Honnan jött az ötlet egy virtuális mezőgazdasági közösség létrehozására?

2011 decemberében az Infobex Kft. azzal a céllal alakult meg, hogy teljes körű, kifejezetten a mezőgazdasági szektorra specializált informatikai szolgáltatásokat nyújtson a mezőgazdaság szereplőinek. Hagyományos értelemben vett informatikai szolgáltatóból rengeteg akad, ezek weboldalt, e-mail címet és e-mailezési lehetőséget, dokumentumtárat szolgáltatnak mindenkinek, nem csak a mezőgazdaságban dolgozóknak. 

Feltettük magunknak a kérdést: mi az a plusz szolgáltatás, amit nyújtani tudunk, amitől mi lehetünk a mezőgazdászok informatikai szolgáltatója. A feladat nem egyszerű: a magyar gazdák leginkább saját tapasztalataikra, valamint kollégáik, ismerőseik tudására támaszkodva gazdálkodnak. Az információ terjedése még eléggé korlátozott, a felhalmozott gyakorlati megfigyeléseket minél jobban kellene hasznosítani, hogy valóban természetőrző gazdálkodást folytathassanak. 

Egyre inkább az körvonalazódott előttünk, hogy az információ terjedési sebességét kell meghatványoznunk. Ehhez egy olyan termeléstámogatási rendszert kell kialakítanunk, amely mindig elérhető, melyben több száz, több ezer, és igen, több százezer ember tudása azonnal rendelkezésre áll. Egy olyan rendszert kell kialakítanunk, mely mobil eszközön, akár a szántóföld széléről is elérhető kalkulációt képes végezni. Ehhez természetesen szükség van különböző adatokra: a felhasználó gazdaságával kapcsolatosakra, a területek jellemzőire, a gépi ráfordítás alapadataira, a gazdálkodáshoz szükséges input anyagokra (vetőmag, növényvédő szerek, műtrágyák) azért, hogy ezt a kalkulációt el lehessen végezni.

Először a mezőgazdaság szereplőit kell egy közösségbe szervezni, hogy meg tudjuk őket szólítani. Látjuk azt, hogy a közösségépítés a fiatalok körében nagyon népszerű, sokat elmondanak magukról. Mi azonban semmiképpen sem az iskolásokat szeretnénk megszólítani, hanem a szakmában dolgozókat. De az alapötlet hasznosítható, mi is egy virtuális szakmai közösséget építettünk ki, és ez kerül az egész portálszolgáltatás középpontjába. Olyanok szeretnénk lenni, mint a Linkedin, amely a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata, csak mi a mezőgazdaságra összpontosítunk.

Az említett portálszolgáltatásra regisztrálhatnak az érdeklődők, így már tudják egymást ismerősnek jelölni, az idővonalakat kezelni, azon keresztül információt megosztani ismerőseikkel.

Hogy lesz ebből mezőgazdasági közösség?

Nagyon egyszerűen: olyan szolgáltatási elemekkel kell kiegészíteni a rendszert, amik a mezőgazdaság szereplőinek fontosak. Ez lehet a gazdabolt, a mezőgazdasági apróhirdetési lehetőség, illetve azok a precíziós gazdálkodást támogató megoldások, amik már túlmutatnak a mezőgazdaságon, ilyen a távérzékelés és a térinformatika. Ezek a korszerű megoldások mindenki számára fontosak, akik a természetben élnek és dolgoznak, nemcsak a mezőgazdászoknak, hanem a környezetvédőknek, a környezetet szerető túrázóknak, az állatvédőknek, vagyis mindenkinek.

Az iGazda portál középpontjában a közösségépítő rész áll: ez vezérli a jogosultságokat, kapcsolatokat. Itt vannak azok a publikus szolgáltatások is, amelyek mindenki számára elérhetőek (a gazdaboltban történő vásárlás, az apróhirdetések olvasása), illetve a fizetősek (apróhirdetések feladása). A zárt, virtuális piactér csak a tagok számára érhető el, ott az egymás közötti kereslet-kínálat megjelenítésére van lehetőség rögzített tranzakciók nélkül. Ezeket egészítik ki a hagyományos informatikai megoldások: levelezés, weboldal, dokumentumtár. Maga a weboldal-szolgáltatás is háromszintű: az alapcsomag egy statikus weboldal elhelyezését jelenti; a középkategóriás egyszintű menüvel rendelkezik, a harmadik csomag már komplex weboldal: almenükkel, fórumokkal, vagyis teljes szolgáltatást nyújt.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy a közösségi rész hatékonyan és önállóan működjön?

