Saját kutatóközpontot tartanak fenn Bécs mellett, ahol több mint 100 kutató dolgozik, de a világ minden részén vannak közös kutatási programjaik a helyi kutatóintézetekkel és egyetemekkel. Ez a fejlesztő munka hozta meg az áttörést az intelligens takarmánykiegészítők piacra juttatásához. Mit is jelent az intelligens takarmányadalék? Galsterer Úr a Biotronic® Top3 készítményükön keresztül magyarázta el a fogalmat. A termék három egymással szinergista hatóanyagai közül a permeabilizáló anyag megsérti a patogén kórokozó (elsősorban Gramnegatív baktériumok) sejtfalát, így „nyitva ki a kaput” a másik két hatóanyag számára (antibakteriális növényi kivonatok, fitogének és szerves savak), amik elpusztítják a nemkívánatos sejtet. A mikotoxin történet egy sikersztori a Biomin életében. A cég 1985 óta gyárt mikotoxin kötőket majd inaktiválókat és 2014-ben a Mycofix® termékük EU törzskönyvet kapott.
Dr. Biksi Imre, a SZIE Állatorvostudományi Kar oktatója a sertéstartás gazdaságosságát befolyásoló rejtett veszélyekre hívta fel a hallgatóság figyelmét. A hatékonyság javítása nem mehet a technológiai és a higiénés szabályok rovására. A malac hasmenések jelentős része vezethető vissza ezekre a hibákra, amelyek nyomán utat engedünk a patogén kórokozók okozta megbetegedéseknek. Hajlamos a telepi menedzsment figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyforrásokat is, amik az adott pillanatban nem okoznak jelentős károkat, de jelen vannak az állományban. Különböző klinikai tünetek a mikroklíma és a takarmányozás hibáira hívhatják fel a figyelmet. Ilyen lehet a fülvégelhalás és a vérzéses bélszindróma.
Dr. Mézes Miklós, a SZIE Tanszékvezető egyetemi tanára, a mikotoxinok termeléscsökkentő hatásairól és a védekezés lehetőségeiről tartott előadást. Az állattartást nem lehet elválasztani a növénytermesztéstől. A klímaváltozás nyomán hosszú, forró, csapadékszegény időszakok és a nem megfelelő talajművelési technológiák hatására a virágzási idő lerövidül, kényszerérés következik be, ez egyrészt csökkenti a táplálóanyag-tartalmat, másrészt megnő a rovarkártétel, magkárosodás következik be és megnő a szántóföldi penészek elszaporodásának esélye. Az előadó kiemelte, a „minimum tillage” talajművelés óriási veszélyt hordoz a takarmánynövényeken keresztül az állattenyésztésre. A tavalyi és tavalyelőtti évben ennek nyomán következett be jelentős aflatoxin fertőzés. A másik veszélyes időjárás a hűvös csapadékos nyár – ez volt a 2014-es – elhúzódó érési folyamat nyomán egybe esik a virágzás és a szántóföldi penészek spóraszórása, így jelentős mikotoxin termelés várható. Elsősorban a fusarium fajok elszaporodása nyomán jelentős a DONtoxin fertőzöttség elsősorban a kukoricában. Helytelen szárítási és tárolási technológia nyomán a raktári penészek – mindenekelőtt az aspergillus és penicillium fajok – szaporodása is várható. Az általános mikotoxin hatások között Mézes professzor a takarmány-visszautasítást és a szaporodási zavarokat emelte ki első helyen, de említést tett a bélhámsejtek sérülésével járó károkozásaikról, a májat és az immunrendszert károsító hatásaikról is. Az előadó részletesen beszélt az egyes toxinok okozta tünetekről és az ajánlott maximális koncentrációikról a sertések takarmányaiban. A mikotoxinok jelenlétének gyanúja esetén mindig laboratóriumba kell küldeni a takarmányokat. Az eredmény ismeretében döntsünk a védekezés módjáról.
