Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, VM
A statisztikai adatok alapján a világon 2013-ban 175,2 millió hektáron termesztettek genetikailag módosított növényfajtákat. A legnagyobb területen a szóját, mely esetében a genetikailag módosított fajták az összes szója vetésterület 79%-án voltak jelen. A legjelentősebb termelők 2013-ban Dél- és Észak-Amerika – ahol a közel 285 millió tonna szója legnagyobb része is genetikailag módosított fajta volt.
Az EU közel önellátó a legfontosabb mezőgazdasági terményekből, azonban a magas fehérjetartalmú takarmánynövények – mint például a szója – esetében jelentős deficittel küzd. Az EU-ban évente körülbelül 30 millió tonna szójadarát használnak fel a takarmány előállító cégek. Ennek a mennyiségnek a 98 százalékát az EU közvetlenül importálja vagy importált szójamagból állítja elő. A szójaliszt csupán 2 százaléka, mintegy 0,8 millió tonna származik a tagországokban termesztett szójából. A szójamag és -dara legnagyobb része a tengerentúlról érkezik.
Magyarországon a takarmányozás alapvetően gabona és szója alapú. Magyarország szójaigénye évente kb. 900 ezer tonna, melynek alig 10%-a a jelenleg közel 30 ezer hektáron termelt hazai forrás. Ezért a magyar takarmányipar a hazai igények kielégítésére a nemzetközi piacról nagyrészt genetikailag módosított szóját kénytelen importálni.
Magyarországon a genetikailag módosított szervezetek felhasználásával kapcsolatos szakpolitikai döntések Alaptörvényünk XX. cikke (2) bekezdése szellemében születnek, mely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez és e jog érvényesülését Magyarország többek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő. Miután jelenleg a szójadara egyértelműen olyan termék, melyre a magyar állattenyésztésnek szüksége van, egyelőre nem helyettesíthető, olyan támogatási rendszer kialakítása vált szükségessé, mely a hazai termesztést ösztönzi.
A Közös Agrárpolitika keretében jövő évtől Magyarország a korábbiakhoz képest több mint négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást tud nyújtani a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatok számára. A hazánkba érkező európai uniós közvetlen termelői támogatások 13 százalékát – 300 forintos euró árfolyamon számolva –, évi 52,4 milliárd forintot tudunk e szektorok számára biztosítani.
Emellett további 8,1 milliárd forintot lehet a fehérjenövények termelésére fordítani. A terveink szerint a támogatási rendszer szempontjából fehérjenövénynek minősülő szója támogatására mintegy 60 ezer forint hektáronkénti forrás nyújtható a területalapú támogatáson túl, amelytől a termelési kedv erősödését várjuk.
A hazai alkalmazás elősegítése érdekében kutatási projekteket indítottunk a hazai termelésű és feldolgozású fehérjenövények takarmányreceptúrákba illesztése érdekében. A legfontosabb, hogy a fogyasztók jelentős része – az európai fogyasztókhoz hasonlóan – Magyarországon is aggódva szemléli a génmódosított növények megjelenését. A GM hasznosságának megítélésével kapcsolatos hazai vizsgálatok azt mutatták, hogy a megkérdezettek alig 2%-a gondolja a géntechnológia élelmiszeripari célú alkalmazásáról, hogy hasznos. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak. Ha garantáltan GM-mentes hazai szóját vagy más fehérjenövényt használnak az állatok takarmányozására és az élelmiszerekben, a fogyasztók mindinkább hajlandóak is megfizetni ennek költségét, akkor a piac tudja a legerősebb ösztönzőt jelenteni a termelés növelésére.
Magyar Szója Nonprofit Kft.
A fehérjenövények között a világtermelésben a szója áll az első helyen, Magyarországon viszont mindössze 40 ezer hektárt foglal el. Napjainkban a folyamatosan emelkedő takarmányárak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye előtérbe állítja a szóját, amelynek főbb termőterületei Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében vannak, de a nemesítési munkáknak köszönhetően mára az északi területeken is gond nélkül beilleszthető a vetésforgóba.
Fellendülést hozhat a magyar szójatermesztőknek az EU jövőre induló termeléshez kötött támogatási rendszere, ráadásul a GMO-mentes termékek egyre keresettebbek a piacon. Az ágazat bővülése nyomán a hazai szójával kiválthatjuk a génmódosított import egy részét.
Megítélésem szerint a szója stratégiai növény lehetne, de ehhez még nagyon sokat kell tanulni. A növény termesztésének technológiai háttere a legtöbb helyen elavult, a szaktudás pedig megkopott. A szójatermesztésben a legnagyobb potenciál a helyes technológia megválasztásában rejlik (fémzárolt, ellenőrzött vetőmag, oltóanyag, megfelelő sortávolság, talajművelő/sorközművelő eszközök, megfelelően alkalmazott vegyszeres növényvédelem), ám ezt sajnos manapság még kevesen ismerik Magyarországon.
