A Közös Agrárpolitika (KAP) 2015-től működő rendszere az I. pillér, a közvetlen támogatások vonatkozásában számos új elemet fog tartalmazni, melyek között vannak kötelezően alkalmazandók és választhatók is. Kötelező elem az alaptámogatás (BPS/SAPS – Magyarország a SAPS rendszert viszi tovább 2020 végéig), a zöldítés és a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás, valamint a kötelezően alkalmazandó, de a termelők csak azon részét érintő támogatáscsökkentés (degresszió), akik 150 000 eurónál nagyobb összegű SAPS-támogatásban részesülnek. Választható elem az átcsoportosítással nyújtható támogatás, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás, a termeléstől függő támogatás és a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer. A választható elemek növelik a tagállami döntés szabadságát, egyfajta rugalmasságot biztosítanak. Magyarország a termelők érdekeinek és termelési sajátosságainak figyelembevételével döntött a termeléshez kötött támogatások és a mezőgazdasági kistermelő támogatási rendszer bevezetése mellett.

A jelenleg érvényben lévő szabályozási környezetben is van ugyan lehetőség bizonyos feltételek mellett termeléshez kötött jogcímeket működtetni, viszont csak igen korlátozott működési (csak a rizs és a tej ágazat részesül termeléshez kötött támogatásban) és költségvetési keretek között. Termeléshez kötött támogatás jogcímen a következő tervezési időszakban támogatásokban részesíthető ágazatok köre a 2007 és 2013 közötti periódushoz képest jelentősen kibővül, a jogcím finanszírozására nagymértékben megnövelt forrás áll majd rendelkezésre. A jelenlegi, a közvetlen támogatási keretösszeg 3,5%-át (~44,5 millió euró) kitevő termeléshez kötött támogatás pénzügyi keretünk 13%-ra emelkedik, plusz az állattenyésztési ágazat fehérjealapú autonómiájának megteremtése (?), fenntartása érdekében további 2%-ot fordíthatunk fehérjenövényekre. Így összesen a teljes tagállami keret 15%-át, megközelítőleg 200 millió eurót lehet e jogcím keretében felosztani. Az egyes ágazatok termeléstől függő támogatási keretének a növelését a korábbi KAP-reformok (1992, 1999, 2003) vívmányaihoz képest akár visszalépésként is lehet értékelni, de a sajátos helyzetű ágazatok és régiók számára ez meghatározó jelentőséggel bír.

Magyarország az agrárium fejlődése érdekében a rendelkezésre álló termeléshez kötött támogatási keret teljes kihasználását fogja megvalósítani. Az egyes ágazatok korábbi termeléshez kötött vagy attól elválasztott támogatásait figyelembe véve, az eddigi transzferek által kifejtett ágazati hatások megőrzésére és továbbfejlesztésére, valamint a kormány és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) társadalom- és szakpolitikai, illetve gazdasági célkitűzéseire tekintettel az alábbi ágazatok részesülnek 2015-től termeléshez kötött támogatásban:

• húshasznú anyatehén

• hízott bika

• tejhasznú tehén

• anyajuh

• rizs

• cukorrépa

• zöldségnövények

• ipari zöldségek

• gyümölcsültetvények
és bogyósok

• fehérje növények

  • szemes fehérje növények

  • szálas fehérje növények

A felsorolt ágazatok jelenleg a következő uniós támogatásokban részesednek: termeléshez kötött különleges támogatások (tej és rizs); termeléstől elválasztott szerkezetátalakítási programok (kérődző, zöldség-gyümölcs), biztosítási díjtámogatás és elkülönített támogatások (cukor, zöldség-gyümölcs, bogyós gyümölcs). Jelenleg a dohány is részt vesz a szerkezetátalakítási programban, de az uniós jogszabályokban bekövetkező változás eredményeként, az új rendszerben a dohány támogatására nem lehet uniós forrásokat fordítani, az ágazat támogatása nemzeti hatáskörben fog megvalósulni. A baromfi és a sertés ágazatok uniós forrásból megvalósuló támogatására továbbra sem nyílik lehetőség, így ezen ágazatok esetében is nemzeti programok működésére lehet számítani. A „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” című program keretében a nemzeti programoknál forrásbővülésre kerül sor és az FM bevezeti az anyakoca állatjóléti támogatást is.

A nevezett ágazatokon és azok forráselosztásán kívül az uniós rendelet előírja az Európai Bizottság felé történő bejelentés egyéb paramétereit is. Ennek megfelelően szükséges volt megadni a termeléshez kötött jogcímek igénybevételének feltételeit. A bejelentésben rögzítésre kerültek a termeléshez kötött támogatásban részesítendő ágazatok, a támogatások jogosultsági kritériumai, illetve az egyes borítékokhoz tartozó keretösszegek, a fajlagos támogatási összegekkel kiegészítve. Fontos kihangsúlyozni, hogy a keretösszegek a 1307/2013/EU rendelet II. mellékletében megállapított nemzeti felső összeghatároknak megfelelően, a fajlagos értékek az aktuális forint/euró árfolyam, illetve a bejelentett területnagyság és állatlétszám függvényében alakulnak.

