Kaszaújdonságok
A betakarítás első művelete a lábon álló szálastakarmányok kaszálása. Ehhez a traktorral üzemeltetett egyes és csoportos rotációs kaszák óriási választéka áll rendelkezésre. Magajáró kivitelben pedig a Krone (BigM) és CLAAS (COUGAR) gyárt nagy teljesítményű kaszálógépeket. Új fejlesztésű, függesztett és vontatott, valamint csoportos kialakítású rotációs kaszákat kínál a legtöbb gyártó (Claas, Fella, Krone, Kuhn, Lely, Pöttinger stb.). A legtöbb innovációkat a háromtagú, 8–10 m munkaszélességű kaszacsoportoknál lehet felfedezni. A fejlesztések középpontjában a tárcsás vágószerkezetek kaszagerendelyét alkotó „lepényhajtóművek” vastagságának csökkentése, új fogaskerék hajtások alkalmazása, a tárcsaformák, késtartók geometriai fejlesztése (Max Cut, Safe Cut stb.) és a kaszagerendelyek függesztőszerkezeteken keresztüli tehermentesítése áll (Combi Float, Active Float stb.). Ezek természetesen az egyes frontfüggesztésű és a hátsó függesztésű oldalvágó, valamint a vontatott kaszáknál is fellelhetők. Ezek közé tartoznak a CLAAS DISCO CONTOUR kaszák, amelyek 3,0 m-től 9,1 méter munkaszélességgel készülnek. A CLAAS DISCO 9200 BUISINESS nagy munkaszélességű háromtagú „Butterfly” (pillangó) kialakítású kasza. Ide sorolhatók a Krone különböző munkaszélességű (2,73–10,1 m) EasyCut kaszacsaládjának tagjai és a Lely új fejlesztésű Splendimo kaszacsaládja, amely fogaskerék áttételek helyett átmenő tengellyel és kúpkerékkel működteti a vágószerkezetet. Igazi nagyágyú a kaszák között a Pöttinger Novacat S12 Butterfly kasza, amely 11,2 m munkaszélességgel dolgozik és akár 14 ha/h területteljesítményre is képes. A legújabb nagy teljesítményű kaszáknál új vágótárcsaformákkal, gyors cserélésű kaszapenge rögzítésekkel, Wolfram-Karbid felrakású csúszópapucsokkal, fordulatszám stabilizátorral, Safety Link túlterhelés védelemmel, valamint ISOBUS-szal (pl. Vicon EXTRA 690T) és kaszaterminálokkal (Operator Terminal, Communicator stb.) lehet találkozni. Ezekkel akár 25%-os területteljesítmény-növekedés és 25%-os gázolajfogyasztás-csökkenés is elérhető. A korszerű rotációs kaszák kivétel nélkül szársértővel is felszerelhetők, amelyek 50%-kal is lerövidíthetik a szálastakarmányok renden fonnyasztásának és száradásának idejét. Általánossá vált, hogy a fűfélék szársértésére 550–650 mm átmérőjű dobos ütő-, vagy verőujjas megoldásokat, a pillangósok szársértésre a nyílbordás, vagy sakktáblaszerű profillal készült gumi, vagy poliuretán 250–280 mm átmérőjű hengerpárokat alkalmazzák. Az utóujjas szársértőknél újabban a fém ujjak helyett műanyag ujjakat alkalmaznak, gumiágyazással a dobtengelyen. A szársértő dobok és hengerek fordulatszáma a korszerű gépeken két fokozatban változtatható a hatékonyság érdekében.