A szója termesztéstechnológiája könnyen elsajátítható, de nagyon pontosan be kell tartani azt. A korszerű fajták a termesztéshez rendelkezésre állnak, azok vetőmagjai megvásárolhatóak. A fajtaválasztásnál a NÉBIH fajtakísérletei lehetnek segítségünkre, hogy megfelelő régióba, megfelelő fajtát válasszunk.
Számos kísérletünk támasztja alá, hogy Magyarország északi térségeiben az igen korai éréscsoportba tartozó fajták ter- meszthetőek nagy biztonsággal, a déli megyékben pedig a korai és közép éréscsoport fajtái jövedelmezőek. Az egyes fajták jellemzőiben nincs jelentős különbség, a fajtákban rejlő előnyök a termesztés technológiájával aknázhatóak ki.
Számításaink szerint hektáronként 2 tonna termésmennyiség felett már jövedelmező a szójatermesztés. Ezt azonban csak megfelelő agrotechnikával lehet elérni. Fontos, hogy a Magyar Szója Nonprofit Kft. kísérleti eredményei minél több termelő számára elérhetőek legyenek, ez a mi feladatunk a jövőben.
A szója átvételének kultúrája sincs még meg hazánkban, ebben is nagy a bizonytalanság. A piac megvan a szójára, de azoknak az integrátoroknak, akik át tudnák venni, nincs kiforrott technológiájuk, folyamatuk a terményátvételre. Ezenkívül a kíméletes feldolgozásra is kevés helyen van még lehetőség.
A szója termesztését a tartósan magas felvásárlási árak, és a sokoldalú felhasználhatóság teszi gazdaságossá. Ezenkívül az itthon kizárólagosan termeszthető GMO-mentes szója sokkal keresettebb. 2015-re a megnövekedett termelési kedv miatt vetőmaghiány várható, ami szintén árfelhajtó hatású lehet.
AKI
A mezőgazdaságban stratégiai növénynek nevezzük a növénykultúrát, amely az ország agrárgazdaságában (termelés, feldolgozás, kereskedelem, felhasználás) meghatározó szerepet tölt be. A kérdés indokolt, hiszen Magyarország, sőt, az egész Európai Unió hosszú évtizedek óta képtelen saját forrásból kielégíteni állat-tenyésztésének fehérjeigényét, és a növényi eredetű fehérjeforrások közül a szójabab származékai a legmegfelelőbbek az intenzív takarmányozásra. Az EU nettó szójabab- és szójadara-importja 13,9 millió, illetve 19,5 millió tonna körül alakult a 2013/2014. gazdasági évben (október–szeptember), ugyanekkor Magyarország nettó behozatala szójababból 60 ezer, szójadarából 400 ezer tonna volt.
A kérdésre a válasz: stratégiai pozíció egyelőre nem remélhető. Ennek számos oka van, amelyek közül a termelőket ösztönző források korlátozottságát és a térségünkben előállított szójabab iránti keresletet jellemző anomáliát emelem ki.
A történelemből leszűrhető, hogy a szójatermelés felfutása Magyarországon célzott támogatásokkal hozható összefüggésbe. A kormányzat, élve az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendeletében kínált lehetőséggel, 2015-től bevezeti a szemes fehérjenövények (lóbab, takarmányborsó és édes csillagfürt, valamint szójabab) uniós forrásból finanszírozott termeléshez kötött támogatását. Az egységes területalapú támogatást kiegészítő szubvenció feltétele lesz pl. a fémzárolt vetőmag használata, a szójabab esetében pedig legalább 1 tonna/ha átlaghozam elérése. A termény belföldi felhasználása nem követelmény. A jogcímre elkülönített forrás évi 13,5 millió euró, ebből az igénylőnek hektáronként 200 euró körüli összeg kifizetése valószínűsíthető 2015-ben.
E támogatás minden bizonnyal ösztönzést ad a szójabab területének növelésére az elkövetkező években, addig az egyensúlyi pontig, ahol a szemes fehérjenövények termelőinek még éppen akkora hektáronkénti többletjövedelem biztosítható, hogy nem térnek vissza pl. a sokéves átlagban legmagasabb/legbiztosabb jövedelemmel kecsegtető kukorica termesztésére. Reálisan legfeljebb 120 ezer hektár körüli szójaterülettel lehet számolni, amely az összes szemes fehérjenövény területének kb. kétszerese, és nem elegendő a szójadaraimport kiváltására. (A szójadara behozatala egyébként gyorsan csökken a hazai növényolaj- és bioetanol-gyártás mind nagyobb volumenben rendelkezésre álló melléktermékeinek növekvő hasznosításából kifolyólag.)
