A hatékony sertéshústermeléshez egészséges emésztőrendszerrel rendelkező állatok szükségesek. A hibás takarmányozás vagy fertőzések okozta emésztési rendellenességek azonnal negatív irányban befolyásolják a sertéseket.
Az antibiotikus hozamfokozók bizonyítottan támogatták a bélcsatorna egészségét, így amíg a tilozint be nem tiltották, az ileitis nem volt kérdés, ugyanis a Lawsonia intracellularis-t az kontroll alatt tartotta. További antibiotikus hozamfokozókat is betiltottak, pl. a szalinomicin-Na-ot, pedig ez képes volt a Brachyspira hyodysenteriae-t, a sertésdizentéria kórokozóját kontrollálni.
A sertésdizentéria elsősorban a vastagbelet támadja meg és főként a 30–80 kg-os sertésekben jelenik meg. A megbetegedés a kórokozó szájon át történő felvételével terjed. Tünete a szürke vagy barnás hasmenés és a kórokozó kimutatható a bélsárminták laborvizsgálatával. A B. hyodysenteriae a trágyában
2 hónapig is életben marad. A külső védőrétegük megvédi a kórokozókat a gyomorsavtól és a takarmánysavanyítóktól is, így átjutnak a bélbe. A vastagbél nyálkahártyáján megtelepednek, osztódnak, majd behatolnak a bélhámsejtekbe és tönkreteszik azokat. Ez okozza a véres hasmenést és a vérveszteséget.
Ezekkel a baktériumokkal nehéz a dolgunk, mivel a takarmányon keresztüli hatékony megelőzés nehézkes. Egyrészt külső nyálkarétegük megvédi a baktériumokat, másrészt sokkal nehezebb bármit is eljuttatni a hátulsó bélszakaszokba, ahol a kórokozó felszaporodik.
A sertésdizentéria ugyanúgy, mint más emésztőrendszeri megbetegedések, multifaktoriális megoldást kíván. Fontos szerepe van az állatorvosi gyógykezeléseknek, a fertőtlenítéseknek, a légy- és rágcsálóirtásnak, de a takarmányadag összeállításának és a takarmányadalékoknak is.
A dizentéria takarmányon keresztüli kontrollja korlátozott, de lehetséges pozitívan befolyásolni a betegség lefolyását és súlyosságát a „bélbarát“ takarmányozás segítségével:
Minél jobb a takarmányadag emészthetősége és minél kevesebb az emésztetlen keményítő mennyisége, annál kisebb a dizentéria kialakulásának veszélye. Ha az állatokat rizsre és állati fehérjékre alapozott, könnyen emészthető takarmánnyal etetjük (bár ezek alkalmazása nem gyakorlatias), akkor a dizentéria előfordulása ritkább, mint amikor árpára alapozott takarmányt etetünk. A legtöbb dizentériás eset akkor volt tapasztalható, amikor a takarmány búza, árpa és csillagfürt keverékéből állt. Az erjesztett kukorica (szilázs) is pozitív hatású, köszönhetően természetes összetételének, valamint alacsony pufferkapacitásának és részleges „előemésztettségének”. Az alacsonyabb fehérjetartalmú adag minimalizálja a vastagbélben az erjedéshez rendelkezésre álló fehérje mennyiségét is.
A dizentéria elsősorban a gyengébben evő állatoknál jelentkezik, ez hangsúlyozza a jó minőségű tápanyag fontosságát. Mesterségesen fertőzött malacoknál, melyek a fertőzés előtt és után 2-2 napig éheztek, a megbetegedési ráta 60%-ról 100%-ra emelkedett. Számos stresszfaktor, amelyek a takarmányfelvételt csökkentik, segítik a dizentéria kitörését.
Minél többféle a fermentálható anyag a takarmányban, annál jobb a környezet a kórokozó osztódásához és kártételéhez. A magas rosttartalmú és könnyen emészthető takarmány segíti a Brachyspira szaporodását.
Az alacsony pH a vastagbélben (pH 6) gátolja a Brachyspira növekedését, míg a magasabb pH elősegíti a dizentéria kialakulását.
A gyomor pH-ja nincs hatással a Brachyspira-ra és a dizentéria kialakulására sem. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nehéz a vastagbél pH-ját befolyásolni szerves és szervetlen savakkal. A legtöbb szerves sav (főleg a takarmányba kevertek) csak az emésztőrendszer első részében hatékony, pedig itt a legellenállóbb a Brachyspira a külső nyálkarétege miatt. Az egyetlen módszer, hogy sikeresen bevigyünk savanyítót a vastagbélbe, és ott csökkentsük a pH-t, ha a savakat egy „folyamatosan felszabadító vivőanyagon” (SRM) juttatjuk be, mely fokozatosan szabadítja fel a savakat az emésztőtraktus teljes hosszában, beleértve a vastagbelet is.
A takarmány emészthetőségének javítására szolgáló takarmányadalékok csökkentik a tápanyagok eljutását az emésztőtraktus hátulsó részébe és ezáltal gátolják a Brachyspira megtapadását.
A fitogenikumok egyik jól ismert tulajdonsága, hogy növelik a takarmány emészthetőségét és csökkentik az ammónia felszabadulását a vastagbélben. Továbbá vannak olyan adalékok, amelyek segítik a bél nyálkahártyájának regenerációját, amely jelentősen károsodik a Brachyspira által.
A BIOMIN Brachyspira projektje pontosan ezt célozza – megvizsgálni a takarmányozási módszereket a dizentéria befolyásolására. A projekt eredménye a Biomin® DuoPlex DS, egy olyan takarmányadalék, amely fitogenikus anyagokra és szerves savakra alapoz. A fitogenikus anyagok behatolnak a Brachyspira védőburkába, míg a szerves savak a vastagbél nyálkahártyájának regenerációját végzik. A Biomin®
DuoPlex DS azzal a céllal lett megalkotva, hogy támogassa az állatorvosi tevékenységet a dizentériával fertőzött állományokban.
BIOMIN Magyarország Kft.
Címlapkép: Getty Images
