Leggyorsabban a magyar mezőgazdaság kibocsátása nőtt az elmúlt évben az Európai Unióhoz tartozó országok közül – adta meg a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Agrya idei fórumának alaphangját Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Később azonban jelezte, az agrárium 2410 milliárd forint értékű teljesítménye 4,2 százalékkal haladta meg a korábbi év eredményét, a növekedés felgyorsult, ám az ágazat termelési szintje egyelőre alulról közelíti meg a kilencvenes évekét. Egy év alatt emelkedett a növénytermesztés kibocsátása, fejlődött az állattenyésztés. Az utóbbi négy év teljesítményét értékelve pedig megjegyezte, 47 százalékkal növelte eredményét a növénytermelő szektor, 5,7 százalékkal az állattartók, miközben folyamatosan alkalmazkodtak a gazdálkodók az időjárás viszontagságaihoz, a változó jogszabályokhoz, a hektikusan mozgó világpiaci árakhoz. Több támogatási program segítette a gazdálkodók munkáját, lebontottak számos akadályt, például az önkormányzatok tiltó jogosítványát az állattartók esetében. Dr. Fazekas Sándor kifejtette, a jövőre nézve olyan szerkezetátalakítást szeretne a kormányzat megvalósítani, amely a családi gazdálkodások arányát növelné, és a nagybirtokok rovására a kisebb mezőgazdasági vállalkozások arányát 80-20 százalékos arányban rögzítené. Erősségünk változatlanul az egészséges, minőségi és a GMO-mentes termékeinkhez fog kötődni. Nagyobb figyelmet kap a helyi értékesítés, a rövid ellátási láncok megerősítése, illetve a korszerű eljárásokkal, de a hagyományokat őrző élelmiszertermelés fejlesztése. A következő 2-3 évtized egyik célja, hogy erősödjön az adott tájhoz, térséghez kötődő jó minőségű élelmiszerek termelése és feldolgozása.
Előnyt élvez a tudás és az innováció
Több mint 12,1 milliárd euró értékű támogatás vehető igénybe agrártámogatásokra és vidékfejlesztésre 2020-ig, amelynek forrása az unió és a nemzeti keret, ennek értelmében évente mintegy 620-630 milliárd forint összeg érhető el a gazdák számára – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt aláhúzta, a vidékfejlesztés területén a korábbi merev célokkal (tengelyek) szemben rugalmas támogatáspolitikát követhetnek a tagállamok. Magyarország esetében elsőbbséget élvez így a tudásátadás és az innováció, a versenyképesség, a gazdasági életképesség fokozása, az élelmiszerlánc szervezése, a kockázatkezelés, az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, javítása, az erőforrás-hatékonyság biztosításának előmozdítása, valamint a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben.
Kis Miklós Zsolt emlékeztetett rá, hogy a Darányi Ignác Terv keretében 2007–2013 közötti években több mint 5300 kezdő, 18–40 év közötti fiatal gazdálkodó, összesen 60 Mrd forint összegű támogatást kapott, ebből 24 Mrd forintot a tavaly augusztustól a Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság ítélt meg, több mint 2000 kezdő vállalkozót támogatva.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a jelenlegi ciklusban 2020-ig az új (induló) mezőgazdasági vállalkozások létrehozásának támogatására 122 millió euró, míg a fiatal gazdák beruházásainak támogatására csaknem 130 millió euró (76–78 milliárd forint) használható fel.
Brüsszel még nem válaszolt
A fiatal és képzett agrárszakemberek számára lehetőséget teremtenek új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására. A kiválasztásnál előnyt élveznek azok a pályázók, akik magasabb hozzáadott értékű gazdálkodási tevékenységet vagy gazdálkodási módot (állattenyésztés, kertészet, ökológiai gazdálkodás) vállalnak, valamint a női pályázók. A fiatal gazdálkodók számára nem elégséges kizárólag a tőketámogatás – érvelt az államtitkár –, hanem célszerű beruházási lehetőségeket is kínálni a számukra. Az induló támogatás mértéke 40 ezer eurónak megfelelő forintban elnyerhető támogatás lesz, két részletben kifizetve.
További megoldásokról is szólt Kis Miklós Zsolt, amelyek közül válogathatnak az érintett fiatalok, azzal a megkötéssel, hogy mindazokra Brüsszelben még nem került pecsét.
A támogatás nem alamizsna, mondta nemes egyszerűséggel Czerván György, a földművelési tárca államtitkára, azt azért kapják a termelők, közte a magyar gazdák, hogy legyen kaja. Szükséges a generációváltás is, miközben egy kisebb uniós büdzséből kell teljesíteni a tagállamoknak például az előtérbe helyezett „zöldítési” programot – mondta, majd részletesen ismertette az alap és a kiegészítő támogatások elnyerésének feltételeit, a fiatalok esetében például a tagállami támogatás mértékét és időtartamát (ígérte, hamarosan közzéteszik az Egységes Kérelem rendeletet, abban szerepel például, hogy milyen jogcímeken és milyen életkortól kérhető támogatás).