Az osztrák kezdeményezésre 2012-ben életre hívott Donau Soja program célja, hogy a Duna – geopolitikai – térségében fenntarthatóan, az EU munkajogi és szociális előírásait tiszteletben tartva, GM szervezetektől garantáltan mentes szójababot állítsanak elő, amelyet élelmezési és takarmánycélra hasznosítani lehet. A Donau Soja gyakorlatilag egy védjegy, amely már most komoly hozzáadott értéket képvisel a magas fogyasztói jövedelemmel rendelkező országokban (pl. Ausztria, Németország, Svájc). Az előírások szerint termelt, tárolt és szállított termény feldolgozása ma Ausztriában történik. A feldolgozó tonnánként akár 50–70 euró prémiumot is kifizet a szójabab uniós kikötői importárából kalkulált felvásárlási árhoz képest, amivel mesterséges keresletet generál a térségben. Magyarországon egyelőre nincs olyan termékpálya, amely a kiskereskedelmen keresztül a hazai fogyasztók széles körével el tudna ismertetni ilyen takarmányozási többletköltséget. A megtermelt szójabab egy része tehát előreláthatóan nyugati irányba áramlik majd, és keleti irányból érkező import helyettesíti.
Persze valójában nem alulról, a növénytermesztés aspektusából kellene a stratégiai fontosság kérdését megközelíteni. A célfüggvény az, hogy Magyarországon is előállítsanak olyan nagy hozzáadott értékű, elismert védjeggyel megkülönböztetett, exportképes – ha úgy tetszik: stratégiai – végtermékeket, amelyek hazai szójababra alapozottak. Ekkor a szójatermesztés részesévé válik majd egy vagy több stratégiai vertikumnak.
Karintia Kft., mint a Duna Szója Szövetség tagja
Röviden, a kérdéssel válaszolhatok. IGEN, Jó úton haladunk, stratégiai növény lehet a szója Magyarországon.
Reflektorfénybe került a szója, miután egyre több helyen lehet arról olvasni, hogy jelentős mértékben tervezik támogatni a szója termesztését Magyarországon. Számomra a kezdetek óta nem kérdés, hogy kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon ez a növény. A hazai 42 000 ha körüli vetésterületet mindig is rendkívül és indokolatlanul alacsonynak tartottuk, véleményünknek pedig a Duna Szója Szövetség tagjaként számos fórumon hangot is adtunk.
A Duna menti országok meghatározó szója vetőmagvállalatait, kereskedőit és feldolgozóit tömörítő szövetség felkarolta a GMO-mentes szója termesztését. Ennek köszönhetően a garantáltan GMO-mentes szójababot előállító termelők felárral értékesíthetik a Duna Szójaként deklarált termést. A 2015-ös év ugyanakkor egy igazi áttörést hozhat a hazai szójatermesztés tekintetében. Ennek több okát is látom, melyek közül néhányat említek.
1. Eredményesen lehetett termeszteni és – Duna Szójaként 100 000 forint feletti egységáron – értékesíteni a szóját a betakarítási nehézségek ellenére is 2014-ben.
2. A rendelkezésre álló információim alapján, a termeléshez kötött támogatás révén, a szójatermesztők 2015-től várhatóan 200,9 euró/ha támogatásban részesülhetnek. Ez hozzávetőlegesen 60 000 Ft/ha többlettámogatást fog jelenteni, a területalapú támogatáson felül. Az alaptámogatást, a zöldítést és a termelési támogatást együttvéve a szójabab-termesztők hektáronként így óriási, számszerűsítve 124 000 Ft/ha támogatást zsebelhetnek be.
3. Rendkívül egyszerűnek, könnyen teljesíthetőnek tűnik a feltételrendszer, amivel igénybe vehetjük a kb. 60 000 Ft/ha-os összeget. Ismereteim szerint csupán 3 fő feltételnek kell megfelelni.
-fémzárolt vetőmag használata,
-minimális hozam 1 t/ha,
-gazdálkodási napló vezetése.
4. Az újrakomponált területalapú támogatási rendszert részben felváltó zöldítési programban a szója ugyancsak komoly szerephez fog jutni.
Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy támogatási oldalról is ideálisak a körülmények ahhoz, hogy a szója vetésterülete jelentős mértékben elemelkedhet 2015-ben.
Nem mellékes kérdés, hogy mennyire tudtak felkészülni erre a vetőmag-előállítók? Az imént felsorolt érveknek köszönhetően akár 40–50%-os vetésterület-növekedéssel is számolhatunk Magyarországon. A jelentős növekedés mellett a kb. 50%-os szója vetőmag felújítási arány 90% fölé kell, hogy emelkedjen. Ennek oka, hogy a fémzárolt vetőmag használata az egyik alapfeltétele az óriási támogatás igénybevételének. A többlettámogatás mértéke pedig a hektáronként kalkulált vetőmagköltségnél is magasabb.
