Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr 2014. december végén közreadott évértékelőjében jelezte, hogy a Kormány agrárpolitikájával összhangban 2014-ben folytatódott a magyar mezőgazdaság teljesítményének növekedése, mely egy több éve tartó kedvező folyamat eredménye. Felmerül a kérdés, hogy milyen – hivatalos statisztikai – számok és trendek támasztják alá ezt a kijelentést. Így érdemes megnézni, hogy milyen eredmények jellemezték az ágazat egészét a 2014-es év során.
Növénytermesztés
A szántóföldi növénytermesztés szempontjából a 2014. év kedvező termésmennyiséget hozott, ugyanakkor a csapadékos időjárás hatására minőségi problémák is előfordultak. Az őszi búza országos termésmennyisége 2014-ben 5,2 millió tonna volt, amely jelentősen meghaladja a korábbi időszak értékét. A búza termésátlaga hektáronként 4,7 tonna volt. A betakarított őszi búza minősége a nyári esőzések hatására csökkent, megközelítőleg 75 százalékban takarmány minőségű. A tritikálé, az árpa és a zab termésátlagok országos szinten kedvezőnek mondhatóak, ennek eredményeként összesen 488 ezer tonna tritikálét, 1,3 millió tonna árpát, és 137 ezer tonna zabot takarítottak be a gazdák.
A kukorica állománya országos szinten kedvező képet mutat. Az árukukorica hozama az előzetes termésbecslés alapján mintegy 7,8 tonna hektáronként. Ennek köszönhetően a gazdálkodók várhatóan több mint 9 millió tonna kukoricát takarítanak be, amely a 2013. év, és a megelőző öt év termését is mintegy harmadával haladja meg. Utoljára 2005-ben volt hasonló nagyságú kukoricatermés.
A napraforgó termésmennyisége is kedvezően alakult az előző évekhez viszonyítva. Mintegy 1,6 millió napraforgó került a raktárakba, amely az előző évi termést mintegy 9 százalékkal, az előző öt év átlagát pedig több mint negyedével haladja meg. A napraforgó mellett 2014-ben minden idők legnagyobb repcetermése került betakarításra. A hazai gyümölcstermesztés esetében meghatározó alma és meggy termése is jelentősen meghaladta az elmúlt évek átlagát. Emiatt, továbbá a szintén nagy európai termés és az orosz embargó együttes hatása miatt a termelők komoly értékesítési kihívásokkal szembesültek.
Állattenyésztés
Az elmúlt évek célzott, állattenyésztést érintő kormányzati intézkedései egyre inkább kifejtik kedvező hatásukat. Az állatállomány mellett a vágó állatok, illetve állati termékek termelése is növekedést mutat.
A KSH 2014. június 1-i állapotot tükröző adatai szerint (a cikk megírásakor ismert legutolsó adatszolgáltatás) minden fontosabb állatfaj esetében kedvező folyamatok figyelhetőek meg: nőtt a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a tyúkállomány is. Különösen pozitív tény, hogy a sertésállomány évtizedes csökkenését sikerült megfordítani.
A szarvasmarhák számának 2011-ben kezdődött növekedése 2014-ben tovább folytatódott, a 789 ezres állomány egy év alatt 25 ezerrel gyarapodott, a 2011. júniusi szintet pedig 96 ezerrel haladja meg. A szarvasmarhák száma utoljára 2000-ben volt magasabb a mostaninál. Ennek a pozitív tendenciának a hátterében elsősorban a 2011-ben indult kérődző szerkezetátalakítási program áll.
2014-ben a tejtermelés jelentősen növekedett, az eddig rendelkezésre álló január–szeptemberi adatok szerint a tehéntej felvásárlása 6 százalékkal bővült. Az EU több országában jelentős tej- és tejtermék készletek halmozódtak fel, amit az orosz embargó tovább növelt. Ennek hatására mérséklődni kezdtek a történelmi csúcson lévő tej termelői árak.
