Változékony időjárás mellett a mûtrágyázás szintje az, ami korlátozza a termés növekedését Magyarországon. Napjainkban ugyanannyi mûtrágyát használunk fel, mint a 60-as évek közepén. A különbség annyi, hogy akkor még istállótrágyát is használtak, ezért most még rosszabb a helyzet. Az egy hektár mezőgazdasági területre kijuttatott mûtrágya hatóanyag-mennyisége 70–80 kilogramm körül mozgott az utóbbi években. A forgalmazók az előző évinél 7%-kal több hatóanyagot értékesítettek a hazai mezőgazdasági termelőknek 2011-ben, viszont a kijuttatott mûtrágyamennyiség 12%-kal maradt el a 2007-ben felhasznált mennyiségtől. Ez jóval kevesebb a nyugat-európai országok 100 kilogramm feletti felhasználásától. Bár a hazai mûtrágyaárak a nemzetközi trendekhez igazodnak, a termelők „vásárlókedvét” mégis főként a termények hazai felvásárlási ára, a forintárfolyam alakulása és a szárazság miatti vetési bizonytalanságok befolyásolják.
Magas árszinten mozgott az ammónium-tartalmú mûtrágyák ára
A nemzetközi karbamidpiacon a tavaszi szezon erős keresletének köszönhetően az árak 2012 első negyedévében magas árszínvonalat értek el, majd az év második felében a kereslet esése miatt alacsonyabb szinten stabilizálódott. A 2013. évre vonatkozóan az elemzők úgy látják, hogy a latin-amerikai térségben a vásárlási igény folyamatos marad, míg az USA beszerzéseit az év elején logisztikai korlátok akadályozzák. India és Pakisztán valamelyest csökkenti beszerzéseit 2013 első negyedévében. Európában a karbamidszükséglet egyelőre biztosítva látszik tavasz kezdetéig, ugyanis az őszi időszakban a korábbi évihez képest csaknem 20%-kal több karbamidot importáltak a gyártók és a forgalmazók. Franciaországban a szemcsés karbamid 420 USD/tonna (FOB) viszonylag magas ára miatt az értékesítés lassult az ősz folyamán, így bőven rendelkeznek tartalékokkal. Olaszországban 410 USD-ért, Romániában 380 USD-ért, Ukrajnában (Yuzhnyy) pedig 367 USD-ért vásároltak karbamidot a kereskedők. A hírek szerint összességében 250 ezer tonna nitrogénmûtrágya behozatalára van szükség 2013 második negyedévéig.
A szûkös ellátás miatt az ammónia piacán erősödött a kereslet 2012 második félévében. Rekordot döntöttek az árak – főként az észak-amerikai térségben –, annak ellenére, hogy azok valamelyest eltávolodtak az energiapiac fejleményeitől. A fekete tengeri kikötőkben is több mint 500 USD/tonna áron lehetett vásárolni a mûtrágyát az év második felében. Néhány árkorrekciót kivéve, az év vége felé haladva sem volt tapasztalható jelentős áresés a globális piacon. Piaci elemzők szerint történelmi csúcsot dönthet az ammónia éves ára, akár az 540 USD/tonnát is elérheti.
Lassult a foszfátértékesítés 2012 utolsó negyedévében
A piaci elemzők összességében kiegyensúlyozottnak találják a 2012. évi fejleményeket a foszfátok piacán. Kína és az USA exportjának csökkenése ellensúlyozta Szaúd-Arábia új kapacitásainak felfutását. Az USA szûkös ásványi foszfát kínálata valamelyest korlátozta 2012 első félévében a szilárd mûtrágya előállítását és a termék elérhetőségét a piacon. A második félévben a kereslet a tavaszi szezon alacsony készletei miatt hirtelen megnövekedett, ezzel egy időben az árak is emelkedésnek indultak. Ez nyomást gyakorolt az év végi tengeri szállításokra is, amelyek különösen India és Dél-Amerika irányába lassultak le.
A hírek szerint India jelenleg a piaci folyamatok lassulása miatt nem köti meg a 2013/2014. évre szóló szerződéseit április előtt, továbbá tervei között szerepel a helyi DAP-termelés felfuttatása is. Kína jelenleg felülvizsgálja exportpolitikáját a jövőbeni kilátások érdekében. Gyengének tûnt a DAP piaca Európában is 2012. december végén, az év során a vásárlások főként Litvániából, Jordániából, Szaúd-Arábiából és Oroszországból származtak. Antwerpenben 590 USD/tonna (FCA) áron juthattak DAP mûtrágyához a felhasználók, Oroszországban 510 USD-ért (FOB) vásárolhattak 2012 decemberében. Ezzel szemben Szaúd-Arábiában CFR-paritás mellett 610 USD/tonnát kellett fizetni a DAP-ért.