Újdonságok a rendkezelő gépeknél
Rendkívül dinamikus fejlesztés zajlik a rendkezelő gépek körében is, amelyek a munkaszélességek növelésére, a villavezérlések és a talajkövetés tökéletesítésére, az elhagyási veszteségek minimalizálására, a szálastakarmányok kíméletes mozgatására és a hajtásrendszer élettartamának növelésére irányul. A rendkezelő gépek legfőbb feladata a szálastakarmányokból szellős, légátjárható (tupírozott), gyorsan száradó rendek kialakítása. A forgóvillás rotoros rendterítő gépek munkaszélessége elérte a 20 métert, amely 18 db forgó rotorral üzemelő gépet jelent (Krone KWT 2000). A legtöbb gyártónak (CLAAS, Fella, Lely, Pöttinger stb.) van 10 m feletti munkaszélességű rendterítő gépe. Ezek közé tartoznak a VOLTO1100/1320, a Krone KW 11/13/15, a Pöttinger HIT 10.11 T, a Fella 11008 Trans, a Kuhn GF 10802 TG II valamint a Lely Lotus 1020 típusok. Jellemzően 8–10 rotorból épülnek fel, rotoronként 6-7 villakarral, villakaronként két rugós villával. A Claas Volto gépeken alkalmazott MAX SPREAD utánfutó villakar és villa nagyobb térítési hatékonysággal dolgozik és megnöveli a rotorok terítési szélességét. A rotorok összekapcsolásához és hajtásához nagy élettartamú, karbantartást nem igénylő (Dyna Tech, Octo-Link, Permalink stb.) csuklókat és hajtásrendszereket fejlesztettek ki a gyártók, amelyek a biztonságos meghajtáson túl lehetővé teszik a pontos talajkövetést és a szállítási helyzethez a rendterítők összecsukását. A technológiában a rendterítőket követő rendrakó és rendforgató gépek fejlesztési trendje is a terítőgépekét követi. Nő a munkaszélességük, javul a talajkövetésük, minimalizált az elhagyási veszteségük, növekszik a villakar vezérlő pályák és görgők élettartama, finom szabályozású a beállításuk. A rotorok vezérlőpályáját a kopások csökkentésére gömbgrafitos acélöntvényből, vagy DuraMax illetve DuraTech anyagokból készítik. Ezek a rendkezelők egy-, két-, vagy négy vezérelt villás forgórotorból, rotoronként 11–14 villakarból és villakaronként 3–5 duplaágú rugós villából épülnek fel.
A rotorokat 3, 4 vagy 5 talajkerék támasztja alá tandem kialakításba, amely jó talajkövetést és stabil villamagasságot garantál. Az egy- és kétrotoros gépek oldal rendképzős, a két- és négyrotorosok középső rendképzős kivitelben készülnek.
A Vicon újdonsága, hogy az Andex rendképzők legnagyobb tagján, az Andex 1504 4 rotoros változaton ISOBUS-t alkalmaz. A Krone esetében a két- és négyrotoros, középső rendképzős gépein középen, kis átmérőjű, hidrosztatikusan meghajtott lazítórotort is alkalmaz, így a rend teljes keresztmetszetében szellős („tupírozott”) lesz. Az előzőekben bemutatott elvet valósítják meg a CLAAS LINER rendképzők is, amelyek 1-2 és 4 rotoros változatban 4,2 és 15,0 m munkaszélesség között tizennyolcféle változatban érhetők el. Hasonló portfólióval rendelkezik a Krone Swadro TS és TC rendképző családja is. A Pöttinger Top és Eurotop rendrakó gép családjai 3,4 és 12,5 m munkaszélesség között egy-, két-, illetve négy forgórotorból épülnek fel. Különlegességük az ötkerekes tandem rotorfutómű, a Top Tech Plusz rotorvezérlés. A rendkezelők távvezérlésére is egyre terjednek a traktorba elhelyezhető elektronikus vezérlőtáblák és monitorok (Communicator II, Krone Plus-Version stb.), amelyekkel a gépek munkaszélessége, a villák talaj feletti magassága távműködtetéssel állítható be, nagy (akár milliméteres) pontossággal is. A bálázógép újdonságokról a 113. oldalon külön cikkben számolunk be.
Újdonságok a szecskázógépeknél
Az elmúlt években a folyamatos magajáró szecskázógép fejlesztések is számos újdonságot hoztak a zöldtakarmányok szecskázásos betakarításában. A legtöbb szecskázógép gyártó megújította kínálatát.
