Az agrártámogatások termelési- és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, javítják likviditásukat, hozzájárulnak beruházásaik finanszírozásához, megkönnyítik a hitelhez jutásukat, valamint ösztönzik a termelési szerkezet magasabb hozzáadott értéket termelő, munkaigényes ágazatok felé történő elmozdulását.

A mezőgazdaság fejlesztése és stabil működésének biztosítása kiemelt prioritás az Agrárminisztérium számára. Ennek a célnak az elérését biztosította a mintegy 800 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetése, amely a korábbi évi teljesítést közel 140 milliárd forinttal haladta meg. Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokra 480,2 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetett intézkedések végrehajtására 205,3 milliárd forint, valamint a hazai és uniós forrásból finanszírozott belpiaci intézkedésekre további 22,7 milliárd forint kifizetése valósult meg. Emellett a magyar termelők 91,6 milliárd forint nemzeti forrásból is részesülhettek az egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében, melyek keretében az élőmunka-igényes ágazatok, kiemelten az állattenyésztés támogatására nyílt mód.

A megnövekedett fenntarthatósági elvárások és a klímaváltozás hatásai mellett is kiszámítható jövedelem biztosítását szolgálják az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatások. A 2019-es naptári évben kifizetett 480 milliárd forint két kérelmezési évhez kapcsolódik, 222,2 milliárd forint támogatást a 2018. évi igénylések alapján 2019. június 30-ig folyósított a Magyar Államkincstár rész- és végkifizetés formájában. További 258,0 milliárd forintot a 2019. évben beadott egységes kérelemhez kapcsolódó tárgyévi előlegként és részfizetésként utaltak ki. Az előlegfizetés előnyös a termelők számára, hiszen megkönnyíti a termelés folyó költségeinek a finanszírozását, így segít a likviditás fenntartásában. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely 2010 óta – amióta erre lehetőség van – minden évben fizet előleget, míg például Németországban, Ausztriában, vagy Dániában erre eddig még sosem került sor.

A 2019. évi kérelmekhez kapcsolódóan az előlegfizetés keretében többek között – közel 130 ezer termelőnek 172,7 milliárd forintot területalapú támogatás (SAPS), közel 110 ezer termelőnek 50,3 milliárd forintot zöldítési támogatás, közel 3 ezer ügyfél részére 19,8 milliárd forintot tejhasznú tehéntartás támogatás és közel 8 ezer ügyfél részére 1,7 milliárd forintot fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásként folyósítottak. Emellett egyéb jogcímeken (pl.: termeléshez kötött anyajuh és hízott bika, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, ipari olaj és zöldségnövény, kisgazda támogatás) jogcímek előlegének utalását is teljesített a Magyar Államkincstár.

A Vidékfejlesztési Program támogatásai közvetlenül is elősegítik a versenyképesség és klímapolitikai szempontból kulcsfontosságú beruházásokat. Mindez hozzájárul a mezőgazdaság fenntarthatóságának és hatékonyságának további javításához, a lakosság biztonságos, egészséges élelmiszerrel való ellátásához, valamint a vidék népességmegtartó erejének a növeléséhez. A területalapú támogatásként működő agrár-környezetgazdálkodással (AKG) kapcsolatos VP-kifizetés összesen 40,8 milliárd forint volt. A SAPS-hoz hasonlóan 2019. október 16-át követően az AKG esetében is sor került tárgyévi előleg kifizetésére. A kkv-k versenyképességének növelését szolgáló beruházási támogatások összege a 70,5 milliárd forintot is elérte. Ebből az állattenyésztési ágazat elsősorban az állattartó telepek korszerűsítésére korábban kiírt pályázatokon (baromfi, sertés, juh, kecske, szarvasmarha állattartó telepek) keresztül részesült. A beruházási támogatások jelentős forrásokat biztosítottak a kertészeti és a borágazat részére is. Kiemelendő továbbá a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 9,2 milliárd forintos kerete is.

A belpiaci intézkedések többek között kiemelten támogatták a kkv termelők nagyobb szervezettségét, a beporzók védelmét, valamint az iskolagyümölcs és iskolatej programon keresztül a felnövekvő generációk egészségét. Ezen intézkedésekre fordított 13,2 milliárd forintos uniós forrást 9,5 milliárd forintos hazai forrás egészített ki, támogatva ezzel a zöldség-gyümölcs termelői szerveződések (TÉSZ-ek) fejlesztéseit és működését, a Magyar Méhészeti Nemzeti Programot, az iskolatej és az iskolagyümölcs programok megvalósítását, valamint a szőlő- és borágazat ültetvény-szerkezetátalakítási intézkedéseket.