A juhállomány 1,271 millió volt 2014. júniusban, az egy évvel ezelőttinél 63 ezerrel, a 2011. júniusinál pedig 103 ezerrel több. Az anyajuhok száma 881 ezerre nőtt. A juhállomány döntő többségét, 87 százalékát egyéni gazdaságok, 13 százalékát gazdasági szervezetek tartják. A juh- állomány növekedésének döntő része az egyéni gazdaságoknál volt megfigyelhető.
A kormányzati sertéságazati stratégia célkitűzéseivel összhangban a sertésállomány 2013 decemberében kezdődött gyarapodása tovább folytatódott; ennek köszönhetően ismét meghaladta a 3 milliót. A sertések száma 3,095 millió volt idén júniusban, a fél évvel ezelőttinél 82 ezerrel, a 2013. júniusinál pedig 204 ezerrel (+7,0 százalékkal) több. Mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezetekben nőtt a sertésállomány nagysága. Ugyancsak pozitív, hogy nő a sertéstartási kedv: jelentősen emelkedett a sertéssel foglalkozó szervezetek és gazdálkodók száma. A sertéstartó gazdasági szervezetek száma 17 százalékkal 561-re, míg az egyéni gazdaságoké 5 százalékkal közel 140 ezerre nőtt. Pozitívan hatott az ágazatra az élő és félsertések áfakulcsának csökkentése 27 százalékról 5 százalékra. Ennek eredményeként fehéredett a piac, és nőtt a hazai élősertés (hízó- és vágósertés) iránti belföldi kereslet. A hazai vágóhidakon 2014 első negyedévében 8 százalékkal több sertést vágtak le, mint egy évvel azelőtt.
Említést kell még tenni arról, hogy a hazai tyúkállomány csökkenése is megfordult és 2014-ben már jelentős mértékben növekedett: 36,5 millió volt 2014. júniusban, amely 2,7 millióval, 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ebből 11,3 millió a tojótyúk; számuk 96 ezerrel, 1 százalékkal nőtt egy év alatt.
Árak
12 hónap alatt, 2013. novemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,2%-kal csökkent. Ezen belül csökkent a cukor (-17%), az étolaj (-7,7%), a liszt (-6,2%), valamint a péksütemények (-3,8%) ára. Drágult többek között a házon kívüli étkezés (+2,3%), a tojás (+2,0%) és a tej (+1,7%). A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,8, a szolgáltatások 1,6%-kal drágultak.
A mezőgazdasági termelői árak január–szeptemberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,4 százalékkal csökkentek, a mezőgazdasági árakon belül jelentős csökkenés volt jelen a gabonafélék, ipari növények és a gyümölcsök esetében (-11,9%). A növényi és kertészeti termékek esetében realizált árcsökkenés elsősorban az idei kedvező terméseredményekkel magyarázható. Az élő állat ára 2,3%-kal csökkent, míg az állati termékek ára 6,8%-os növekedést mutatott.
A 7,4%-os csökkenésben az is közrejátszott, hogy a mezőgazdaság ráfordításaira folyó termelő-felhasználása is 3,4%-kal mérséklődött. Ezen belül csökkent az energia (-2,9%), a műtrágya (-5,8%) és a takarmány (-12,3%) ára, míg csekély mértékben emelkedett a növényvédő szerek ára.
Foglalkoztatás
A mezőgazdasági foglalkoztatás 2014 III. negyedévében tovább növekedett. Egy év alatt 6300 fővel (3,3 százalékkal) bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás. 2014 I–III. negyedévében a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 193,4 ezer volt, amely a 2010. év azonos időszakának szintjét 12,5 százalékkal haladja meg.
Hitelezés - beruházások
Sikerként könyvelhetjük el, hogy 2013-ban jelentős fordulat állt be a mezőgazdasági hitelezésben. A 2008. évi gazdasági válság okozta visszaesést megtörve ismét növekedésnek indult a mezőgazdasági vállalkozások hitelállománya. A mezőgazdaságban működő gazdasági társaságok hiteleinek értéke 2012 végén 310,7 milliárd forint volt, amely 2013 végére 350,9 milliárd forintra nőtt. A hitelezés 2014-ben tovább élénkült, szeptemberben a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 392,6 milliárd forint volt, az egy évvel azelőttinél 8 százalékkal, azaz 28 milliárd forinttal magasabb.