Hullámzó kereslet a kálium iránt
A vásárlási szokások módosulása leginkább a kálium-mûtrágya (hamuzsír) beszerzéseinél mutatkozott meg: az egyes időszakokban a kereslet hol feszes, hol pedig gyenge volt. Az észak-amerikai térségben a kereskedők 2012 első félévében a készleteknek csupán 36%-át értékesítették, majd a hozamok bizonytalanságát követően a második félévben a szállítások 13 százalékkal megemelkedtek a múlt évi időszakhoz képest.
A kedvező szója- és kukoricatermésnek köszönhetően Brazília 2012-ben jelentős vásárló lett 2012-ben a piacon, és a mûtrágyabeszerzés rekordot döntött az év első kilenc hónapjában. Indiai importja ezzel szemben meredeken zuhant, ugyanis a kormány karbamid-felhasználás támogatása és a meggyengült rúpia erőteljes növekedést okozott a kiskereskedelmi hamuzsír árakban, ami a későbbi felhasználást jelentősen visszavetette.
Igaz, hogy Brazília a piacon jelentős beszerzővé lépett elő, a globális kereslet csökkenése miatt a mûtrágya készletállománya megemelkedett 2012 végén. A PotashCrop és az Uralkali csökkentette a termelését, miközben az orosz vasúti szállítások mellett Kína saját hamuzsír-termelését erősíteni próbálja. Mindezek ellenére az elemzők a mûtrágyapiacon mégis a káliumértékesítésben számítanak a legjelentősebb növekedésre 2013-ban. Az indiai piac bizonytalansága ellenére is a kereslet javulását remélik az exportőrök Indiában. A hírek szerint Kína és India 2012 végén már megkötötték a 2013. évre szóló szerződéseket.
Vontatott értékesítések a hazai mûtrágyapiacon
Az Agrárágazat havi mezőgazdasági árelemzése szerint a gyenge kora őszi indulás után a vártnál kissé gyengébb, de mégsem rossz szezont tudhatnak maguk mögött a mûtrágya-kereskedők és -forgalmazók. A szárazság miatt lassan indult a szezon, az őszi vetések elhúzódtak, és ezzel együtt a mûtrágyák iránti kereslet is időben kitolódott. Elmaradtak az ősz folyamán az elővásárlások, a tavaszi szezonig elsősorban CAN-t tárolnak be a termelők. Ennek két oka volt, az egyik, hogy a termelők nem számítanak magasabb foszfor-, káliumárakra a tavaszi szezonig, így nem éri meg a pénzüket az input anyagokban tárolni. A másik, hogy a szárazság miatt a feltehetően tovább erősödő gabonaárakban nagyobb üzleti lehetőséget látnak, mint akár az erősödő mûtrágyaárakban. A szárazságból adódó terméskiesést és az abból fakadó jövedelemhiányt a magas gabonaárak valamelyest fedezik, és a földalapú támogatási előlegek kifizetése lehetőséget nyújt az input anyagok megvásárlására.
Stagnáló mûtrágyaárak
A nemzetközi piacon bekövetkezett karbamid-mûtrágya áremelkedése ellenére nem erősödtek az árak a hazai piacon (táblázat). Ez egyrészt a kereskedők által betárolt tételeknek köszönhető, akik szeretnének a raktáraikban felhalmozott árumennyiségektől megszabadulni, másrészt a gyártók is keresik a magyar vevők kegyeit. A kedvezőtlen gabonatermés következtében a román mûtrágyagyártók és -forgalmazók a nemzetközi trenddel ellentétben a belső piacra szánt mûtrágya értékesítési árát még csökkentették is a forgalom erősödése érdekében. Sajnálatos módon nem hozta meg a várva várt eredményt. A komplex, granulált mûtrágyákkal szembeni árérzékenység miatt a kereslet egyre inkább a kevert mûtrágyák irányába nőtt meg.
Nagyításhoz katt a képre
A Nitrogénmûvek az ammónium-nitrát árát 85 ezer forintban, míg a kálcium-ammónium-nitrát árát 77 ezer forintban állapította meg 2012 novemberében, leszállítva az ország területén belül. Ezeknél az átlagáraknál esetenként lehetett jobb kötésekről is hallani, de nagyjából az importárak is ezen az árszinten mozogtak már néhány hónapja (1. ábra).
