A mikotoxinok hatása a szarvasmarhák szaporodásbiológiájára

Agro Napló
A magas tejhozamú tehenek egyre gyakrabban mutatnak reprodukciós zavarokat világszerte. Ellés után nem vemhesülnek időben, ami hosszabb tejelési időszakhoz, rosszabb takarmányértékesítéshez és alacsonyabb napi tejtermeléshez vezet. Ezek egyik oka a takarmányok mikotoxin-szennyezettsége lehet, mely az idei év tömegtakarmányaiban jelentős mértéket ölthet.

A tehenek magas szintű termeléséhez fontos, hogy a tápanyagok hatékonyan felszívódjanak a bélből, valamint a hatékony májműködés képes legyen ezeket metabolizálni és eljuttatni a szövetekhez. A szarvasmarhák abrak- és tömegtakarmányában található, májfunkciót is csökkentő mikotoxinok negatívan befolyásolják a tehenek energiaegyensúlyát, csökkentik a takarmányfelvételt, befolyásolják az immunrendszer működését és direkt hatásukkal is rontják a szaporodási mutatókat.

A méhfertőzések kialakulásánál egyes baktériumos vagy vírusos megbetegedések gyengítik az immunrendszert, mely ezek után nem képes megvédeni a méhet. Ugyanakkor a rossz immunműködés a mikotoxinokkal szennyezett takarmány hatására is kialakulhat (aflatoxin, DON, T-2, ochratoxin A), mely szintén méhfertőzésekhez vezethet.

A gyenge méhinvolúció általában a csökkent májfunkció eredménye. Ennek oka lehet egy zsírmáj szindróma, vagy akár a májat károsító mikotoxinok is (aflatoxin, dezoxinivalenol és T-2). Ugyanakkor a mikotoxinoknak közvetlen hatása is van a méhre, a zearalenon ösztrogén szerű hatást fejt ki, ezzel méhfertőzéseket és hüvelygyulladást eredményezhet.

Az energiamérleg felborulásánál a legfontosabb tényező a májfunkciók csökkenése. A máj működésének a hatékonysága zavart szenvedhet egyes mikotoxinok miatt (aflatoxinok, DON, T-2 és ochratoxin A). A másik tényező a nem megfelelő tápanyagellátás, amely adódhat a csökkent takarmányfelvételből, valamint a tápanyagok elégtelen felszívódásából, melyeket különböző mikotoxinok is okozhatnak (DON, fumonizinek, T-2).

Az ivarszervek direkt károsodása általában mikotoxinokkal kapcsolatos. Elsősorban a zearalenon felelős ezért, de az ergot alkaloidok és a trichotecének (DON, T-2, DAS, HT-2) is szerepet kaphatnak.

A zearalenon, korábban taglalt hatásai (méhfertőzés és hüvelygyulladás) mellett, a fogamzási arányt is csökkenti. Hatására terméketlenség, vetélés, tőgybimbó-megnagyobbodás, tőgyváladékozás, magzatburok-visszamaradás, herefejlődési zavar, alacsony spermatermelés és még sok más probléma is előfordulhat.

A mikotoxinok szaporító szervrendszerre gyakorolt közvetlen károsításait, vagy az energiaegyensúlyon, májműködésen és bélkárosító hatáson keresztüli közvetett hatásait hatékonyan csökkenthetjük – az EU-ban egyedüliként toxinellenes megoldásként regisztrált – Mycofix® termékkel, mellyel egyrészt enzimekkel elbontjuk a zearalenont, a trichotecéneket és a fumonizineket; megkötjük a köthető toxinokat (aflatoxin, ochratoxin, ergot-alkaloidok stb.); valamint a növényi és algakivonatok keverékével a korábban bejutott toxinok hatásait semlegesítjük; így segítve a szaporodásbiológia javítását is!

 

További információkért keresse
a BIOMIN Magyarország Kft.
kérődző szaktanácsadóját:
Csatádi Gábor +36 70 431 5809

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Zearalenone

Zearalenone

A tehenészetekben mikotoxin-szennyeződés esetén általában csak a termeléskiesés és az egészségromlás miatti közvetlen veszteségekkel számolunk. A Zear...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!