Az Európai Unió növényvédő szer alkalmazásának főbb mutatói

Az elmúlt 25 évet tekintve tendencia, hogy Európában egyre kevesebb aktív hatóanyagot fejlesztenek, aminek két legfőbb oka:

Az Európai Unióban a génmódosított növények termesztése tilos (kivételt képez egyes esetekben Spanyolország), így az ehhez tartozó aktív hatóanyag fejlesztések elenyészőek.

Az EU területén a környezetvédelem és a fejlesztés egyre szigorúbb szabályozási környezetben működik, ami jócskán megnöveli a K+F költségeket.

A 2000-es években az Európában engedélyezett aktív hatóanyagok száma 40-ről 12-re csökkent az 1990-es évekhez képest. Ez folyamat világ szinten is megfigyelhető, azonban kisebb mértékben (1. táblázat).

Egy új hatóanyag kifejlesztésének és engedélyezésének költsége átlagosan 152 millió dollárról 256 millió dollárra nőtt az 1995-2005 közötti időszakban. Ugyanakkor ez az áremelkedés jóval elmarad a hagyományos vetőmag-előállítás és hibridek kutatási és fejlesztési költségei mögött. Az új növényvédőszer-hatóanyagok kutatásával és fejlesztésével foglalkozó vállalatok száma 1995 és 2012 között jelentősen csökkent, amelyhez nagyban hozzájárult az egyre szigorúbb szabályozás is. Míg 1995-ben a világon 34 cég foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, 2012-ben már csak 17.

Miközben az új aktív hatóanyagok felfedezését célzó kutatások aránya az Unióban csökken, ezzel szemben a növényvédő szerek piaca a szántóföldi ágazatok kibocsátásával párhuzamosan növekszik. A jelenség hátterében a népesség növekedése, a bevándorlás, a bioüzemanyag-gyártás bővülése, a változó étrendi szokások és a megművelhető földterületek csökkenése áll. A növényvédő szerek piacán a legfontosabb trendek, hogy a generikus cégek egyre nagyobb piaci részesedést érnek el, a forgalomba hozott új aktív hatóanyagok száma csökken, illetve a K+F tevékenységet folytató cégekre egyre szigorúbb szabályozás vonatkozik. Az engedélyezésnek egyre szigorúbb feltételei vannak, a környezetvédelem szempontjai előtérbe kerülnek, ami várhatóan fékezi a szintetikus növényvédő szerek piacának bővülését. A környezetbarát bionövényvédő szerek iránti kereslet növekedésére lehet számítani az alacsonyabb toxikusság, a biztonságosabb használat és a hatékonyabb gyomirtás miatt.

Az Unióban kb. 385 ezer tonna növényvédő szert értékesítettek 2011-ben. A legnagyobb arányban a gomba- és baktériumölők kerültek forgalomba, ezt követte a gyomirtók eladása, majd sorrendben az egyéb szerek, a rovar- és atkaölők, növekedésszabályozók és a csigaölők. A kijuttatott szerek mennyisége 7 százalékkal csökkent 2013-ban 2011-hez képest (1. ábra).

A világ 20 legnagyobb növényvédő-szer gyártó vállalata közül az első három európai székhelyű. A Syngenta, a BASF és a Bayer CropScience éves forgalma 2012-ben és 2013-ban is az őket a rangsorban követő 11 cég árbevételével volt egyenlő. Tehát annak ellenére, hogy az aktív hatóanyagok kifejlesztésében romló tendenciát mutatnak az európai gyártók, növényvédő szer kereskedelmüket tekintve dobogós helyen állnak. Az alábbi táblázat alapján bemutatjuk, hogy hogyan változott a megfigyelt két évben a cégek árbevétele (2. táblázat).

Az uniós tagországok növényvédő szer exportja 2012-ben 903 milliárd euró volt, több mint kétszerese a 2002 évinek. Az EU két legnagyobb exportőre Franciaország és Németország. 2007-ig Franciaország volt a legnagyobb exportőr, majd 2008-tól Németország vette át a vezetést. Magyarország 2002-2012 között a 8-10. helyen állt az exportált növényvédő szer értékét tekintve. A magyar export 2002. évi 4 millió euróról 10 év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Hazánk részesedése az uniós exportból a fenti időszakban 0,8 és 1,6 százalék között ingadozott. A környező országok közül Magyarországot egyedül Ausztria előzte meg csaknem minden évben. A többi szomszédos ország közül Szlovákia az egyedüli, ahol tíz év alatt az export inkább csökkenő tendenciát mutat.

Az egy hektárra jutó fajlagos növényvédő szer felhasználás költsége 2012-ben Magyarországon 66,2 euró volt Ez az összeg megközelíti az uniós átlagot, amely 63,4 eurót tett ki területegységenként. Meghatározó mezőgazdasággal bíró országok közül Belgium (156 euró/ha) és Hollandia (222,9 euró/ha) költségei a legmagasabbak a növényvédelmet tekintve, az előbbié a hazai felhasználás 2,5-szerese, az utóbbié közel négyszerese (3. táblázat).