A társas vállalkozások hitelállományát a pénzügyi válság kezdete óta folyamatos csökkenés jellemezte. A folyamatban érdemi változást a Növekedési Hitelprogram (NHP) jelentett, amelyet a mezőgazdasági vállalkozások nemzetgazdasági szerepükhöz viszonyítva nagyobb mértékben tudtak igénybe venni, és amelynek eredményeként 2014 szeptemberére a mezőgazdasági társas vállalkozások hiteleinek értéke meghaladta a válság előtti szintet. Az NHP első ütemének keretében a mezőgazdaság részesedése 14 százalékos volt, ennek köszönhetően az ágazat közel 100 milliárd forint hitelhez jutott. Az NHP 2. üteméből az ágazat részesedése tovább nőtt, elérte a teljes állomány egy harmadát. 2014. október 31-ig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek a mezőgazdasági vállalkozások esetében 136,2 Mrd Ft összegben szerződtek le, amelyből 2014 decemberéig 102,4 Mrd Ft-ot folyósítottak. Az ágazat hitelállományának növekedését segítették a Földművelésügyi Minisztérium által kialakított és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett kedvezményes hitelkonstrukciók, továbbá az Agrár Széchenyi Kártya is.
A mezőgazdasági beruházások élénkülése tovább folytatódott 2014-ben. A gazdálkodók 2014 I–III. negyedévében 232 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, amely változatlan áron 14 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Ez a nemzetgazdaság beruházásainak 6,9 százalékát adta. A beruházások növekedésének köszönhetően összességében javult az ágazat műszaki, technológiai színvonala, és nőtt a hatékonysága.
Külkereskedelem
2014 első három negyedévében az agrárexport mértéke megközelítette a 2013. évi rekordértéket. Az 5,74 milliárd euró értékű kivitel csupán 1,2 százalékkal maradt el a 2013 azonos időszaki szinttől. A teljes évre vonatkozóan tehát becsülhető az előző évben mért 8,1 milliárd eurós agrárexport-teljesítmény. Az import 2014 első három negyedévében 3,4 milliárd eurót tett ki. Az export és az import egyenlege január–szeptemberben 2,5 milliárd eurót ért el, mely a nemzetgazdasági szintű egyenlegnek közel a felét (46,9 százalékát) adta. Az agrár- exportban nemzetgazdasági exporton belül 9,13 százalékos, míg az import a nemzetgazdasági importon belül 5,8 százalékos arányt képviselt.
Az exporton belül az élő állatok, állati termékek áruosztály 1,7 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül az élő állat kivitel 11 százalékos visszaesést mutatott, míg a hús és húskészítmények kivitele 7 százalékkal bővült. A növényi termékeken belül a gabonafélék 2,7 százalékos bővülését követően 1 milliárd eurót meghaladó árbevételt értek el. A búza kivitele 10,5 százalékkal esett vissza, így az értéke 347 millió eurót, míg a kukoricából származó árbevétel 19 százalékos bővülést követően 488 millió eurót tett ki. Az exporton belül a legnagyobb növekedést egyértelműen az élelmiszerkészítmények kivitele érte el, ezen belül az állatok etetésére szolgáló készítmények és takarmányok kivitele 9,7 százalékos növekedést követően, 435 millió eurót tett ki ez év első kilenc hónapjában.
Kedvezőtlen jelenség azonban, hogy 17,8 százalékkal csökkent a gyümölcsfélék kivitele az előző év azonos időszakához viszonyítva, a gyümölcsféléken belül elsősorban a dinnye, kajszibarack és a banán exportja esett vissza, míg nőtt a diófélék kivitele. A zöldségfélék exportja emelkedett, mely elsősorban a nyers zöldségek, azon belül is a fagyasztott csemegekukorica (+27 százalék) kivitelével magyarázható.