A legnagyobb gyártó, a CLAAS mind a 800-as mind a 900-as gépcsaládját megújította, a gépek teljesítménye 400 és 884 LE között változik. A Krone két kisebb teljesítményű taggal, a Big X 480 és Big X 580 típusokkal ugyancsak hattagúvá bővítette a Big X szecskázó családját, amelyek így 489 és 1078 LE maximális motorteljesítmény tartományt ívelnek át. A New Holland FR szecskázó családjának motorteljesítményét 800 LE fölé tolta ki. A John Deere két vadonatúj modellel, a JD 8500i és JD 8600i típusokkal rukkolt ki az elmúlt évben, amelyek maximális motorteljesítménye 585 és 625 LE. A Fendt is háromtagúra bővítette a Katana szecskázó családját, amelynek a legnagyobb teljesítményű tagja a Kata 85 típus. A szecskázókon általánossá vált a betakarítási körülményhez igazodó motorteljesítmény szabályozás, a fokozatmentes szecskahossz szabályozás, a fémdetektor, a kőleválasztó és az automata késélező berendezés. Ugyancsak jellemzőek a rend- és sorvezető automatikák (Cam Pilot, Auto Pilot, Auto Trac), a hozammérő (QuantiMeter, CropMeter) és hozamtérképkészítő rendszerek. A gépek GPS, DGPS vevőkkel és ISOBUS-szal felszereltek, ezáltal pontos műholdas navigációval, telematik rendszerrel és távdiagnosztikai kapcsolatokkal is rendelkeznek, hisz nagyértékű és költséges üzemű gépekről van szó, amelyek munkájában az optimumra kell törekedni. Két legújabb fejlesztés terjedése figyelhető még meg a szecskázókon. Az egyik szecskázógép és a mellette haladó szállító jármű közötti anyagátadás veszteség mentesítése és a szállító járművek raktérfogatának optimális kihasználása, ugyanis a nagy teljesítményű szecskázók nem ritkán 200–300 t/h teljesítménnyel dolgoznak és a rosszul irányzott szecskaáram, vagy a járművek túltöltése jelentős veszteségeket eredményezhet. Ezekhez kínál optikai elven dolgozó berendezéseket a CLAAS és a New Holland. A CLAAS AUTO FILL berendezése a kifúvó toronyra szerelt duplaoptikás 3D-s kamerával dolgozik. A sztereokamera a jármű körvonalai mellett, a 3 dimenziós digitális képelemző rendszernek köszönhetően felismeri a feltöltési szintet. A fülkében elhelyezett monitoron piros-sárga-zöld színű pontok jelzik a töltöttségi állapotot. Ez a szecskázógép vezetőjének tájékoztatására szolgál. A fedélzeti számítógép a 3D-s felvétel feldolgozásával küld utasításokat a kifúvó torony elfordítására, illetve a szecskaáramot irányító terelőlemez szögállásának a változtatására. Így az AUTO FILL révén pontosan kihasználható a szállító járművek raktérfogata. A szecskázó monitorjának segítségével beállítható a jármű kocsiszekrények töltési szintje is. A teljes raktérfogat kitöltése esetén a „Jármű megtelt” felirat a monitoron üzen a vezetőnek. Hasonló funkciókat lát el a New Holland IntelliFill berendezése is, amely egy képszenzorral dolgozik, amely hasonló a lézerszkennerekhez. A kifúvótoronyra telepített TDF (Time Of Flight) kamera által kibocsátott infravörös sugarak pásztázzák a kocsiszekrény belsejét és az elnyelt, illetve visszaverődött sugarak távolságából, illetve visszaverődési idejéből határozza meg a fedélzeti számítógép a töltöttségi szintet és az anyag elrendeződésének kontúrjait. A TDF kamera által alkotott kép feldolgozását nagy teljesítményű processzorok végzik és jeleket küldenek a szecskázó Intelli View monitorjára, illetve utasításokat továbbítanak a kifúvótoronynak és koordinálják annak mozgását. A monitoron képileg is megjelenik a kocsiszekrény %-os töltöttsége. Mindkét berendezés lehetővé teszi a veszteségmentes szecskaátadást a szecskázó és a szállító jármű között.
A szecskázó berendezéseken megjelent másik rendkívül hasznos berendezés a NIR (infravörös spektroszkópia) technológiával dolgozó szecskázott takarmányoknak a fizikai jellemzőit és beltartalmi összetevőit mérő berendezések. Ilyen berendezéseket kínál a szecskázóihoz a John Deere, a Krone és a CLAAS is. A John Deere HarvestLab berendezése a kifúvótoronyra telepítve folyamatosan méri, fedélzeti monitoron kijelzi és eltárolja a szecskázással betakarított zöldtakarmányok szárazanyag-tartalmát – és ennek megfelelően állítja be a gépen a szecskahosszat –, méri továbbá a keményítő-, nyersfehérje- és rosttartalmát is.
A berendezés minden a gépen átáramló takarmány tonnájából 20 értékelhető mérést végez. Hasonló berendezést kínál a Krone is, amely szintén a szecskázógép kifúvótornyára telepíthető. A Krone AgriNIR készüléke a Zeiss Művek által kifejlesztett NIR technológiával dolgozik, de több összetevőt képes mérni, mint a HarvestLab.
Az AgriNIR berendezés a szecskázott szálastakarmány szárazanyag-tartalma mellett méri a keményítő-, nyersfehérje-, zsír-, nyershamu tartalmat, továbbá meghatározza a takarmány ADF és NDF értékeit is. Egyedülinek számít a Krone AutoScan anyagszkennere, amelyet a silókukorica betakarító adapterre telepítenek és a növény szárazanyag-tartalmának mérésével határozza meg a silókukorica érettségi fokát. A rendszer a behúzó hengerek sebességét szabályozza, ezen keresztül pedig a szecskahosszt.
Dr. Hajdú József
A cikk szerzője: Dr. Hajdú József