Közösségünknek már vannak alapjai: a virtuális piactér már önmagában 6-700 szereplőt jelent, a TÉSZ-tagokkal már kapcsolatban vagyunk. Számukra van egy új működési modellünk: az online számlázó és az e-számla központ. Innentől kezdve pedig a siker már csak a közösség tagjain és rajtunk múlik.

Előzetes felméréseket végeztünk annak eldöntésére, mennyire lehet sikeres ez az újfajta megoldás. Elsőként az agronómusokat kérdeztük meg. A válaszok igen eltérőek voltak: egyesek ragaszkodnak az évtizedek óta megszokott technológiákhoz; míg mások arról érdeklődnek, mikortól lesz használható az új rendszer.

A mezőgazdászok között felnőtt egy, az újításokra, a technológiai és technikai fejlesztésekre nagyon nyitott réteg. Ők hajlandóak anyagi áldozatot hozni azért, hogy azokat az új technológiákat alkalmazzák a termelésben, amelyek gazdaságosabbá, eredményesebbé teszik a gazdálkodásukat.

A mi feladatunk az, hogy kiváló minőségben, valódi szolgáltatásokkal jelenjünk meg a piacon; és ezt az összetett, bonyolult rendszert olyan formába hozzuk, amely mindenki számára könnyen kezelhető, gyorsan elérhető. Ezért az iGazda rendszer letisztult, egyszerű, jól érthető és egyértelmű menükkel, grafikus megjelenítéssel áll a felhasználók rendelkezésére.

Erre azért van szükség, mert rengeteg különböző adatbázist fogunk össze. Hogy egy egyszerű példát mondjak: ha valaki egy területet akar venni, akkor nálunk megnézheti, milyen történelmi adatok állnak rendelkezésre a területről; mikor milyen tevékenységeket végeztek az adott területen. Így például az is kiderülhet, hogy ott valaha szemétlerakó volt. Az információ birtokában hozhatja meg döntését a leendő vásárló.

Ebből az egyszerű példából is jól látható, hogy az iGazda portálon - főleg a térinformatikai részében - olyan hiánypótló szolgáltatások is találhatók, amelyek rendkívül fontosak lehetnek a természetben élők számára.

A beérkező igények, javaslatok alapján folyamatosan fejlesztjük a portált, programozóink hihetetlen hatékonysággal és tudással, óráról órára „szállítják” nekünk az újdonságokat.

A szolgáltatás nemzetközi: induláskor három nyelven -  magyarul, németül és angolul – érhető el.

Miért kell a mezőgazdászoknak Ön szerint egy ilyen kiterjedésű, ennyi mindent tudó, ennyi mindennel foglalkozó közösség?

Azok, akik manapság ugyanabban a természeti közösségben, egymás mellett élnek - a természetjárók, a környezetvédők, a mezőgazdasági termelők -, nem azt érzik, hogy egymást kellene támogatniuk, hanem általában azt élik meg, hogy egymással van konfliktusuk. Például amikor fajvédelemről vagy mezsgyevédelemről beszélünk, akkor azt mondja a mezőgazdasági termelő, hogy ha műveletlenül hagyjuk a területeket, akkor ezzel értékes mezőgazdasági területeket vonunk ki a gazdasági termelésből, pedig az embereknek szükségük van az élelemre. Ugyanakkor látni kell azt, hogy szükség van azokra az élőlényekre is, amelyek a mezsgyéken élnek. Azokra az állatokra, rovarokra, bogarakra, amelyek a megporzást végzik, vagy a madarakra, amelyek azon kártevők természetes ellenségei, amiket nélkülük különböző vegyszerekkel, permetezéssel kell kiirtanunk. Vagyis a saját nézőpontjából mind a két félnek igaza van. Az is előfordulhat, hogy az osztatlan közösségben maradt erdők tulajdonosai a hozzáértés híján kivághatják az erdőket, így a védősáv eltávolításával semmi nem fogja a szél elől a környező parcellákat, és egy olyan eróziós folyamat indulhat meg, amely során a szél leviszi a termőtalajt.

Ez a weboldal segíthet abban is, hogy az emberek egymás célját megértsék. Lehetőség van az észlelések beküldésére: ha illegális motortevékenységből károkozás történik, ha egy védő erdősáv eltávolítása után eróziós területeket észlelnek, és még folytathatnám példákkal a sort. Ez a közösség nemcsak egymás megértésére, de a gyors reagálásra is képes, ha az információk időben jutnak el rajtunk keresztül a megfelelő helyre.

Azt kell megérteni: nem egymás ellenségei vagyunk, hanem együtt kell dolgoznunk azon, hogy mindenki elérje a célját, folytathassa tevékenységét, és a természet sokáig élhető, fenntartható maradjon. Mi ebben próbálunk segíteni.