Az importon belül elsősorban a tejtermékek behozatalának emelkedése volt megfigyelhető. Az év első kilenc hónapjában 5,2 százalékkal nagyobb értékben szállítottak tejtermékeket hazánkba, mint az előző év azonos időszakában. A tejtermékeken belül elsősorban a sajt és túró, valamint a vaj importja emelkedett. Az importon belül nőtt még a cukor és cukorkészítmények behozatala, valamint az egyéb táplálkozásra alkalmas termékek behozatala.
Élelmiszeripar
Az élelmiszeripar termelése 2014-ben ismét dinamikusan bővült. Az eddig rendelkezésre álló január–szeptemberi adatok szerint az ágazat értékesítésének volumene 4,1 százalékkal növekedett. Pozitív fejlemény, hogy az export (+3,4%) mellett az ágazat számára meghatározó belföldi értékesítés volumene is nőtt (+4,6%). A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott, a szakágazatok többségében kedvező folyamatok figyelhetőek meg. Ennek oka elsősorban az, hogy a 2013. és 2014. évi mezőgazdasági terméseredmények hatására kedvező árú és jó minőségű alapanyag áll rendelkezésre. Emellett 2014-ben már érdemben nőtt az élelmiszerek iránti belföldi kereslet. Ugyanakkor idén, a beruházások területén is pozitív változások figyelhetőek meg, jelentősen nőttek az élelmiszeripari fejlesztések.
Az élelmiszeripar foglalkoztatásának bővülése tovább folytatódott. 2014 második negyedévében 145 ezer ember dolgozott főállásban az élelmiszeriparban, amely az egy évvel ezelőttit 16 ezer fővel, a 2010 második negyedévit pedig 19 ezer fővel haladja meg.
A gazdasági válság kitörése óta 2014-ben nőtt először az élelmiszeripar hitelállománya. 2014 szeptemberében az ágazat teljes hitelállománya 376 milliárd forint volt, az egy évvel ezelőttinél 12 százalékkal több. Ennek köszönhetően gyakorlatilag elérte a 2010. szeptemberi szintet (-0,4 százalék).
Az élelmiszeripar az NHP első szakaszának keretében 58 milliárd forint hitelhez jutott, részesedése a programból 8 százalékos volt. Az NHP 2. üteme során 2014. október 31-ig a hitelintézetek 26,9 Mrd Ft összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, amelyből idáig 21,7 Mrd Ft-ot folyósítottak.
Az élelmiszeriparra jellemző nemzetgazdasági összehasonlításban az alacsony jövedelmezőség, a magas kockázat miatt nehézkes finanszírozás valamint a beruházások hiánya miatt mérsékelt a hatékonyság. Összességében megállapítható, hogy bár az élelmiszeripar helyzetében az elmúlt években tapasztalhatóak voltak pozitív változások, de további intézkedésekre van szükség az ágazat fejlődéséhez.
Makrogazdasági adatok
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár úr 2014. december 17-én, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követően hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság teljesítményének folyamatos bővülése révén az ágazat a GDP növeléséből is érdemben részesedik. Az előbbiekben vázolt adatok révén vált lehetővé, hogy a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése a 2013-ban 15,1 százalékos érték után 2014 első háromnegyed évében 7,7 százalékos értéket érjen el.
2014 folyamán a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan bővült, a III. negyedévben már 10,8 százalékkal nőtt a hozzáadott értéke. Ezáltal a III. negyedévben 0,6 százalékponttal járult hozzá a 3,2 százalékos GDP-növekedéshez. Ennek hátterében döntő mértékben egyes szántóföldi növények (különösen a kukorica és a napraforgó) valamint az alma és a meggy terméseredményei, illetve az állattenyésztés növekvő kibocsátása áll.
A bruttó hazai termék (GDP) alakulása és a mezőgazdaság részesedése (százalékban, negyedév, 2013-2014)
Forrás: KSH
Örömteli, hogy az egyes területeken mutatkozó piaci gondok ellenére a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2014-ben megközelíti és várhatóan felülmúlja a 2013. évi rekordteljesítményét. Az előzetes adatok ugyanis azt mutatják, hogy a teljes mezőgazdasági kibocsátás elérheti vagy akár meg is haladhatja a múlt évi 2300 milliárd forintos szintet.
Kránitz Lívia, Páll Zsombor, Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
