Nem kevés politikai bátorság kellett az induláshoz. A jeles évfordulóra megjelent könyv előszavában a következőket írja Szaxon Attila az IKR elnök-vezérigazgatója.





„ Cégünk, az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság 2003-ban ünnepli önálló vállalati létének 30. Évfordulóját. A történet azonban régebben kezdődött. A '60-as évek végére, a '70-es évek elejére egyre nagyobb feszültség alakult ki a magyar mezőgazdaságban. Hála a felsőoktatásnak, egyre több jól képzett, széles látókörű agrárszakember került a termelésbe, akik előtt hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbfejlődés egyetlen útja, ha kitörünk a szocialista világrend technikai, technológiai béklyóiból, kitárjuk a kapukat, behozzuk a világ legfejlettebb eredményeit, új távlatokat nyitva a magyar agráriumnak.





Dr. Burgert Róbert, aki a Bábolnai Állami Gazdaságot irányította, hamar felismerte a nyitás történelmi szükségszerűségét, de nem állt meg a gondolatnál. Ő a tettek embere volt. Felismerte, hogy a mezőgazdaságban is a jól szervezett iparhoz hasonló precizitásra van szükség, ezért útjára indította az iparszerű állattenyésztési rendszereket. Majd, amikor a takarmányhiány nyilvánvalóvá vált, megalapította a CPS-t, az első növénytermelési rendszert, amely - angol neve: Corn Production System - az iparszerû szervezettség gondolatát közvetítette.





Ma, amikor a világ kiállításait járva meglátunk egy újdonságot, annak bevezetése csupán elhatározás és pénz kérdése, szinte el sem tudjuk képzelni, hogy a burgerti gondolat és elhatározás mekkora vihart keltett. Sokan a szocializmus elleni nyílt támadásként értékelték és dühödt ellentámadásba mentek át.





Szerencsére az akkori állami és politikai vezetés több felvilágosult reformpolitikusa a gondolat mellé állt, meggyőzték Kádár Jánost, aki engedélyezte a „ kísérlet „ elindítását.





Ezt követően valóságos technikai, technológiai forradalom kezdődött a magyar mezőgazdaságban. A nagy táblaméretek találkozása a legfejlettebb nyugati technológiával, a terméseredmények, a gazdaságosság ugrásszerû emelkedését hozták. Magyarország néhány év alatt a világ mezőgazdaságának élvonalába került.”





„A közös vállalat népszerûsége gyorsan növekedett. Egyre több szövetkezet, állami gazdaság kívánt kapcsolódni a rendszerhez, a fogadókészséget a rendelkezésre álló gépkeret határolta be. A fejlődésben 267 taggazdaság, 600 ezer hektár integrált terület jelentette a csúcsot.





A kilencvenes évek elején drámai változások történtek. Széthullottak a szövetkezetek, és az állami gazdaságok, a szántóterület nagy része szétaprózódott, kistulajdonosok kezébe került. Megváltozott az IKR tulajdonosi szerkezete is,1990-ben részvénytársasággá alakultunk.





A magyar mezőgazdaság szervezettségét, teljesítményét tekintve mélypontra zuhant. Az IKR Rt. csőd közeli helyzetbe került, a csapatnak ismét össze kellett fognia, hogy a gödörből kivezesse a céget. Ma már látjuk, hogy az áldozatos munka meghozta az eredményét. A részvénytársaság forgalma közelíti a 60 milliárd forintot, nyeresége jelentős. A kezdeti idők 8 termelésszervezési egységével szemben már 17 területi központból és 9 mûtrágyatelepről szolgáljuk ki vevőinket.”





Eddig az évfordulóra megjelent könyv előszavából. Az Agro Napló kérdésére Szaxon Attila elnök-vezérigazgató a jelenről a következőket mondta. A társaság tudatosan építkezik. Világcégeknek a magyarországi képviseletét vállalták fel, termékeiknek a forgalmazásával, követelményrendszereinek az alkalmazásával, mert ma eladni egy bonyolult, elektronikával telezsúfolt gépsort csak úgy lehet, ha mögötte szerviz és alkatrészellátás van. A teljes országot behálózzák és emellett a környező országokban is vannak leányvállalataik, főként használt , de új gépek forgalmazására és vetőmag eladásra. A gépek igen bonyolulttá váltak, ezért ha valakinek eladnak egy önjáró berendezést, akkor annak a partnernek két emberét díjmentesen kiképzik egy három napos tanfolyamon. Ezen kívül minden évben tartanak előadássorozatot a téli hónapokban, az idén tíz helyen több mint kétezer szakember részvételével került erre sor. Ebben most lesz egy minőségi változás, hamarosan befejeződik a bábolnai szállodájuk felújítása, ez egy kellemes, légkondicionált hotel, ahol hosszabb, mélyebb szakmai tanfolyamokra lesz lehetőség.





Ez dióhéjban a jelen, a jövő egyértelmûen az uniós tagságra való felkészülés. Nyílván rengeteget kell még tanulni és változtatni. Szaxon Attila a fő kérdést abban látja, hogy a partnereik mennyire fogják megtalálni a helyüket az unióban, ehhez nyílván kellő nagyságú gazdaságokkal kell rendelkezni, hiszen az egy- két hektárosok nem tudnak érvényesülni. És meg kell tanulni az Európai Uniónak a bürokráciáját. Ha a magyar termelő berzenkedik is a sok adminisztráció, a sok papírmunka ellen, sajnos sokkal több fog rá szakadni, mint eddig, ezért ennek a könnyebbé tételében feltétlenül segítséget kívánnak nyújtani. A másik, ahol biztos támaszt adhat az Rt., az a pályázatok útvesztője, amelyben eddig is bőven szolgáltak tanácsokkal, az EU- s csatlakozás után még több pályázat lesz, még nagyobb segítség lesz szükséges. Az Rt. erre egy speciális csapatot hozott létre, tagjai most tanulnak, most készülnek fel, hogy segíthessenek a partnergazdaságoknak. Az egykori nagycsapat szellemiségében tehát tovább él a jelenben, az akkori eredmények üzenete ma is fontos, országunk adottságai, a természeti körülmények, a szakemberek tudása, szorgalma lehetővé teszi, hogy ismét a világ élvonalába kerüljön a magyar mezőgazdaság, állva a versenyt a legfejlettebbekkel.