A zöldítés uniós követelmények rejtelmeit Madarász István, a földművelési tárca osztályvezetője ismertette, amelynek lesz kötelező, önkéntes és választható eleme egyaránt. A kötelezettségek más-más módon érintik a nagy gazdaságokat és a kicsiket, a 10 hektár alattiakat, felettieket, a 30 hektárnál nagyobb szántóterületen gazdálkodókat. Az első esetben teljesül a terménydiverzifikáció egy termelt növény esetében, de a következő területnagyságnál legkevesebb két növénynemzetséget kell gondozni, 30 hektár felett már legalább 3 növénynemzetség a kötelező, de az is úgy, hogy a főnövény területe nem lépheti túl a teljes terület 75 százalékát, továbbá a két főnövény a 95 százalékát. Ezernyi kötöttség és variáció teszi színessé a gazdák majdani tevékenységét, erről egy kézikönyv már forog az agrárgazdasági kamara égisze alatt, ott említik az elszámolható ökológiai területeket is, például mekkora súlyozással lehet figyelembe venni az elszigetelten álló fákat, gémeskutat, erdőszéleket, árkot stb.
Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár a termeléshez kötött támogatásokról szólt, főként a kertészeti kultúrák és az állattartás kiemelt szerepéről. Évente 175 millió euró összeget osztanak el a tejelő tehenet, juhot, hízóbikát gondozók között, illetve a cukorrépa-, rizs-, gyümölcs- és zöldségtermesztő pályázók körében. 27 millió euró osztható el a szemes és a szálas fehérjenövényt termelőknek. A sertéstartók és a baromfit nevelő gazdák támogatását nemzeti forrásból teremtik elő, mondta dr. Feldman Zsolt, aki élt egy megjegyzéssel is, miszerint a támogatás nem öncél egyik esetben sem, a többlettel jövedelmet szeretnének generálni, miközben teljesítik a gazdák a támogatástól remélt társadalmi előnyöket.
A földügyi szabályozás gyakorlati tapasztalatait Dr. Simon Attila István FM államtitkár összegezte, az lett, amit vártunk, mondta, noha jelezte, több pontját módosítani kell, részben brüsszeli kifogások, részben ezt kívánja az ésszerűség, több esetben másként értelmezik a törvényt a földek adásvételében eljáró ügyvédek, mint az eljárásokat jóváhagyó önkormányzati jegyzők vagy a földhivatalok munkatársai. Megyei és járási földhivatalok adataira támaszkodva Dr. Simon Attila István kifejtette, az ügyletek számához képest elenyésző a bíróságra vitt esetek száma. Az elutasított jóváhagyási kérelmek – földvásárlás, használati jogosultság – jellemzően okirati hibákra utalnak, például a jegyzők helytelen jogcímre hivatkoznak, döntésükkel nem várják ki a 60 munkanapot, illetve a közreműködő ügyvédek hiányos okiratot nyújtanak be, például nem a valós elővásárlói jogot írják a szerződésbe. De a földbizottságok helyére lépett agrárkamara is többször hibázott, például nem nyilatkozott, hallgatott, így nem is tehették közzé a döntésüket.
Többletpont jár a pályázatban
Az állami földbérleti rendszerről, pontosabban a fiatal gazdákat érintő tapasztalatokról Dr. Bitay Márton Örs, az állami földekért felelős államtitkár számolt be. Emlékeztetett rá, a kormány legfontosabb céljai egyike, hogy a magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac, olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy jó minőségű, egészséges élelmiszerrel lehessen ellátni a hazai vásárlókat, valamint sok és változatos szerkezetű kis- és közepes méretű gazdaság alakuljon, az itteni munkahelyek lehetőségeket kínálnak a fiatal gazdálkodók számára. A „Földet a Gazdáknak Program” keretében 2010 óta 250 000 hektár földet adott az állam haszonbérletbe a korábbi 600 gazdasággal szemben 6000-nek, közte 2183 fiatal gazdálkodónak, akik többletpontjaikkal előnyt élveztek pályázataik elbírálásánál.
Dr. Bitay Márton Örs kifejtette, a már megkezdett úton tovább haladva a kormány folytatja az állami földterületek hasznosítását haszonbérleti pályázatok meghirdetésével, új programokat terveznek a fiatal gazdák részére Nemzeti Földalapba tartozó ültevények (gyümölcsösök, szőlők), valamint az osztatlan közös tulajdonban álló, részben állami tulajdonú földek szakszerű művelésére.
Bálint Tóth János
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
