A rakodógépet és a munkaeszközeit alapvetően az elvégzendő munka határozza meg: a munka jellege, illetve a munkafolyamatok, az emelendő terhek, a munkavégzés magassága, a munka intenzitása, a rendelkezésre álló hely, valamint a munkahely adottságai. Maga a teljesítmény fontos, de „másodlagos” szempont. Nem a lóerő, hanem a felhasználás határozza meg a gép és a munkaeszközök méretét, ezáltal közvetve kijelölve egy teljesítménysávot. A szükségesnél nagyobb gépméret és gépteljesítmény fölösleges plusz beszerzési-, üzemeltetési- és szervizköltségeket okoz, az alulméretezett gép pedig elégtelen vagy veszélyes munkavégzéshez vezet.

A rakodógép kiválasztásához egyszerű, általános recept nem létezik. Az adott munkákhoz az „ideális” gép mindig egy körültekintően, valamennyi szempontot figyelembe vevő, lehetőleg „testre szabott” megoldás. Fontos a megfelelő méretezés: szélesség/magasság/ fordulás/hasmagasság/emelési magasság, a megfelelő kapacitás: emelési teljesítmény/ emelési magasság/munkatempó/hidraulika- és motorteljesítmény, az egyéb biztonsági- és komfort szempontok: stabilitás és a vezető védelme/munkaeszközök cseréje és kompatibilitása/fülkeméret és ergonómia, valamint a beszerzés, a hosszú távú üzemeltetés költségei és a használt gép értékállósága. A rakodógép legfontosabb kelléke a munkához igazodó, szintén „testre szabott”, megfelelő méretű és minőségű munkaeszköz. A munkaeszköz közvetlen kihatással van a munkavégzés minőségére, az üzemeltetési- és szervizköltségekre, valamint a rakodógép élettartamára.

A rakodók talán a leguniverzálisabb önjáró gépek, a munkaeszközök sokrétûsége a feladatok széles palettájához igazodik. A standard eszközök (pl. kanál, raklapvilla) csatlakoztatása és használata egyszerű, a speciálisabb kiegészítők (pl. bálabontó, fűnyíró, szárzúzó, hómaró) azonban a hordozójármű megfelelő felkészítése nélkül (pl. hidraulika- és hűtési teljesítmény megemelése, vezérlés kiépítése) nem üzemeltethetőek. Az, hogy egy munkaeszköz csatlakoztatható egy bizonyos gépre, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy azzal tökéletes lesz a munkaeredmény: pl. egy alacsony hasmagasságú gép a nehéz terepen hamarabb elakadhat, szűk helyen egy nagyobb géppel nehézkesebb lehet a mozgás, egy alacsony végsebességű géppel nem praktikus messzebbre közlekedni, egy csúszókormányzású géppel szinte lehetetlen talajt kímélő módon dolgozni (pl. gyepet nyírni), egy törzscsuklós géppel nem lehet olyan magasra rakodni, mint egy 4 kerék kormányzású teleszkópos géppel. Elengedhetetlen a munka, a rakodógép és a munkaeszközök alapos „összehangolása”.

Az eltérő felhasználási területek alapján a következő általános kategóriákat szokták megjelölni:

- Darabos/ömlesztett anyagok mozgatása, rakodása, raktározása

- Mezőgazdasági felhasználás: állattartás (almozás, etetés, kitrágyázás)/növénytermesztés/kertészet/komposztálás/erdészet/biogáz

- Ipari felhasználás: anyagmozgatás, rakodás, raktározás és feldolgozóipar/építőipari munkák (útépítés, közművek, bontási feladatok)

- Kommunális feladatok: közterületek (utcaseprés, karbantartási munkák)/zöldövezetek (gyep, bokrok, fák) ápolása/tereprendezés/hóeltakarítás/hulladékkezelés

- Sport és hobbi (tereprendezés, növényzet ápolása, pályaépítés, karbantartás, állattartás, takarítás)

- Egyéb speciális területek: szolgáltatási tevékenységek/önkormányzatok/tűzoltóságok/hadsereg/repülőterek/szállodák/ állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok/ sportlétesítmények