Kétségeim vannak afelől, hogy maradéktalanul ki lehet-e elégíteni a már most jelentkező felfokozott igényeket. Mindenkit arra buzdítok, hogy időben gondoljon a szója vetőmag beszerzésére.
Bóly Zrt.
Amennyiben az Európai Unió illetékesei jóváhagyják a fehérje- növények magyarországi fejlesztési tervét – az 2015-ben várhatóan 200 euró/ha pluszforrást jelent a termelőknek –, akkor egy olyan helyzet állhat elő, amelyre 28 év óta nem volt példa a hazai fehérjenövény (szója) termelésben. A közel három évtizeddel ezelőtti ösztönzés jelentősen megnövelte a növények termelési kedvét, olyannyira, hogy az időben (1988-ban) jegyezték fel a statisztikák a legnagyobb hazai nyilvántartott szója vetésterületet (66 006 hektárt).
A támogatások elapadásával a vetésterület is fokozatosan csökkent, majd a rendszerváltás, a tulajdoni viszonyok és a gazdálkodók nagy részének egyéb növényeket (kalászos, kukorica, repce, napraforgó) előnyben részesítő hozzáállása nem kedvezett az étkezési és abraktakarmány hüvelyesek termesztésének.
Az utóbbi öt évben a szója vetésterülete 34 000–43 000 hektár között ingadozott (a pontos adatok megtalálhatók a Szója Oskola sorozat e lapszámában). A szerény növekedést nagyrészt az Agrár Környezet Gazdálkodási Programnak való megfelelés ösztönözte. Termesztésének fő területe továbbra is – az évtizedes hagyományokkal és ismeretekkel bíró – Dél-Dunántúl és Bács-Kiskun megye.
Kétségtelen, hogy a várható támogatások mértéke felkeltette a gazdálkodók érdeklődését, termesztési kedvét. Érzékeltük ezt a 2014. évi szójatermesztési bemutatókon és tanácskozásokon egyaránt. Ugyanis a szója folyamatosan és egyre bővülő mértékben megkerülhetetlen fehérjeforrás az állatok takarmányában, továbbá feltartóztathatatlanul tért hódít a humán táplálkozásban. Európa jelentős mennyiségű – évi több millió tonna – GMO-mentes szójabab vásárló, felhasználó. Magyarország Alaptörvényében rögzített GMO-mentes státusza felértékelte, felértékeli a magyar szójababot. Ezt támasztja alá az is, hogy a hazai bab egy része külföldre – nevezetesen a szomszédokhoz – Ausztriába kerül. Az osztrákok e területen is előttünk járnak, ugyanis náluk a tojástermelésben tanúsított GMO-mentes termék-előállítás folyik. Nekünk sincs mire várni, ha ki akarjuk aknázni a termesztésben, feldolgozásban, felhasználásban (takarmány- és humán célú) meglévő tapasztalatainkat, eredményeket.
Az itthon termelt és feldolgozott takarmányszója hozzájárulhat a stagnáló létszámú abrakfogyasztó állatok takarmányköltségének csökkenéséhez, végső soron az állattenyésztés versenyképességének növeléséhez.
A szója vetésterület növelésének lehetőségét egyértelműen az eredményesség, a hatékonyság javításában látom. Az idei esztendő relatíve jó terméseredménye tovább növelhető! Ehhez rendelkezésre állnak a fajták, a termesztéstechnológia (amely folyamatosan javítható és finomítható) és biztos felvevőpiaca van a megtermett árunak. A sok évtizedes termesztési tapasztalatokkal bíró gazdálkodók eredményei mutatják meg azt a lehetőséget, amely kellő szakismeret birtokában e növény termesztésében rejlik.
Nem térek ki a címben megfogalmazott kérdés elől. Olyan növénynek szeretném látni a szóját, amely megtalálja a helyét a hazai növénytermesztési szerkezetben és támogatással (vagy anélkül) színesíti a ma túlzottan egyszerű vetésszerkezetet úgy, hogy eredményes termeszthetőségével hozzájárul a termelők nyereségéhez.
A megtermett szójabab hazai takarmányozási célú feldolgozására a kapacitások, továbbá a feldolgozási és takarmányozási gyakorlat adottak. A nemzetközi eredményekkel is büszkélkedő magyar humán szója élelmiszergyártó ipar bejelentette igényét – évente nagyságrendekkel növekvő mértékben – a hazai, garantáltan GMO-mentes szójababra. Ezek után nincs más választásunk, meg kell tanulnunk szóját termelnünk!
igazgató, Galldorf Zrt.
A Galldorf Zrt. ma Magyarország egyik legjelentősebb full-fat szója előállítója, éves szinten közel 40 000 tonna szójababot dolgozunk fel. Full-fat üzemünk létesítésével és azóta több lépcsőben történő bővítésével – egyértelműen és hosszú távra – tevékenységünk egyik legjelentősebb területévé lépett elő a szójabab, ezért a Galldorf Zrt. számára a szója biztosítása stratégiai kérdés.