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program célja a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztásának növelése, az egészséges étkezési szokások kialakítása, a túlsúlyosság és az elhízás csökkentése, illetve ezek kialakulásának megelőzése. Ezért a program az általános iskola 1–8. évfolyamán tanuló gyermekek számára biztosít friss gyümölcsöt és zöldséget, valamint 100%-os gyümölcslevet. A program keretében a 2018/2019. tanévben 34,55 millió adag friss gyümölcs, 2,1 millió adag friss zöldség, 12,2 millió adag zöldség- és gyümölcslét osztottak ki 2,3 ezer iskolában 548 ezer tanuló részére. Az igyál tejet program keretében 8,9 millió liter tej és 3,3 ezer tonna tejtermék jutott el 2,6 ezer intézmény 432 ezer tanulója részére.

Az uniós forrásokon kívül a magyar gazdák nemzeti támogatásokra is számíthattak egyes stratégiai jelentőségű ágazatokban. Az így kifizetett 91,6 milliárd forint egyik legjelentősebb tételét az uniós közvetlen támogatást kiegészítő átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) és a hozzá kapcsolódó, úgynevezett csekély összegű támogatások 20,6 milliárd forintos összege jelentette, amelyből elsősorban a tej, a szarvasmarha, a juh, a kecske valamint a dohány ágazat részesült. Az uniós forrásból nem részesülő állattenyésztési ágazatoknál meghatározó jelentősége van az állatjóléti, az állati hulla kezelési és az állategészségügyi költségeket kompenzáló jogcímeknek. Ennek keretében a nemzeti agrártámogatásokon belül az állattartók által vállalt állatjóléti többletkötelezettségek ellentételezésén keresztül a baromfiágazat 14,5 milliárd forint, a sertéságazat 17,2 milliárd forintban részesült. Az állattenyésztési ágazat további jelentős összeget (16,2 milliárd forint) használhatott fel az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására, valamint az egyes állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatására. A fentieken túl számos egyéb, az egyes kiemelt ágazatok támogatását szolgáló intézkedést finanszírozott a tárca a magyar mezőgazdaság versenyképességének növelése, a hazai lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátása érdekében. Ezen utóbbiak közül a legfontososabbak: a méhegészségügyi támogatás, a tenyészállat-beállítási támogatások, valamint a sertés-baromfi feldolgozók foglalkoztatási célú támogatása.

A mezőgazdasági termelés egyszerre kitett a természeti és piaci kockázatoknak, amelyek a klímaváltozás és a globalizáció következtében folyamatosan erősödnek. Ezért fontos, hogy Magyarországon Európa egyik legfejlettebb kockázatkezelési rendszere és agrárfinanszírozási eszközrendszere működik. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben is jelentős szerepet játszó növénybiztosítások díjtámogatása 5 milliárd forint volt a Vidékfejlesztési Programban. A nemzeti támogatások fontos eleme a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, melynek keretében a termelők részére a 2018. évi – az időjárás okozta – károk kompenzálásaként 7,6 milliárd forintot fizettek ki.

Az időjárás, az állat- és növényegészségügyi járványoknak való kitettség mellett a folyamatosan jelentkező kiadások és a szakaszos bevételek is megnehezítik az ágazat finanszírozását. A kiszámítható forgóeszköz-finanszírozást szolgálja az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, amely segítségével a vállalkozások csaknem kamatmentesen jutnak a napi működést finanszírozó hitelekhez. A konstrukció igen kedvelt az agrárvállalkozások körében – az egyéni gazdaságok (őstermelők, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok) forgóeszköz finanszírozását több mint 50%-ban ez a konstrukció biztosítja. A 2011-es indulás óta megítélt hitelek összege – több mint 17 ezer ügylet keretében – meghaladja a 180 milliárd forintot. Az igényelt hitelállományhoz kapcsolódó költség és kamattámogatások összege 2019-ben elérte a 2,6 milliárd forintot. A hitelfinanszírozást segítő további fontos eszköz az AVHGA által állami viszontgarancia mellett az agrárgazdaság hiteleihez nyújtott készfizető kezesség.

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2021 utáni működést érintő szakértői egyeztetések és tárgyalások után már látható, hogy a KAP keretében megjelenő intézkedések feltételrendszere és forrásai változni fognak. Ennek ellenére az Agrárminisztérium határozott célja, hogy az ágazati szereplők számára kiszámítható, tervezhető és az érdekeiket szolgáló intézkedések működésére a következő időszakban is lehetőség nyíljon.