1. ábra. Forrás: KSH
A foszfor-, kálium- és NPK-piacokon sem történt kiemelkedő ármozgás az elmúlt hónapokban, ugyanis megszûnt a kereslet a hazai piacon. A forgalom gyenge szintet mutat, a termelők nem vásárolják a MAP/DAP termékeket. Az orosz MAP-on kívül a bulgár MAP is forgalomba került, de az év végéig igen gyenge forgalmat produkált. A MAP (FCA, Záhony) tonnánkénti ára 165 ezer forint volt. Az év végére a kálisó (MOP) iránti korábbi csekély kereslet is megszûnt. Piaci hírek szerint több uszály is a Duna deltában vesztegelt az ősz közepén az alacsony vízállás miatt. A magyarországi árszintek ezen árutermék esetében sem mutattak változást augusztushoz képest, továbbra is 110 ezer forint/tonna áron juthatnak hozzá a felhasználók (2. ábra).
2. ábra. Forrás: KSH
Középtávú kilátások a globális mûtrágyapiacon
A Nemzetközi Mûtrágyaipari Szövetség (International Fertilizer Association, IFA) jelentése alapján a mûtrágya iránti kereslet közép távon erős marad, ugyanis a gabonafélék és az olajos magvak iránti folyamatosan növekvő igény a termelékenység optimalizálására és növelésére ösztönzi a termelőket. A mûtrágyák iránti globális kereslet évi 2,8%-os növekedést követően a 2012/2013-as gazdasági évben már 181 millió tonna (nitrogén, foszfát, kálium) tápanyag-felhasználást vetít előre. A prognózis szerint az elkövetkezendő öt évben a termények esetleges nagy áringadozása ellenére is folytatódik a növekvő tendencia, várhatóan 193 millió tonnára emelkedik a felhasználás 2016-ig, amely évi 2,1%-os növekedési ütemnek felel meg. Legerősebb emelkedésre a hamuzsír-piacon számítanak (+ 3,7%), míg a foszfát- (+ 2,3%) és nitrogén- (+ 1,5%) piacokon korábban bekövetkezett dinamika gyengülni látszik. Az eddigi tendenciákkal ellentétben Ázsia súlya a globális növekedésben csökken, míg a latin-amerikai térség pozíciója erősödni fog.
3. ábra. Forrás: KSH
A mûtrágya-felhasználás emelkedésére számítanak Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, valamint Afrikában, de valamennyi szakértő egyetért abban, hogy a globális keresletet a világgazdasági helyzet alakulása fogja meghatározni.
A globális kínálat 2011-ben 4%-kal nőtt 2010-hez képest és elérte a 221 millió tonnát, köszönhetően a kereslet növekedésének, amelyre az ipari szegmens folyamatosan reagált. Becslések szerint közép távon évi 1,8%-os átlagos növekedés mellett a kínálat meghaladhatja a 245 millió tonnát. A mûtrágyagyártás iparágának erőteljes fejlődése következtében közel 250 új üzem indítására számítanak, beruházási értékük meghaladhatja a 90 milliárd dollárt. Korábbi tapasztalatok alapján átlagosan 6–18 hónapos késéssel kell számolni a projektek megvalósulásánál, így a piaci helyzet valamelyest kiegyensúlyozottabbá válhat. A nitrogénmûtrágya-gyártó kapacitás várhatóan 17–25%-kal bővül, míg a foszfát és foszforsav mûtrágya kapacitások bővülése 20% körül lehet. Az utóbbi esetében a globális keresletnövekedés elnyeli a kínálat növekedésének nagy részét. Csaknem 42%-os bővülést jeleznek a hamuzsír gyártókapacitások kiépítésénél, miközben a kereslet mindössze 14%-os emelkedését valószínûsítik. A projektek késedelme várhatóan itt is lassítani fogja a többletmennyiség megjelenését a globális piacon. Piaci elemzők szerint a közeljövőben az ammónia, a kálium és a feldolgozott foszfátok globális kereskedelmében 15–20%-os bővülésre számítanak, míg a kénkereskedelemben 20–25%-os, a karbamidnál pedig 15–30%-os növekedést prognosztizálnak.
Varga Edina
Agrárgazdasági Kutató Intézet
A cikk szerzője: Varga Edina