Tekintettel az elmúlt évek szójatermesztési helyzetére – az utolsó 5 év összes hazai termése 64 000 és 113 000 tonna között ingadozott – úgy döntöttünk, hogy tevékenyen részt vállalunk a szója termelésében, termeltetésében. Az évek óta sikeresen működtetett sörárpa vetőmag integrációnk, termeltetésünk és felvásárlásunk során szerzett tapasztalatokat is felhasználva, szójabab-termesztési együttműködést hoztunk létre. Nem kevés szellemi és anyagi ráfordítással kerestük az összefogást a fajtatulajdonosokkal, továbbá a szójatermesztésben, integrációban előttünk járókkal. Ennek eredményeként kínálatunkban ma már megtalálhatóak a mai kor igényeinek és követelményeinek megfelelő és keresett szójafajták.
Kétség kívül a fajta a termesztéstechnológia egyik fontos eleme, de – szakmai rendezvényeken, bemutatókon stb. – foglalkozunk annak valamennyi területével: vetés, növényvédelem, betakarítás, tárolás. Segítenünk kell a termelőket, meg kell mutatnunk, meg kell tanítanunk mindazt, ami sikeressé teheti őket a szójatermesztés során: a jó növényvédelem 0,5–1,0 tonna pluszt jelenthet hektáronként, a vágóasztal cseréje legalább ennyit, a jó fajta kiválasztása talán még többet is.
Rövid példa a szójabab termelési potenciáljának bemutatása érdekében:
Ennek a hatalmas potenciálnak jelenleg cca. 25–30%-át hasznosítjuk, sokat kell még tanulnunk, fejlődnünk, de nem lehetetlen elérni pár éven belül akár 4-5 tonna közötti termésmennyiséget hektáronként.
A honi növénytermesztésben sok éven át erőltetett monokultúra egyre komolyabban érezteti negatív hatását, itt elsősorban a repce, kukorica és a napraforgó termesztése során jelentkező nehézségekre (növényvédelem), értékesítési problémákra (pl. toxinproblémák) gondolok. A növénytermesztésben a generációváltásnak köszönhetően előrelépő ifjú nemzedék fogékony az újra, a fiatal gazdák komolyan érdeklődnek az alternatív növények, így a szójabab-termesztés lehetőségei iránt. Amennyiben a beharangozott és várt hazai fehérjenövény támogatás valósággá válik, az nagymértékben hozzájárulhat a szójatermesztés jelenleginél jóval nagyobb fellendüléséhez.
Azt gondolom, bár a megkezdett út elején járunk, sokat kell még tennünk azért, hogy az elképzeléseink, közös céljaink – akár 100 000 ha GMO-mentes hazai szójabab termőterület elérése 5 éven belül – megvalósuljanak. Számunkra a hazai előállítású GMO-mentes szójabab már ma is egyértelműen stratégiai termék.
Agroméda Kft.
Nálunk a GMO-mentes termelés egyik alapnövénye. Szójához és a magyar agrárium színvonalához méltatlanul kevés a jelenlegi 40 000 hektár körüli termőterület.
A jövő évtől életbe lépő fehérjenövény támogatás rendszere meghozhatja a kedvet a szója termeléséhez. Magának a termelésnek a támogatása nagyon fontos, de önmagában kevés! Ehhez hozzá kell adni a termesztéstechnológiai ismereteket és biztosítani kell választékban és minőségben is a termesztési igényeket kielégítő fajtákat is.
Fontos feladatunk a gazdák megszólítása, ezért részükre rendszeresen technológiai és fajtabemutatókat szervezünk. A termesztéstechnológiai ismeretei közül ki kell emelni a növényvédelmi technológiát. A világban a legnagyobb szójatermelő országok (USA, Brazília, Argentína) GMO fajtákat és az ehhez kifejlesztett totális gyomirtó szereket használják. A GMO-mentes növényvédelmi technológiák fejlesztése leállt. „Kiskultúra”, ezért a nagy növényvédő szer gyártó cégeknek nem éri meg az ez irányú fejlesztés. Nálunk is a „maradékelv” érvényesül, egyre csökken a felhasználható készítmények száma. Ebből adódóan igen nehéz megfelelni a teljes gyommentesség követelményeinek (lásd parlagfű elterjedése, parlagfű allergia). Rovarkártevők megjelenése esetén minden alkalommal eseti felhasználási engedélyt kell kérni az illetékes hatóságtól. A 2014-es csapadékos termelési év új tapasztalatokat hozott a szója gombabetegségeinél is. Megjelent a fehér és szürke penész, a diaportés betegség és a szója peronoszpóra is. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a szójatermesztés várható felfutásával párhuzamosan fel kell készülni a szója gombabetegségek elleni védekezésekre is. Az ehhez szükséges készítmények rendelkezésünkre állnak.
