A 2021-es év is megmutatta a magyar mezőgazdaság válságállóságát, valamint a gazdaság és társadalom stabilitásában betöltött stratégiai szerepét. Korábban nem tapasztalt rendkívüli körülmények között kellett helytálljanak a magyar gazdák 2021-ben, hiszen a koronavírus mellett a mezőgazdaság több más kihívással is szembesült, többek között a tavaszi csapadékszegény időjárással és fagyokkal, a nyári aszállyal, a madárinfluenzával, a sertéspestissel, a zuhanó sertés termelői árakkal és a rendkívül magas takarmányárakkal, valamint a meredeken emelkedő energia- és a műtrágyaárakkal is. Ezért nagy eredmény, hogy az ágazat biztosította a magyar lakosság jó minőségű, biztonságos élelemmel való ellátását miközben emelkedett a kibocsátás, az ágazati szintű jövedelmezőség, a beruházás, az agrárexport és a külkereskedelmi többlet is.

A mezőgazdaság – a kihívások és nehézségek tükrében – kedvező 2021-es eredményeit mutatják a KSH adatai is. Az ágazat kibocsátása, először haladta meg a 3 ezer milliárd forintot, 3 338 milliárd forint ért el. A növekedés folyó áron 13 százalékos volt, ugyanakkor a kibocsátás volumene 2,3 százalékkal csökkent. Pozitív, hogy mind a növénytermesztés (+17,3%), mind az állattenyésztés (+ 8,0%) teljesítménye folyó áron meghaladta az előző évit. A növénytermesztés esetében a termelési volumen rendkívüli időjárási hatásokkal magyarázható csökkenését (–6,5%) ellensúlyozták az emelkedő termelői árak (+25,4%). Az állattenyésztés esetében a termelési volumen (+4,5%) és az árak (+3,4%) is növekedtek.

Az előzetes adatok szerint a növénytermesztésen belül a gyümölcsfélék termelésének volumene növekedett, míg a többi termékcsoporté (többek között gabonafélék, olajnövények, takarmánynövények, friss zöldségek, burgonya) csökkent. A gyümölcsféléken belül az alma termésmennyiségének egyharmados bővülése volt a meghatározó. A gabonaféléken belül a búza termésmennyisége, 5,316 millió tonna (+3,8%) és az árpa termésmennyisége, 1,699 millió tonna (+14,5%), növekedett. Ezzel szemben a nyári aszály következtében a kukorica termelése 23 százalékkal csökkent. Az olajnövények közül a repce termésmennyisége ötödével csökkent, a napraforgóé az előző évi szinten maradt. A zöldségfélék termelése 4,6 százalékkal maradt el az előző évitől, a szőlő termelése nem változott érdemben.

A nyári betakarítású növények közül a búza és az árpa hozama rekordszintre emelkedett 2021-ben, 6,0, illetve 6,4 tonna volt hektáronként. Ez egy év alatt 9 és 13 százalékos növekedés. Az agrotechnológia fejlődést jól jelzi, hogy a 2009–2011 közötti évek hozamát a 2019–2021 közötti évek hozama a búza esetében 42, az árpa esetében 69, a kukorica esetében 17, a repce esetében 32, a napraforgó esetében 26 százalékkal haladta meg. Ez a többéves összehasonlítás nem tekinthető az időjárás hatásának, különösen úgy, hogy a 2020-as és 2021-es évek nem voltak ideálisak ebből a szempontból, a vetéstől az aratásig sok időjárási kihívással kellett megküzdjenek a gazdálkodók. A növénytermesztés évről évre ingadozó hozamai mutatják az agrotechnológia, az öntözés, a fagy és jégvédelem fejlesztésének szükségességét.

Az állattenyésztés termelésének 2021. évi növekedése mögött a baromfi- (+8,0), a tej- (+5,0), a húsmarha- (+5,0) és a sertés- (+2,0) ágazat áll, a tojástermelés az előző évi szinten maradt.

A kibocsátás növekedése meghaladta a termelés során felhasznált inputok költségének emelkedését, ezért javult a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége. Az inputok mennyisége összességében az előző évi szinten maradt, áruk ugyanakkor 15 százalékkal emelkedett. Különösen jelentős volt a műtrágyák (+32,9%), a takarmányok (+24,8%) és az energia (+13,7%) éves drágulása.

A bruttó hozzáadott érték folyó áron 10 százalékkal emelkedett, változatlan áron ugyanakkor (ezt használják a GDP számításához is) 5,6 százalékkal csökkent. A termelési tényezők jövedelme 8 százalékkal növekedett.

Ezzel együtt nőtt a mezőgazdasági munka jövedelmezősége is. A munkaerőegységre jutó reáljövedelem 2021-ben 6,5 százalékkal haladta meg a 2020. évit, ami az ötödik legnagyobb növekedés az Európai Unióban. A közösség egészében 0,7 százalékkal emelkedett a mutató értéke.

