Magyarország területének 80 százalékát termőtalaj borítja, tudatos művelésével óvni kell ezt a jelentős értékű nemzeti kincset. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, a zöldítés, a nitrát irányelv és a vízhasznosítás elve mind arra ösztönöz, hogy a területen gazdálkodó maga óvja meg a talajait. A termőtalajok védelme égető gond Magyarországon, Európában, de valamennyi kontinensen egyaránt, az emberi tevékenység miatt folyamatosan csökken a termőtalajok területe. A talaj állapotát és szerkezetét jelentősen befolyásolja a klímaváltozás. A kitettség kockázatai csökkenthetőek, például víztakarékos talajműveléssel, hatékony, vízkímélő öntözéssel, és számos agrártechnológiai mód szóba jöhet az adott térség adottságait követve. A fórumon elhangzott, hazánk talajai a legjobbak között szerepel, de művelésével egyes térségekben komoly helyzet alakult ki. Nem azért kell a talajainkat gondozni – mondták többen is –, mert előírják vagy támogatják, hanem mert hasznos, ugyanakkor megjegyezte a fórum egyik előadója, a jó talajadottságaink nem tükröződnek a mezőgazdaságunk eredményeiben. A gazdák egyik szűnni nem akaró kérdése pedig: forgatásos, vagy forgatás nélküli talajművelést érdemes követni hosszú távon, mert mindegyiknek van előnye és hátránya, milyen tápanyag-gazdálkodást kövessenek, éljenek-e a baktériumkezelés kínálta lehetőségekkel.

Többek között a fenti gondolatok ismételt felvetésével vezette Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese a kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vett Árendás Tamás, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet képviseletében, Szieberth Dénes, a Kukoricaklub Egyesület elnöke, Jordán László, a NÉBIH igazgatója, Simon Péter, a Fertilia Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, Gyenei Ferenc, a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. termesztési igazgatója, Samu Gábor, az Agro-Delo Kft. ügyvezetője, Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője és Szabó Gábor, az AXIÁL Kft. termékmenedzsere.

Samu Gábor szerint a fuzárium gomba és a toxinok terjedése elé gátat emelhet például a búzánál egy helyes fajtaválasztás, egy jól megválasztott elővetemény. A kukorica esetében – legalábbis Békés megyében – még nem okozott különösebb gondot a toxin, a kukoricamoly és gyapotlepke irtásával megnyugtató a toxinok kezelése is.  A talajvédelem helyzetéről Jordán László kifejtette, a talajvédelem minden porcikája fontos lehet, ami az adott termelésünket befolyásolja. Európában a talajvédelem nincs helyén, az eddig készített tervezetet félretették, talán előveszik, ám fontossága megkerülhetetlen. Magyarországon már megkezdődött a kérdés megvitatása, e gondolkodást folytatni kell.

Jó lenne elérni, hogy a termelők gondolkodásában a talaj védelme olyan fontos legyen, mint a növényvédelem, a talajjal való bánás, művelésének tervezése és felelőssége a termelőknél legyen, mindenki többet vállalva segítse megóvni a nemzeti kincsünket.

Gyenei Ferenc leszögezte, nagy felelősség terheli a növénytermesztőket, gazdálkodókat. Ők évente 300 ezer tonna takarmányt állítanak elő, ügyelve rá, hogy a takarmány ne legyen toxinnal terhelt. Úgy kell gazdálkodnunk, hogy ne tartalmazzon toxint határérték feletti mennyiségben, különben a végfelhasználót, az állattartót sújtja annak következménye. A talajvédelemhez kapcsolódva utalt rá, a talaj és a vele való fenntartható gazdálkodás a mi érdekünk, a gazdálkodó felelőssége, hiszen az ő használatában áll a föld, s ne azt várjuk, hogy egy szabályozó rendszerben valaki előírja, mit tegyünk például az erózió megelőzéséért. Szóba hozta a trágyakezelés előírásainak egyik ellentmondását is. A Bonafarm csoportnál tetemes mennyiségű hígtrágyát kell elhelyezni 8 ezer hektár területen, ám olyan jogszabályi előírások vannak, melyek érthetetlenek. Ezek egyike, hogy hígtrágyából csak 170 kilogramm hatóanyagot lehet kijuttatni a földekre, műtrágyából akár nagyságrenddel többet is. A pocokinvázió is kérdéseket vetett fel. A pockok nem ismerik a szabályokat, azok, ha úgy alakul az életük, szaporodnak. A hivatal felmérte a kockázatokat, belátta a helyzetet, találtak megoldást a védekezéshez. Ugyan ez sem tökéletes, 60 ember járja a lucernát, s próbálják kiszórni az engedélyezett szermennyiségeket. Most jobb a helyzet, mint tavaly, amikor a rágcsálók 130 millió forint kárt okoztak 250 hektár terület tönkretételével.

