változtat az összképen: az eurózóna növekedése megtorpant, még mielőtt igazán lendületet vehetett volna. A harmadik negyedévről rendelkezésre álló bizalmi indexek alapján nem számíthatunk fordulatra, miközben az Oroszországgal szembeni szankciók szűkítik az eurót használó országok exportlehetőségeit. Így, bár a júniusi intézkedéseknek érezhető az enyhén pozitív piaci hatása, a befektetők előbb-utóbb többet fognak várni az EKB-tól. Szintén efelé mutat, hogy az euró mérsékelt gyengülése július végén/augusztusban több ízben megakadt, a dollárral szembeni árfolyam egyelőre nem tudja áttörni az 1,33-as szintet.