Fontos kiemelni, hogy ezek ágazati szintű adatok, az egyes termelők eredményei különbözőek lehetnek, elsősorban a termelési szerkezet, az agrotechnológia, a szaktudás, a méret, és az értékesítési csatornák függvényében.

Általánosságban elmondható, hogy inkább a növényter­mesztő ágazatok jövedelemhelyzete javult 2021-ben, míg az állattenyésztés számára komoly kihívást jelentett a takarmányok és az energiahordozók árának nemzetközi folyamatok által okozott drasztikus emelkedése, illetve a munkaerőköltségek növekedése.

A sertéságazat az év nagy részében az önköltségtől elmaradó termelői árakkal szembesült, ezért veszteséges volt. Azt is fontos kiemelni, hogy az energia- és műtrágyaárak emelkedése inkább a 2022-es jövedelmezőségi adatokban fog széleskörűen érződni.

A mezőgazdaság erősödését jelzi az is, hogy 2021-ben is látványosan növekedett az agrárexport és a külkereskedelmi többlet, ami hozzájárult a nemzetgazdaság külkereskedelmének stabilitásához is. Az agrárexport 2021. január–októberben 8 761 millió euró volt, 10 százalékkal haladta meg a 2020. évi azonos időszaki értéket. Az agrárimport (5 740,7 millió euró) 8 százalékkal, a külkereskedelmi többlet 13 százalékkal növekedett 2020. január–októberéhez képest.

Az agrárgazdaság 2021. január–októberben 3 020,1 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 2 279,5 millió eurós külkereskedelmi többletéhez. Ez azt jelenti, hogy az agrártermékek külkereskedelme nélkül negatív lett volna a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege. A nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlege elsősorban a megnövekedett értékű energiahordozó (gáz és kőolaj) importnak betudhatóan csökkent, ami az energiaárak robbanásszerű növekedésének az eredménye, illetve a globális félvezetőhiány fékezte az ipar exportját.

Kiemelendő, hogy a mezőgazdaság beruházásai 2021-ben a kihívások ellenére bővültek, ami kedvezően hat az ágazat termelékenységére. A gazdálkodók az év első három negyedévében változatlan áron 2,5 százalékkal többet költöttek fejlesztésekre, mint egy évvel ezelőtt. Erre jelentős hatással voltak a Vidékfejlesztési Program kifizetései és a Növekedési Hitelprogram. A beruházások hatására tovább javul a mezőgazdasági termelés versenyképessége és erőforrás hatékonysága. Mindez különösen fontos a mostanihoz hasonló magas inputárakkal jellemezhető helyzetben, illetve a mezőgazdasággal szembeni növekvő környezeti elvárások közepette.

A mezőgazdaság foglalkoztatása 2021-ben az előző évi stagnálást követően csökkent. Az év első három negyedévében 202,4 ezer fő dolgozott főállásban az ágazatban, 5,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ennek hátterében elsősorban a munkaerőhiány áll, továbbra is jelentős a nemzetgazdaság jobban fizető ágazatainak munkaerő-elszívó hatása. Ezért egyre nagyobb kihívás a feszes munkaerőpiac, ami megnöveli a gépesítés és az automatizálás fontosságát. A mezőgazdasági munkaerőpiac átalakulóban van, a képzett, műszaki, informatikai tudással (is) rendelkező munkavállalók iránti kereslet folyamatosan emelkedik.

A mezőgazdaság hitelállománya 2021 III. negyedévének végén elérte a 895,0 milliárd forintot. Ez egy év alatt 10 százalékos növekedésnek felel meg. A beruházási hitelek 536 milliárd forintos állománya egy év alatt 21 százalékkal gyarapodott. Ugyanakkor ebben érdemi szerepe lehetett a hitelmoratóriumnak, mivel az új hitelek felvétele csökkent. A mezőgazdaság részére 2021 első három negyedévében 1,2 százalékkal kevesebb hitelt folyósítottak a bankok, mint egy évvel korábban. A beruházási hitelek felvétele 2,8 százalékkal csökkent.

Összefoglalóul nézzük meg a hazai mezőgazdaság főbb eredményeit, hosszabb időtáv, 2010. és 2021. között:

• A mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2010 és 2021 között a kétszeresére emelkedett (+97,9%).
• A mezőgazdaság beruházásai 2010 és 2021 között (I–III. negyedéves adatok alapján) változatlan áron 75 százalékkal bővültek.
• A mezőgazdaság termelékenysége az elmúlt években látványosan növekedett. Az egy hektárra jutó folyó áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2021 között 161 százalékkal bővült. Ennek köszönhetően érdemi felzárkózás ment végbe az Európai Unióhoz, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az EU értékének 41 százalékát érte el, 2021-re 66 százalékra növekedett ez az arány.
• A mezőgazdasági jövedelem 2010 és 2021 között 123 százalékkal emelkedett.
• Az agrár-külkereskedelem is kiemelkedő mértékben bővült, 2010. és 2021. január–októbere között az agrárexport 88 százalékkal, az egyenleg 81 százalékkal növekedett.

A cikk szerzője: Dr. Páll Zsombor