Szabó Gábor arra világított rá, hogy a talajélet javítása, a talajaink védelme érinti a mezőgépgyártók fejlesztéseit, javasolt technológiai soraikat is. Az újdonságokat nézve kirajzolódik a modern gépeknél a fejlesztés szempontjainak, hogy a gép kezelése, működtetése minél egyszerűbb, biztonságosabb, és munkaerő kímélő legyen. Kezelésük ugyanakkor magasabb szakmai hozzáértést kíván, illetve ott kell állni a háttérben egy szervizzel és egyéb szakszolgáltatással. Az új megoldásokkal csökkentik a hibázási lehetőséget, ezzel kisebb lehet a kezelés hibájából származó baj, kár. A leegyszerűsített kezelést GPS-technológia, elektromos irányítás stb. támogatja. A forgatás nélküli talajművelés foglalkoztatja a gép- és eszközgyártókat, például egy művelési menetre tömörítik az eddig önállóan végzett munkákat, a szemenkénti vetéssel egy időben adagolják a starter műtrágyát, a talajfertőtlenítő szert stb., ezzel is csökkentik a talajok taposását.

Samu Gábor kifejtette, dolgoznak forgatásos talajműveléssel és forgatás nélküli eszközökkel egyaránt. A búzatarlókat tarlóhántással, hengerrel járják meg, az árvakelést gyomirtóval kezelik, majd augusztus végén, szeptember elején lazítják. Az esetleges novemberi árvakelés elmunkálását nem hagyják meg tavaszig, ám a lazító tüskés hengerét nem engedik le, nehogy a téli csapadék miatt tömör legyen. Az agyagos földjeik műveléséhez nagy teljesítményű erőgépek kellenek. Sok eszközt kipróbáltak már, de sok eszköz bele is tört a nehéz munkába. Nem „dobták el” az ekéket sem, indokolt esetben azokkal szántanak. Ha csapadékos lesz a nyár és az ősz, egyszerre nagy területeket kell szántaniuk, amihez idő is kell.

Gyenei Ferenc felidézte, ötödik éve nem szántanak, ellenben a lazítók, kultivátorok különböző megoldásait használják minden növénykultúrában. A szikes föld kivételével minden talajtípus előfordul a Bonafarm által művelt területeken, akad lejtő és nagy domb is bőven. Öt éve döntöttek, azóta követik a lazításos talajművelést, hogy azzal talán kivédik a talajművelési jellegzetes hibákat. A költségek felöl nézve, öt éve 88 literrel kezdtek, most 71-nél tartanak. Ennél is fontosabbnak tartja, azóta kevesebb talajlemosódással szembesülnek, a csapóesők kisebb kárt képesek okozni, a lazításos technológia a talajra rendkívül jó hatással van.

Simon Péter úgy fogalmazott, a tápanyagellátást fel kellene emelni a többi korszerű technológia mellé. Ma ez a leggyengébb pontunk, ráadásul olyan műtrágyákat használunk zömében, ami múlt századi. A talajélet megkerülhetetlen tényező, mondta, ezért ezekkel a tényezőkkel kell foglalkoznunk. Ismertek olyan műtrágyák, amelyek az alapvető tápanyagok mellett számos talajéletet serkentő tápanyagokat tartalmaznak, hozzájárulnak az egészséges növények fejlődéséhez, használatuk kezd teret hódítani hazánkban is.

Vajda Péter bekapcsolódva a beszélgetésbe jelezte, több helyszínen, közte Martonvásárban talajbaktériummal kezelt szántóföldi kutatást végeznek. Azt gondolom – mondta, egy termőföld annyit ér, amennyi terméket azon előállítunk. Nem azért kell fejleszteni, mert előírások megkövetelik, hanem így kell csinálni. Egy baktériumos kezelést sem azért ajánl a gazdáknak, mert támogatást adnak érte. Egy példával élt, aki vitamint szed sem lesz attól magasabb, de egészségesebb az ember is, ha már fiatal korától törődik az egészségével. Egy talajbaktérium sem csodaszer, de a talajbaktériumoknak szerepük van a növényéletben, a növények táplálásában, a tápanyagok felvételében. Kísérleteik nem vetekszenek a műtrágya kísérletekkel, hanem a segítői azzal, hogy a készítményeik használatával feltárolódnak a tápanyagok a növény számára.