Másik fontos kérdés a fajta megválasztása. Az elmúlt 10 évben jelentősen kibővült a termesztési célnak megfelelő fajták száma. A korszerű fajták potenciális termőképességét ma még nem használjuk ki teljes mértékben, ebben jelentős tartalékok vannak.
Cégünk, az Agroméda Kft. 11 fajta szaporításával és vetőmagjának forgalmazásával foglalkozik. A fajtaválasztékban megtalálhatóak az öntözéses másodvetéshez alkalmas 80–85 napos tenyészidejű fajták, a korai, közép és késői érésű fajták egyaránt. Mai korszerű fajták termőképessége üzemi viszonyok között 2014-ben elérte a 4,5–5 tonna/hektár termésátlagot, bár az országos termésátlag e mögött még elmarad. A szója jövedelmezősége már 3–3,2 tonna/hektár termésnél a mostani 100 000 Ft/hektár felvásárlási árnál is tisztességes jövedelmet hoz.
Véleményemet a termelői szempontból két igen fontos témakör – a növényvédelmi technológia és a fajtaválasztás – köré csoportosítottam. Természetesen sok egyéb okot is fel lehet sorolni, hogy miért jó és jövedelmező a szója termesztése.
Végül a legfontosabb: a termelő és a magyar feldolgozó közötti integráció kialakítása a nagy mennyiségű, jó minőségű árualap biztosítása érdekében. Ha ez megvalósul, akkor a szója fontos stratégiai növényünk lesz.
elnök-igazgató, Prügyi Mezőgazdasági Zrt.
Úgy gondoljuk, mind a két kérdés, ami a szójatermesztésben ma Magyarországon felmerülhet, hogy jó úton járunk-e, vagy, hogy lehet-e stratégiai növény Magyarországon a szója, az a termesztési tapasztalatokkal rendelkező cégek számára is nagy kihívást jelent.
Társaságunk, a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. mintegy 2600 ha-on gazdálkodik az ország északi részén, a Taktaközben. Területünk úgy lehet mondani, hogy a szója termeszthetőségének az északi határán van.
Ezért is volt nagy kihívás társaságunknak az öt évvel ezelőtt elkezdett szójatermesztés. Hogy, hogyan is kerültünk mi kapcsolatba a szójával, mivel a térségünkben ez nem egy nagyon ismert és termelési tapasztalatokkal nem rendelkező növény volt, ennek egy oka van: az AKG. Társaságunk 5 évvel ezelőtt 1860 ha-on nyerte el az agrár-környezetgazdálkodási támogatást. Ez nagy kihívás lett számunkra, mivel a területünk 10%-át valamilyen pillangós növénnyel kellett, hogy hasznosítsuk ahhoz, hogy a programban előírt kötelezettségünknek eleget tudjunk tenni. Mivel részvénytársaságunk állattenyésztéssel ugyan foglalkozik, de csak sertéstenyésztéssel, így a lucerna, mint könnyen termeszthető növény és pillangós, ami az AKG-nak megfelelő lett volna, nem jött számításba.
Az elmúlt időben volt többéves tapasztalatunk borsótermesztéssel, de a bizonytalan és nagyon nehéz betakaríthatóság miatt ezt a lehetőséget 5 évvel ezelőtt elvetettük. Zárójelben jegyzem meg a mi körülményeink között és vetésszerkezetünk mellett a borsó egy kombájngyilkos növény.
A fentiekben leírtak után döntöttünk a szójatermesztés mellett, és az elmúlt években 180–240 ha-os nagyságrendben termeltünk szóját, változó eredményekkel.
Az elmúlt 5 év tapasztalata alapján mindenképpen azt kell leszűrnünk, hogy a szója nem egy könnyen, rutinból termeszthető növény. Minden előnyével együtt nagy kihívást jelent minden termesztő számára, és szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek – aki ezzel a növénnyel akar foglalkozni –, hogy a technológia pontos betartására van szüksége. Ez a növény a talaj-előkészítéstől a betakarításig nagyon sok figyelmet igényel minden gazdálkodótól, mert egy-két technológiai hiba az egész éves termesztést és eredményességet tönkreteheti.
Milyen előnyei vannak a szójának?
- A szója Magyarországon vetésidőre tág lehetőséget nyújt, április végétől május végéig vethető,
- a szója szinte minden következő kultúrának nagyon jó előveteménye, ez értendő a búzára, és a kukoricára is,
- a Magyarországon termelt GMO-mentes szójának mindig lesz megfelelő piaca és reméljük a jövőben a GMO-mentesség árelőnnyel fog járni,
- a szója betakarítása olyan időpontban történik, mely más kultúrák betakarításával könnyen összeegyeztethető.