A húshasznú anyatehén 2015-ben 35 millió eurót kap az uniós finanszírozású termeléshez kötött anyatehén támogatás keretében. Ez fajlagosan – 162 ezres állományt alapul véve – 216 eurót jelent.
A támogatásban minden 8 hónapnál idősebb hús- vagy kettőshasznú, ENAR-ban regisztrált, nőivarú állat részesülhet, amely igazoltan gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes. A kérelem benyújtását követően 6 hónapos birtokon tartási kötelezettség áll fenn, valamint állományi szinten 30%-os ellési arányt kell teljesíteni.

A hízott bika ágazat 2015-ben a termeléshez kötött támogatás keretében 4,5 millió euróban részesül (egyedenként 94 euró, 48 ezres állatlétszámmal számolva). A támogatás feltétele 9 hónaposnál idősebb, ENAR-ban regisztrált, hímivarú állat, amely a támogatási időszakban levágásra került vagy exportálták (ezt megelőzően 2 hónapig a kérelmező tenyészetében volt).

A tejhasznú tehén támogatására 2015-ben az új uniós termeléshez kötött támogatásból évi 69 millió euró kerül elkülönítésre, ez 195 ezres állománnyal kalkulálva 354 eurós egyedenkénti támogatást eredményez. Minden olyan 24 hónapnál idősebb, már egyszer ellett, ENAR nyilvántartásban szereplő állat részesülhet támogatásban, amely tejet termel, és igazoltan gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes.

A juh ágazat 2015-ben 22 millió euró termeléshez kötött támogatásban fog részesülni (890 ezres anyajuh állomány esetén 25 euró állatonként). A támogatás feltétele 1 éves vagy már egyszer ellett, ENAR-ban szereplő anyaállat, amely a kérelem benyújtását követően 100 napig a kérelmező birtokában van.

A rizs ágazat számára 2015-ben 2 millió euró termeléshez kötött támogatás lesz biztosítva, amely 2900 hektárral számolva 690 euró hektáronkénti támogatást jelent. A támogatáshoz szükséges 1 hektár SAPS-jogosult terület, az adott növényre vonatkozóan bejelentett művelés, valamint a rizs vetésének legkésőbb május 31-ig történő befejezése, és az állomány a virágzás kezdetéig történő megőrzése.

A cukorrépa ágazat 2015-ben 8 millió euró termeléshez kötött támogatásban fog részesülni (19 ezer hektár területtel kalkulálva 421 euró hektáronként). Itt is szükséges 1 hektár SAPS terület és a cukorrépára vonatkozó bejelentett művelés. Továbbá, a termelőnek direkt vagy integrátoron keresztüli szállítói szerződéssel kell rendelkeznie a cukorgyárral, és a megtermelt kvótarépa (2017 után cukorrépa) értékesítésre kell, hogy kerüljön.

A zöldség és gyümölcs ágazat 3 különböző jogcímen fog termeléshez kötött támogatáshoz jutni 2015-től. A zöldségnövények 8 millió (20 ezer hektárral számolva 400 euró hektáronként), az ipari zöldségek 9,96 millió (50 ezer hektárral kalkulálva 199 euró fajlagos támogatás), a gyümölcsök pedig 16,5 millió (25 ezer hektárral számolva 660 euró hektáronkénti támogatás) euró támogatást kapnak 2015-ben. Közös feltétel a minimum 1 hektáros SAPS-jogosult terület (a zöldségnövények és a gyümölcsök esetében 0,3 hektár is elegendő), valamint az adott növényre vonatkozó bejelentett termelés.

A fehérjenövények termesztésének támogatására elkülönített, az ország pénzügyi keretének 2%-át kitevő évi mintegy 27 millió euró támogatás a szemes és a szálas növények között egyenlő arányban oszlik meg, azonban a szálas növények nagyobb vetésterülete (kb. 207 ezer hektár) jelentősen kisebb fajlagos támogatást (65 euró) eredményez, mint a várhatóan 67 ezer hektár körüli területet lefedő szemes növényeké (fajlagos támogatás megközelítőleg 200 euró). Közös feltétel az 1 hektár SAPS-jogosult területen kívül a certifikált vetőmaghasználat, valamint a gazdálkodási napló vezetése.

Az Európai Bizottság véleményezési és jóváhagyási eljárásának lezárultáig a fenti (nem teljes körűen felsorolt) feltételek tájékoztató jellegűek, a bizottság észrevételei alapján a később megjelenő nemzeti jogszabályok kihirdetéséig még változhatnak.

Tóth Roland

Szent István Egyetem

A cikk szerzője: Tóth Roland