Dr. Simone Schaumberg termékmenedzser előadásából megtudhattuk, hogy több mint 1000 mikotoxin metabolitot azonosítottak a laboratóriumok és a megvizsgált minták 80%-a tartalmazott legalább egy toxint. A BIOMIN által 2014-ben (januártól októberig) elvégzett magyarországi laborvizsgálataiból megállapítható, hogy a minták 64%-a pozitív volt DON-toxinra és 82%-ból kimutatható volt a Fumonizin. Az eredményeket nagymértékben befolyásolhatják a mintavétel körülményei, így olyan mintákat is problémamentesnek ítélünk, amelyek valójában komoly veszélyforrások. Több mikotoxin együttes jelenléte esetén szinergista hatásuk is megfigyelhető. Meg kell említeni a toxinok egy speciális körét, a „maszkos” vagy rejtett mikotoxinokat. A növény saját szervezete védelmére a toxin molekulát glükóz- vagy egyéb más molekulához kapcsolja. A molekula megváltozása miatt az a laboratórium számára „rejtve” marad, de az állatban a toxin felszabadul és károsít. A BIOMIN laboratóriuma már a maszkos toxinokat is képes mérni egy speciális LC-MS multitoxinanalízis elvén működő berendezéssel, ami egy méréssel 380 toxin azonosítására képes. Milyen kockázatkezelési lehetőségek vannak az azonosított toxin molekulákkal szemben? 2004-ben több mint 300 anyag toxinmegkötő hatásait vizsgálták, így választva ki a leghatékonyabbat egy adott toxinnal szemben. Így alakították ki a Mycofix® termékcsaládot, 90% feletti aflatoxin megkötést érve el vele. Más toxinok esetén, pl. DON, Fumonizin, Zearalenon a szerkezetük miatt a megkötés nem hoz megfelelő eredményt. Más módszert kellett találni az inaktiválásukra, ez a biotransformáció, amikor egy baktérium termelte enzim segítségével a toxin molekula funkcionális csoportjait kapcsolják ki. A toxin így elveszíti károsító képességét. Az új termék, a FumZyme® egy ilyen módon működő készítmény, a Fumonizint bontja el.
Dr. Christine Hunger előadásában a sertések antibiotikum nélküli felnevelésének lehetőségeiről beszélt. A növényi eredetű takarmánykiegészítők (fitogének) okszerű használatával tudjuk javítani sertésállományaink egészségi állapotát és termelési paramétereit. A különböző növényi hatóanyagok közül az előadó kiemelte az aromákat, amelyekkel a takarmányfelvétel növelhető és a bioaktív csoportba sorolhatóakat, hatékony gyulladáscsökkentő, nyugtató, baktérium-, gomba- és vírusölő hatásukkal. A Digestarom® termékekkel folytatott kísérletekben egyértelműen kimutatható volt, hogy javult a sertések egészségi állapota, testtömeg-gyarapodása, vágóértéke, színhús-kihozatala.
Kovács Attila, a savanyítók divízió vezetője a takarmányok és az ivóvíz higiéniájának javításának szükségességéről és lehetőségeiről beszélt. A nem megfelelő higiéniai viszonyok rontják az állati termelés hatékonyságát, állategészségügyi és humán egészségügyi kockázatokkal jár. Élelmiszerbiztonsági szempontból a Salmonella- és Coli törzsek a leggyakoribb veszélyforrások. A takarmányok hőkezelése egy jó megoldás, de nem tudja megakadályozni az újrafertőződést, így nem ad tartós higiéniai megoldást. A sertések ivóvízének csak kétharmada felel meg a minőségi elvárásoknak. Másik probléma az itatórendszerek felületén kialakuló biofilm réteg, ami egy komplex mikróba tenyészet. A problémák jó megoldása a savanyítók (Biotronic® termékcsalád) használata, ezzel megakadályozható az újrafertőződés is. Márkus Richárd sertésspecialista foglalta össze a szimpóziumon elhangzott hasznos információkat. Költségelemzésekkel alátámasztva a termékek használatának előnyeit, hangsúlyozva azt a szlogent, hogy a BIOMIN sikere a partnerei sikerétől függ.