Magyarország növényvédő szer kereskedelme

Az 1990-es évek elejéig Magyarország világviszonylatban az egyik vezető növényvédő szer előállító volt. A 200 legfontosabb növényvédő szerből 60-at állítottak elő. Az ország 1998-ban még 28,8 ezer, 2002-ben már csak 9,7 ezer, míg 2006-ban 6 ezer tonna növényvédő szert exportált. Az 1990-es évek végén mintegy 10 vegyipari cég állított elő növényvédő szert a belföldi piacra és kivitelre, és több száz importőr volt, amelyek 1998-ban 18,5 ezer, 2002-ben 26,4 ezer, 2006-ban pedig 28,8 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba.

Napjainkban hazánkban a növényvédő szerek iránti igényt javarészt importból fedezik. A 2003-2013 közötti időszakban az importált mennyiség legalább 14 ezer tonnával meghaladta az exportot, de volt olyan év, amikor 23 ezer tonnával többet hoztunk be, mint amennyit kivittünk. Az ország növényvédő szer importja 2013-ban megközelítette a 37 ezer tonnát, míg 2003-ban még 26 ezer tonna volt. Az exportált növényvédő szer mennyisége 2013-ban 23 ezer tonna volt, több mint a 2,5-szerese a 2003. évinek.

A növényvédő szerek szigorú uniós szabályozásának hatására lényegesen csökkent a hazai növényvédőszer-választék. A hazai hatóanyag-gyártásból választható szerek száma sokkal kevesebb lett és tovább emelkedett az importált szerek mennyisége (4. táblázat).

A kémiai növényvédő szerek alkalmazásának kockázatai nagymértékben mérséklődtek, ami magyarázható a humán-egészségügyi és környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével, az engedélyezési eljárások szigorodásával, valamint a komplex, integrált növényvédelmi szemlélet térnyerésével.

Magyarország növényvédőszer-felhasználás szempontjából az EU-28 tagországának első negyedében helyezkedik el. A rendszerváltást megelőzően, az 1970-es, 80-as években a jelenlegi mértéknél háromszor több növényvédő szert használtak fel a magyar növénytermesztésben. A 80-as években a növényvédő szer értékesítés éveken keresztül rendre meghaladta az 50 ezer tonnát és még 1990-ben is 49,4 ezer tonna volt. A 90-es évek elején drasztikusan visszaesett a növényvédő szer felhasználás, és 1995-re az 1990-ben használt mennyiség harmadára esett. Ez a folyamat 2000-ben érte el a mélypontot 10,9 ezer tonnával. Ezt követően lassú növekedés indult meg a növényvédő szer alkalmazásában, majd a 2009-2010. évi visszaesés után 2011-ben ismét meghaladta a 2009. évi szintet. Az elmúlt három évben mérsékelt emelkedés figyelhető meg, jelenleg évente átlagosan 23 ezer tonna készítményt juttatnak ki a hazai növénytermesztők. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi mennyiségi adatok már nem hasonlíthatóak össze az 1980-1990-es évek adataival, mivel azóta jelentősen változott a használt szerek hatóanyag-tartalma (2. ábra).

2013-ban a mezőgazdasági termelés során valamivel több, mint 23 ezer tonna növényvédő szert juttattak ki, amely 34 százalékkal haladta meg a 2003. évi szintet. Gombaölő szerekből 4,7 ezer tonnát, rovarölő szerekből 4,8 ezer tonnát, gyomirtó szerekből 9,1 ezer tonnát, egyéb készítményekből pedig 4,7 ezer tonnát 7 adtak el 2013-ban. Rovarölő- és gyomirtó szerből többet értékesítettek 2013-ban, míg a gombaölő szerből csökkent a felhasználás 2003-hoz viszonyítva.

A mezőgazdasági inputok a gyártóktól közvetlenül, a nagykereskedők vagy a kiskereskedők közvetítésével jutnak el a mezőgazdasági termelőkhöz, de nem ritkán maguk a mezőgazdasági termelő tevékenységet végző üzemek is értékesítenek inputanyagokat. A hazai növényvédő szer piac rendkívül koncentrált, 2013-ban a közvetlen végfelhasználóknak történő értékesítést tekintve a forgalom 86 százalékát 20 cég adta, az első három szereplő súlya pedig meghaladja az 55 százalékot. A magyarországi növényvédő szer piac kínálati piac. A hazai piacon jelen vannak a kutató-fejlesztő növényvédőszer-gyártó cégek és több generikus cég is. A nemzetközi gyártó cégeket leányvállalataik képviselik Magyarországon, a hazai növényvédőszer-gyártók inkább növényvédőszer-formálással és/vagy kiszereléssel foglalkozó vállalkozások. Hazai viszonylatban a növényvédőszer-ipar képviselői közül a legnagyobb hat vállalat – Syngenta, BASF, Bayer, DuPont, Makhteshim (Adama), Dow AgroSciences – 2012-ben együtt az országos forgalom mintegy 82 százalékát adta.

Boldog Valéria  – Medináné Lázár Virgilia

AKI

A cikk szerzője: Boldog Valéria