Amennyiben megfelelő termést tudunk elérni és a következő évekre hirdetett termelési támogatás is megmarad, biztonsággal mondhatjuk, hogy a szója eredményesen termeszthető.
Melyek a hátrányai a szójának?
- A szója termesztése minden gazdálkodótól kiemelt figyelmet érdemel,
- nagyon lényeges a talaj megválasztása, ahol a szóját termelni kívánjuk és a talaj megválasztása után annak előkészítése is nagyon fontos,
- a szója levegőigényes növény, a tavaszi talajtaposás később a termesztésben komoly problémákat jelenthet,
- nagyon lényeges a szójánál az elővetemény megválasztása, különösen, hogy ha kukorica után termelünk szóját. De ez igaz lehet búza előveteménynél is. Mindkét növénynél általánosan alkalmazott növényvédő szerek közül egyesekre a szója kimondottan érzékeny. Ezért az elővetemény előző évi gyomirtásánál mindenképpen olyan gyomirtó szert kell alkalmazzunk, amely a következő évi szójatermesztésünket nem károsítja.
A szójatermesztés következő alfája és omegája a szója gyomirtása. Mint minden növény Magyarországon, a szója is csak gyommentes, tiszta állományban tud eredményesen teljesíteni. Úgy gondoljuk, hogy ez a szójánál különlegesen is igaz.
Ugyan a hátrányai között említem, de lényeges kérdés lehet, hogy aszályos években tudjuk-e a szóját öntözni, mert amennyiben igen, ezt nagyon meghálálja, bár az elmúlt években térségünkben szója öntözésére nem volt szükség.
Mi az elmúlt 5 év tapasztalatát úgy tudnánk leszűrni, hogy ez a növény gazdáságunkban az AKG-ban vállalt kötelezettség után is termesztésünkben megmarad. A fentiekben felsorolt jó tulajdonságai miatt és hát 5 év kellett ahhoz, hogy a szójatermesztés buktatóit megtanuljuk, és ezt a növényt a vetésszerkezetünkbe komolyan vegyük.
Ebben az évben társaságunknál 224 hektár szója lett elvetve, és a terméseredményünk 2,6 t/ha lett úgy, hogy a betakarítás idején mintegy 150 mm csapadékot kaptunk. Ennek következtében mintegy 0,5-0,6 t szóját hektáronként nem tudtunk betakarítani.
gazdálkodó
Termelői szempontból azokban a régiókban és területeken, ahol a szója „jól érzi magát” a számára megfelelő mikroklimatikus adottságok miatt – s így biztonsággal termelhető 3,5 t/ha hozam körül – igen. Sőt az egyik legjövedelmezőbb szántóföldi kultúrák közé tartozik. A szűkített önköltsége 150–200 ezer Ft/ha, ami kb. 2 t szójatermés értékének felel meg, s bár a magyar szója árképzésében nem érezzük a GMO-mentes alapanyag utáni beharangozott növekvő kereslet mértékét, így is talán a legkiegyensúlyozottabb piaci viszonyok között értékesíthető.
A talajjal szemben kevésbé, a helyi klimatikus viszonyokkal szemben – párás, meleg nyári esték – annál inkább igényes. Nekünk itt az Ormánság peremén – Dél-Baranyában –, ahol nem kimagaslóak a talajadottságaink, fontos szempont, hogy a szója hogyan képes legjobban elviselni a belvizek okozta időszakos vízborítást.
A vetőmagüzemen belül olcsón előállítható műtrágya igénye (K-állapot fontos!) szerény, szigorúbb technológiai háttérigénye a vetéskori egyenletes talajfelszín és a flexibilis asztallal történő jó minőségű betakarítás.
Sok fajta létezik, de csak néhány uralja a vetésszerkezet nagy részét – nem véletlenül –, termőképessége, szárszilárdsága, pergési ellenállása miatt. Vethető gabona sortávra és 45 cm-re, ami lehetőséget ad a mechanikai gyomirtásra, de ez a termésben látványos különbséget nem jelent. Termesztésének nem lehet neuralgikus pontja a „parlagfű kommandó kompatibilis” gyomirtás, ha elfogadjuk, hogy az esetek többségében muszáj a preemergens (pl. Afalon+Dual vagy Pledge) kezelés után kétszer posztemergens kezelést végrehajtani (Pulsar 0,7–1,0 l + Basagran 1,0–1,5 l vagy Refine 10–15 g) úgy, hogy a parlagfű tényleg ne legyen 4–6 levelesnél nagyobb és 10–15 nap múlva ismételjük szinte gondolkodás nélkül. Bár a szójatábla elviselne pár szál ambrosiát (ez a legjobb), ugyanis minden egyes kezelés megállítja a szója növekedését 1-2 hétre, amivel „1 emelet” termést elveszítünk, de hát a büntetésekkel sarokba szorították a termelőket.
