A mezőgazdaság fontossága

A megye gazdaságában az országosnál lényegesen jelentősebb szerep jut az agráriumnak. A bruttó hazai termék közel 17%-a származott a mezőgazdaságból, ez az arány a megyék közül a legmagasabb, az országos átlagnak pedig 3,5-szerese. 2012-ben az ország mezőgazdaságból származó bruttó hozzáadott értékéhez való hozzájárulása 7,3%, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyék után a harmadik legnagyobb volt. Az ágazat fontosságát jelzi az is, hogy a megye gazdasági szervezeteinek több mint fele a mezőgazdaságban került regisztrálásra, ami kétszerese az országosnak.

Természeti adottságok

Békés megye az ország egyik legmélyebben fekvő területe, domborzata egyenletes, mindössze 25 méter szintkülönbség mérhető a legalacsonyabban és a legmagasabban fekvő pontjai között. A megye sík felszínét folyóvizek (Körösök, Berettyó, Száraz-ér, Hortobágy-Berettyó), nagyobb állóvizek (Biharugrai halastavak, Kákafoki-holtág, Békéscsabai Téglagyári tavak) és csatornák tagolják (Élővíz-csatorna). Szinte az egész megye területe gazdag a felszín alatti hidegvíz- és hévízkészletekben, melyek közül ez utóbbi mezőgazdasági hasznosításában még sok lehetőség rejlik.

A megye legjelentősebb természeti erőforrása a kiváló minőségű termőföld. Nagyobb részben a megye középső és déli területein, a Körös-Maros közén, különböző jó minőségű csernozjom talajok vannak, ami a nagytáblás szántóföldi művelésnek kedvez. Észak-Békésben a Berettyó-Körös területét szikesebb, réti talajtípusok uralják, gazdag vízhálózatát folyók, holtágak rendszere és tavak alkotják. Területén helyezkednek el a megye legnagyobb halastavai, ahol a rét- és legelő gazdálkodás mellett a halászat is fontos szerepet játszik. Békés megyében működik a Halászati és Öntözési Kutatóintézet, amelynek feladatai közé tartozik többek között a fenntartható halászat és haltenyésztés, valamint a vízi erőforrás gazdálkodás fejlesztése.

Békés megye éghajlata a kontinentális hatás következtében száraz és meleg. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 550–600 mm, a megye északi és déli részei azonban az ország legszárazabb vidékei közé tartoznak. Az éves középhőmérséklet és a napsütéses órák száma magasabb az országos átlagnál, júliusban a megye délkeleti szeglete az ország legmelegebb térsége.

A mezőgazdasági termelés szempontjából a legjobb minőségű, országos viszonylatban is kiemelkedő értékű termékeny talajok jellemzik a megye nagy részét. Legjobb talajadottságú a Körös-Maros köze középső területe, ahol a termőréteg vastagsága szinte mindenhol meghaladja az egy métert, vízvezető és vízraktározó képessége kifejezetten jó, minősége pedig meghaladja a 35 aranykorona értéket.

Gazdaságok és az általuk használt földterület

2013 júniusában 31 ezer gazdaságot írtak össze Békés megyében, 18%-kal kevesebbet, mint három évvel korábban. Az egyéni gazdaságok száma 30 ezer volt, ami 6,6 ezerrel kevesebb a három évvel korábbinál, viszont a gazdasági szervezeteké 5,2%-kal 546-ra emelkedett; számuk az országban Békés megyén kívül csak Csongrádban nőtt.
A gazdálkodás típusát tekintve emelkedett a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok aránya és száma a vegyes gazdálkodást folytatókkal szemben.

Békés megyében a népesség öregedésével párhuzamosan a gazdálkodók is egyre korosabbak, 2013-ban 62%-uk volt 54 évesnél idősebb, ami 3 százalékponttal több a három évvel korábbinál. A gazdálkodás célja is átalakulóban van, többen termelnek elsősorban a piacra és visszaszorul a csak saját célra termelők száma és aránya.

Utóbbiak száma 8,6 ezerrel, az országos átlagot meghaladva, 44%-kal csökkent a 2010. évi agrárcenzushoz képest.

A megye mezőgazdasági területének négytizedét a gazdasági szervezetek művelték, míg a gazdaságok 98%-át adó egyénieknek a földterület hattizede jutott. 2013-ban a Békés megyei gazdasági szervezetek az országos átlagnál 56 hektárral nagyobb területet használtak. Átlagosan 366 hektáron gazdálkodtak, negyedüknek alig 5 hektár, 6,6%-uknak viszont ezer hektárnál nagyobb területe volt.
Az egyéni gazdaságok átlagosan 9,7 hektár mezőgazdasági területet műveltek, ami 4,2 hektárral több az országosnál. Az elaprózódott birtokszerkezetet mutatja, hogy az egyéniek közel hattizede egy hektárnál kisebb területet művelt. Legalább 100 hektáron csupán 1,5%-uk gazdálkodott, ami pont másfélszerese az országosnak.

