Magyarország területének 80 százalékát termőtalaj borítja, tudatos művelésével óvni kell ezt a jelentős értékű nemzeti kincset – mondta Feldman Zsolt a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára a Talajközpontú Termelés Konferencián, kedden. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, a zöldítés, a nitrát irányelv és a víz hasznosítás elve mind arra ösztönöz, hogy a területen gazdálkodó maga óvja meg a talajait. A zöldítés aktuális teendőit ugyan most korlátozó előírásként élik meg a gazdák, ám az elérhető agrártámogatások odaítélésekor előtérbe kerül a talajvédelem, a földhasználat váltás ösztönzése, a hátrányos természeti adottságok részbeni ellentételezése.

Az államtitkár utalt rá, 2014-ig 15 ezer gazdálkodó kapott támogatást környezetgazdálkodás címen összesen 1,7 millió hektárt érintve. A következő uniós ciklusban 2020-ig 62 milliárd forint pályázható meg hasonló célokra.

A termőtalajok védelme égető gond Magyarországon, Európában, de valamennyi kontinensen egyaránt, az emberi tevékenység miatt folyamatosan csökken a termőtalajok területe. Magyarországon 1950-ben 728 ezer hektár területet vontak ki a termelésből, 2014-ben már 1,465 millió hektárt, vagyis tavaly eltűnt a mezőgazdaságból két Balatonnyi terület főként ipari parkok, kiskereskedelmi egységek, utak stb. építés miatt.

A talaj állapotát és szerkezetét jelentősen befolyásolja a klímaváltozás – mondta Feldman Zsolt. Az utóbbi 30 év alatt a tavaszi átlaghőmérséklet 1,75 Celsius fokkal emelkedett, a nyári hőségnapoké 2 fokkal, szélsőségessé vált az időjárás, hol aszály, máskor felhőszakadás szerű esők rongálják a termőtalajokat. A kitettség kockázatainak csökkentésével, például víztakarékos talajműveléssel, hatékony, vízkímélő öntözéssel és számos agrártechnológiai mód szóba jöhet az adott térség adottságait követve. Hazánkban az öntözés alacsony mértékű, az előttünk álló időszakban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztési beruházások támogatására.

Az unióban úgy ítélik meg, Magyarországon és a többi országban is a mezőgazdaság okolható a vizek nitrátosodásáért, a légkörbe kerülő káros gázok egy részéért, az ammónia kibocsátásért, valamint a Balti-tenger foszfátosodásáért. Hazánkban rengeteg a pangó víz, emiatt több országgal együtt „piros” színnel szerepelünk a térképek közepén. Feldman Zsolt szerint a talajéletről, a talajközpontú termelésről kevés adat áll a hatóságaink, intézményeink rendelkezésére, hogy érdemben tudjuk alakítani az uniós szabályozásokat.

Micheli Erika professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint hazánk talajai a legjobbak között szerepel, de művelésével egyes térségekben komoly helyzet alakult ki, eketalp, erózió stb. Szorgalmazta a tudáson alapuló használatot, a talajok óvását. Megjegyezte, több ismeretre és adatra lenne szükségünk, ezzel szemben épp' most építik le a talajok vizsgálataival foglalkozó kutatóműhelyeket az országban.

Nem azért kell a talajainkat gondozni, mert előírják vagy támogatják, hanem mert hasznos, értéke pedig annyit ér, amennyi terméket elő lehet állítani – mondta Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője, a konferencia egyik fő támogatója. A talajélet jelentőségéről kifejtette, készítményük, a talajba juttatott baktérium-törzsek önmagukat sokszorozva élettel töltik meg a földet, élhetővé teszik a talajt, jelentősen javítják annak fizikai tulajdonságait, kémiai képességeit és biológiai teljesítményét.

A jó talaj adottságaink nem tükröződnek a mezőgazdaságunk eredményeiben – fogalmazott Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke –, mert nem mindig alkalmazkodunk a kihívásokhoz, hibásan választjuk meg a talajművelési módokat. Emlékeztetett arra, hogy 10 év alatt lecserélődött a hazai géppark és az eszközállomány, ám alacsony a szakképzett gazdálkodók aránya, alig 10 százalékának van közép vagy felsőfokú iskolai végzettsége. Gyuricza Csaba kifejtette, az aszály okozta károkat nem az öntözéssel lehet csökkenteni, sokkal inkább a helyes elővetemény megválasztásával, a fajtaválasztással, vízveszteség csökkentését segítő talajműveléssel valamint a növények igénye szerinti tápanyag ellátással. Figyelmeztetett, ugyan a szántásos talajművelés, főleg, ha helytelenül és rossz időpontban végzik, akár 40 százalékkal csökkenti a talaj nedvességét. Helyesen szántva azonban egyes évjáratokban kiváló a növény számára. A direkt vetés is okozhat csalódást, emiatt összességben úgy fogalmazott, hogy a Magyarországon a kevés forgatással járó mulcstechnológia lehet sikeres.

Németh Tamás akadémikus, a talaj nitrogénhatásainak neves kutatója előadásában többek között a tápanyag-gazdálkodás helyzetét ismertette, Mesterházy Ákos akadémikus az alacsony toxintartalmú kukorica és búza termesztéséről, egyes hibridek fertőzési fogékonyságáról számolt be. Szabó Gábor, az Axiál termékmenedzsere a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés előnyeit és hátrányait foglalta össze, a két művelési módhoz milyen eszközöket kínál a gépipar, amelynek közös jellemzője, hogy magas műszaki színvonalú, akár több műveletre alkalmas egy időben, ugyanakkor kényelmes a berendezések kezelése.

A fuzárium kérdést, a mulcsos kontra szántásos talajművelést, illetve a talajbaktériumok szerepét taglaló kerekasztal beszélgetés összefoglalóját a júniusi számunkban olvashatja

A kerekasztal részt vevői:

Gyenei Ferenc-Bonafarm Csoport

Dr. Árendás Tamás-MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet

Dr. Szieberth Dénes- Magyar Kukorica Klub

Simon Péter- Fertilia Kft.

Samu Gábor- Agro-Delo Kft.

Jordán László-NÉBIH

Vajda Péter- Agrova Kft.. Phylazonit Kft.

Szabó Gábor- Axiál Kft.

moderátor: Petőházi Tamás-GOSZ