A március elején, a gazdálkodóknak postázott zöldítés gazdálkodói kézikönyv és a megjelent rendelet számos ponton eltér, a pontos feltételeket a rendelet tartalmazza. Fontos, hogy minden érintett gazdálkodó a rendeletben leírtakat vegye figyelembe.

A zöldítés három feltétele közül (növénytermesztés diverzifikálása, állandó gyepterületek fenntartása, ökológiai jelentőségű területek) az utóbbi okozhatja a legtöbb fejtörést a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak, ezért ezzel foglalkozik a cikk részletesebben.

A rendelet felsorolja, hogy pontosan mely földterületek vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként. Ezek a következők:

Mivel a rendeletben szereplő előírások és definíciók szigorúan lehatárolják az elszámolható területeket, ezért a gazdálkodóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy pl. fás sávok, táblaszegélyek esetén milyen területeket jelentenek be. Például a minimális szélességet el nem érő, vagy a maximális szélességet meghaladó ökológiai jelentőségű terület esetében az előírtnál keskenyebb, vagy szélesebb területrészek nem vehetők figyelembe. Az egyes ökológiai jelentőségű területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azok egy másik ökológiai jelentőségű terület részeként nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

Lényeges továbbá, hogy egybeművelt tábla szomszédságában elhelyezkedő földterület ökológiai jelentőségű területként nem vehető figyelembe! Ebbe könnyen belefuthat bárki, még akkor is, ha egyébként az ökológiai jelentőségű területe megfelel a jogszabályban leírt méreteknek.

Április-májusban, az egységes kérelem benyújtásakor az ökológiai jelentőségű területeket „csak” be kell rajzolni, jelenteni a felületen (ez sem lesz kis munka), de az ellenőrzések később várhatóak, és akkor GPS területmérővel és mérőszalaggal érkeznek az ellenőrök. Már kis mértékű eltérés, vagy a beadáskor annak hitt, de később el nem fogadott ökológiai célterület esetén is jelentős részét, vagy akár a teljes zöldítési támogatását veszélyezteti a gazdálkodó.   

A fentiek miatt érdemes mindenkinek biztosra menni és kizárólag olyan ökológiai jelentőségű területeket választani, amelyek egyértelműen teljesíthetők, ellenőrizhetők, amelyek teljes mértékben megfelelnek a rendeletben leírt definícióknak.

Ha ebben a legkisebb bizonytalanság is van, akkor elsősorban az a), i) és j) pontokban szereplő területek jöhetnek szóba (parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés, nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület).

Parlagon hagyott terület

A definíció szerint: adott tárgyévre vonatkozóan az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be.

A parlagon hagyott terület akkor minősül ökológiai jelentőségű területnek, ha annak pihentetési időtartama a 2015. évben legalább március 1-jétől augusztus 31-éig, az azt követő években legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tart. Az öt évnél hosszabb ideig – ökológiai jelentőségű terület céljára – parlagon hagyott területet is szántóterületnek kell tekinteni.

A parlagon hagyott területnek szántón kell elhelyezkednie, a súlyozási tényezője 1, vagyis 1 ha parlag 1 ha ökológiai jelentőségű területnek felel meg, nincs rá maximális szélesség vagy kiterjedés meghatározva.

Nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület

Nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület abban az esetben ismerhető el ökológiai jelentőségű területként, ha legalább 0,25 ha nagyságú, a meghatározott fajlistából kerül ki, vetőmagkeverék vetése esetén minden komponensnek a fajlistából kell kikerülnie. Nitrátérzékeny területen megvalósuló nitrogénmegkötő növény vetés esetén, HMKA vagy HMGY vétség esetén nem vehető figyelembe a terület ökológiai jelentőségű területként.

A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak a rendeletben meghatározott ideig tart. Az ökológiai jelentőségű területen vetett nitrogénmegkötő növénykultúrának ezen időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.

A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett, ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen – évelő növénykultúra vetése esetén a rendelet hatálybalépését követően vetett földterületen – minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítású, minősítési eljáráson átesett és alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használni a mezei borsó kivételével.