Meghatározó a szántó művelési ág

Természetföldrajzi adottságai miatt Békés megyében vezető szerep jut a mezőgazdaságnak, azon belül pedig a szántóföldi növényter-
mesztésnek. 2013-ban a megyében 402 ezer hektár került mezőgazdasági hasznosításra, ami Bács-Kiskun megye után a 2. legnagyobb. A megye teljes területéhez viszonyított aránya országosan a legmagasabb, meghaladja a 77%-ot. A mezőgazdasági területből 362 ezer hektár szántóként hasznosul, mely az ország összes szántóterületének 9,5%-a. Hagyományosan meghatározó szerep jut a gabonaféléknek és az ipari növényeknek, melyek közül a búza, a kukorica és a napraforgó együttesen a szántóterület 74%-át adta 2013-ban.

A megye legjelentősebb gabonanövénye a búza, vetésterülete az utóbbi években 100 ezer hektár felett állandósult, 2013-ban az országos terület 11%-át tette ki. A második legnagyobb területen kukoricát termesztenek, a gazdaságszerkezeti összeírás idején 95 ezer hektáron, az országos vetésterület 8,9%-án.

Az ipari növények szántóterületből való részesedése növekvő részarányt képvisel, 2013-ban már 84 ezer hektárt érintett. Az ipari növényeken belül leginkább az olajos magvak termesztése jellemzi a megyét, 69 ezer hektáron napraforgót vetettek, ami másfélszerese a 2010. évinek.

A szántó művelési ágban a szárazhüvelyesek és a zöldségfélék közül több növény termesztése országosan is kiemelkedő jelentőségű.
A görögdinnye országos vetésterületének 36%-a található a megyében, emellett jelentős a zöldbab (35%), a paradicsom (27%), valamint a száraz borsó és a zöldborsó (17-17%) területének részesedése is.

Az állattenyésztés jellemzői

A megye adottságai kedveznek az állattartásnak is. Az országos tendenciával egyezően Békés megyében 2010 és 2013 között nőtt a szarvasmarha állománya. A 2013. évi Gazdaságszerkezeti összeírás idején 63 ezer szarvasmarhát számláltak, 13%-kal többet, mint három évvel korábban. A sertésállomány csökkenése évtizedes folyamat, 2013-ban a megyében már csak 250 ezer egyed volt, mintegy ötödével kevesebb a 2010. évinél.

Békés megyében a legnagyobb mértékű (22%) állománybővülés a pulykatartásban történt, miközben országosan közel 40%-os visszaesés következett be. A megyében 481 ezer pulykát számláltak, ami Győr-Moson-Sopron megye után a 2. legnagyobb állomány volt 2013 júniusában. Békés megye 4 ezres lóállománya 6,4%-a az országosnak, jelentősége azonban nagyobb ennél. A 230 éve Mezőhegyesen alapított ménesintézetben tenyésztették ki a leginkább ismert magyar lófajtát, a Nóniuszt. A Mezőhegyesi Állami Ménes fontos feladata ma is az évszázados érték, mint nemzeti kincs megőrzése az utókor számára.

Hungarikumok, amiket az egész országban ismernek

Békés megyében több mint száz éves hagyománya van a kolbászkészítésnek, melyhez a megye gazdaságaiban nevelt hízók kiváló alapanyagot biztosítanak. A két szomszédos városban, Békéscsabán és Gyulán, saját recept szerint készítenek ma is vékony és vastagkolbászokat. A Csabai kolbász gyúrása virágzó néphagyomány, amely a családokon belül generációkon át öröklődik. 1997 óta kerül megrendezésre a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó Csabai Kolbászfesztivál. A Gyulai kolbász hentes-, illetve gyári termékként jelent meg. Már az 1900-as évek elején Európa-szerte ismerték, 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon Aranydiplomával ismerték el minőségét. 2013-tól, illetve 2014-től mindkét kolbászt Hungarikumként jegyzik.

 A Gyulai kolbász oklevele, 1935.                           Csabai vastagkolbász

Forrás: Tourinform-Békés megye                          Forrás: Békéscsaba megyei jogú város

www.turizmus.bekesmegye.hu

Harmadikként csatlakozott hozzájuk a Békési szilvapálinka, melyet a Körösök-völgyének 30 km-es körzetében termett jó minőségű szilvából, hagyományos módon készítenek.

KSH Szegedi főosztály Tájékoztatási osztály