Növénybetegségei lehetővé teszik az időnkénti visszavetését önmaga után, és a 4. évben történő utánvetés engedélyezése túlzó szigorítás, kórtani okokból talán fontosabb figyelni a napraforgó és repce üzemen belüli arányára.
Szoktuk mondani, ahol jó a szója, ott nem kell napraforgó. A gyomirtás során kihasználhatjuk, hogy a szója (csakúgy mint pl. a cukorrépa) az egyik legjobban reagáló növénye a különböző levéltrágyáknak.
1000 hektáros gazdaságunkban 300 hektáron termesztett szója a majd minden évben 4 t/ha körüli üzemi eredményével nekünk valóban stratégiai növényünk. Termesztése során, mint minden más növénynél, számos technológiai lehetőség felvetődhet és kipróbálható, de termesztése nem kockázatosabb, és nem bonyolultabb, mint az egyéb szántóföldi kultúráké. Ha venném a bátorságot az okoskodásra, csak a mikroklimatikus adottságok fontosságára hívnám fel a figyelmet.
fiatal gazda
Fiatal gazdálkodóként célom, hogy gazdaságunkat fejlesztve, a termesztett növényeink számát is gyarapítsam. Ezt olyan kultúrával szerettem volna elérni, mely azontúl, hogy jövedelmezően termeszthető, további kedvező hatással is bír a talajra és utóveteményre, valamint kihívást jelent számomra. Számításomat a szójatermesztésben találtam meg. Immár második éve termesztjük ezt a hüvelyest, így a termesztéstechnológia fortélyaival még csak ismerkedem, de érdeklődésem töretlen.
Szerencsémre az átalakuló támogatási rendszernek és a beindult fehérjeprogramnak köszönhetően a szója iránti érdeklődés fokozódott, így a szakmai fórumokon tudásomat gyarapíthattam.
Gazdaságunk területei Nagykanizsán helyezkednek el. A dombos, főként agyagos tábláink nem igazán alkalmasak a szója számára, ezért a kezdetektől arra törekedtem, hogy nem feltétlenül rekordtermést, hanem egy stabil, a mi körülményeinkhez igazodó hozamot tudjak produkálni, a jövedelmezőséget is szem előtt tartva. A termesztéstechnológia során ejtett hibáim arra ösztönöznek, hogy a következő években ezeket elkerülve sikeresebbé tegyem gazdaságunk szójatermesztését, elsősorban az integrált termesztés és növényvédelem szempontjait szem előtt tartva. A hüvelyes vetésforgóba vételével az is célom, hogy a légkörből megkötött nitrogént hasznosítva megtakarítsam a műtrágyázás költségeinek egy részét, elkerüljem a műtrágyák talajsavanyító hatását, megőrizzem talajaink állapotát, így hosszabb távon is fenntarthatóan gazdálkodhassunk.
A szója után vetett őszi búza minőségére is kedvező hatást gyakorolt a növény. Megfigyeltem, hogy az érett, malmi minőségű őszi búza még jelentős mennyiségű csapadék hatására sem veszített beltartalmi értékéből, miközben egy másik táblánkon lévő ugyanilyen fajta ekkor már csak takarmány minőséget produkált. Tapasztaltam továbbá, hogy a szója kedvező hatása nem csak utóveteményére, de az azt követő kultúrára is érvényesül.
A kétéves eredményes szójatermesztésünk arra ösztönöz, hogy még jobban megismerjem a növényt. A továbbiakban még több figyelmet szeretnék fordítani a termesztéstechnológia sarkalatos pontjaira, a megfelelő, következetes agrotechnikára és a gyomszabályozásra.
Azokat a fiatal gazdatársaimat, akik fontolgatják a szójater- mesztést csak buzdítani tudom, merjenek belevágni! Saját tapasztalataim szerint a lelkiismeretes gazdálkodó kevésbé korszerű gépparkkal és szójával kapcsolatos ismereteinek fejlesztésével is szép eredményeket érhet el.
Ha a gazdálkodók megfelelő termesztéstechnológiával, szakmai tudásuk gyarapításával elsajátítanák a szója termesztésének fontos mozzanatait, sikerességük hatására a növény stratégiai szerepet tölthetne be hazánkban. Remélem a jövőben ez a növény is felveheti a versenyt a nagyobb területen termesztett kultúrákkal, véleményem szerint ehhez elsősorban vállalkozó szellemű gazdálkodókra van szükség. Nagy segítség lehet számukra az átalakuló támogatási rendszer, valamint a tapasztalt szójatermesztők ismereteinek átadása.
A sikeres szójatermesztést szolgáló, 2014-ben megjelent SZÓJAOSKOLA sorozatunk cikkeit megtekinthetik a www.magyarszoja.hu oldalon.