Mezei borsó csak akkor fogadható el nitrogénmegkötő növénnyel bevetett ökológiai célterületként, ha megfelel a termeléshez kötött fehérjenövény támogatás kapcsán előírt (9/2015. FM rendelet) hektáronkénti minimális vetőmag-felhasználásnak és a gazdálkodó az erről szóló nyilatkozatát július 31-ig elektronikus úton megküldi az MVH-nak.

A nitrogénmegkötő növénnyel bevetett területnek szántón kell elhelyezkednie, a súlyozási tényezője 0,7, vagyis 1 ha vetése 0,7 ha ökológiai jelentőségű területnek felel meg, nincs rá maximális szélesség vagy kiterjedés meghatározva.

Ökológiai jelentőségű másodvetés

A definíció szerint az ökológiai jelentőségű másodvetés:

a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban, a rendeletben meghatározott, legalább két fajból vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak.

 Az ökológiai jelentőségű másodvetés csak abban az esetben fogadható el ökológiai jelentőségű területként, ha legalább 0,25 ha nagyságú, legalább két növényből áll, melyeknek kötelezően a megadott növénylistából kell kikerülniük. Gazdálkodási napló vezetése (nem az eddig megszokottat, hanem egy  új nyomtatványt rendszeresít a rendelet), vagy fémzárolt vetőmag, vagy minősített vetőmag alkalmazása kötelező.

A ökológiai jelentőségű másodvetésnek szántón kell elhelyezkednie, a súlyozási tényezője 0,3, vagyis 1 ha vetése 0,3 ha ökológiai jelentőségű területnek felel meg, nincs rá maximális szélesség vagy kiterjedés meghatározva.

A másodvetés természetesen pluszköltséggel és kelése kockázattal jár, de ne felejtsük el az agrotechnikai előnyeit és azt a támogatási nagyságrendet, amit biztosan meg lehet vele „menteni”. A vetés és leforgatás költségei csak az összes szántó 1/6 részén merülnek fel (5% súlyozva 0,3-mal), de ezzel az összes szántóra jutó zöldítési támogatás tartható.

A nitrogénmegkötő növényfajok listája

Az ökológiai jelentésű másodvetésben figyelembe vehető növényfajok listája

Példa a zöldítés biztos teljesítésére

Egy 100 ha szántón árunövényeket (gabonaféléket, olajnövényeket) termesztő gazdálkodónak legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie úgy, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra legfeljebb 75 hektár lehet, a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen max. 95 hektár lehet. Ezzel teljesíti a diverzifikációs feltételt.

Az ökológiai célterület teljesítése lehetséges például így:

• 5 hektár parlag, vagy
• 7,2 hektár (némi rátartással legyen inkább 8 hektár) nitrogénmegkötő növény termesztése (ha egynyári, akkor április 1-től május 31-ig végig ott legyen a területen!), vagy
• 16,7 hektár (némi rátartással legyen inkább 17-18 hektár) ökológiai jelentőségű másodvetés (július 1. és október 1. között, legalább két fajból vetve),
• vagy a fentiek kombinálása: pl. 2 ha parlag és 10 ha ökológiai másodvetés.

Fontos még kiemelni, hogy a növénytermesztés diverzifikálása szempontjából azok a növénykultúrák vehetőek figyelembe, amelyek május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig vannak jelen az adott területen. Másodvetés, illetve ökológiai jelentőségű másodvetés is elszámolható diverzifikációként, amennyiben ez a kultúra van jelen leghosszabb ideig az említett időszakon belül az adott területen.

Vagyis, aki a tavaly ősszel elvetett kultúrái miatt úgy gondolta, hogy nem felel meg a diverzifikációs követelményeknek, annak nem kell az elvetett kultúrák kitárcsázására gondolnia, mivel másodvetéssel még teljesítheti ezt a feltételt.

A cikk a 2015. március 13-án megjelent FM rendeletek alapján készült. Az egységes kérelem benyújtása előtt javasoljuk a hatályos rendeletek alapos áttanulmányozását!

Dr. Weisz Miklós

AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A cikk szerzője: Dr. Weisz Miklós