Jordán László hozzátette, a talajbaktériumok ügye egy aktuális téma, idézte a nemrég elhunyt Nagy Bálintot ennek kapcsán, aki szerint a jövő a mikrobiológia, de vigyázzatok – mondta Nagy Bálint, sok a szélhámosság is. A hazai engedélyezés szigorú, sok kritika éri, de nem a gazdákat, hanem a forgalmazókat, a gyártókat terheli a baktériumos kezelések hatékonyságának, használhatóságának a bizonyítása. A magyar hatóság egy másik állam nemzeti engedélyében foglaltakból mindent elfogad, ami megfelel a hazai előírásoknak is, ám a forgalomba hozatali engedélyt csak a hiányzó adatok benyújtását követő értékelési eljárást követően adják ki.

Mi a korszerű műtrágya? Erre a kérdésre Simon Péter a következőket válaszolta: Egy korszerű műtrágya tartalmazza a fő hatóanyagok mellett a termeszteni kívánt növény számára szükséges mikroelemeket is. Újabb szempont, a hatóanyagot milyen formában tartalmazza. A csúcskategóriába tartozó tápanyagok már figyelemmel vannak a talajok mikrobiológiai életére, ezért például talajaktiválókat tartalmaz. Kijuttatunk a mikroorganizmusoknak is táplálékot, ösztönző anyagot, hogy ébredezzenek. A feléledt talajélet következtében javul a talajszerkezet, a levegőztetése stb.

Gyenei Ferenc a kukoricaverseny kapcsán megjegyezte, eddigi legjobb eredményük hektáronként 16,9 tonna volt. Mi kell igazán a sikeres szerepléshez?

Jó talaj és termesztéstechnológia, valamint jó elosztású csapadék. Tápanyag-gazdálkodásuk talajvizsgálatra lapoz, az öt éves ciklusfordulót hosszúnak tartja, jobb a három éves periódus, tette hozzá. Utalt a nitrogénreakció vizsgálataik néhány érdekességére, egy tíz éves elemzés felettébb tanulságos. A növénytermesztéshez használnak baktériumos eljárást, azonban így fogalmazott: Nem tudja, mennyi tápanyagot tár fel, egy nagyüzemben ezt nehéz visszamérni, ellenben a talaj szerkezetére pozitívan hat. A tengeren túli tanulmányutakon, velünk szemben nem 3–5 hektáronként vesznek mintát a talajokból, hanem fél hektáronként és 3 éves ciklusban. A farmerek mögött a forgalmazók által fenntartott szaktanácsadó hálózat dolgozik, folyamatosan mérik, elemzik a növények állapotát. Nekünk is ezt kell tenni a jövőben.

Samu Gábor elmondta, ők nem most kezdték használni a baktériumos technológiát, ha jól emlékezik, már 15 éve a napraforgó alá bedolgoztak egy készítményt. Az utóbbi 4-5 évben visszatértek a használatára. Termésnövelő hatást sosem tudtak kimutatni, de a traktoros jelezte, az egyik táblarészen könnyebb volt szántania. Kiderült, itt kezelték a talajokat, hektáronként 10 liter készítményt szórtak ki 20 literre hígítva. Szabó Gábor megjegyezte, a baktérium kijuttatók egyelőre nem gyári tartozékok, azonban az AXIÁL által forgalmazott gépekre felszereltetik.

Vajda Péter végül arra tért ki, milyen technológiát javasol. Elöljáróban megjegyezte, nem elég minden évben ugyanazt csinálnia egy gazdálkodónak, okszerűen kell dolgoznia. Műtrágya használattal egybekötött terméskísérleteket állítottak be, azt kívánják igazolni, hogy a baktériumok hogyan növelik a növény tápanyagfelvételét. Egy kezeléstől nem kell csodát várni, ellenben sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az állomány, egyenletesebb terméshozamot ígér. Helyes talajművelés, mérésen alapuló tápanyagpótlás és baktériumkezelés. E három terület egyensúlya vezet a sikerhez. Jelezte, éppen e fórum előtti napon vették kézhez a tarlóbontó enzimek forgalmazási engedélyét. A készítményt a növény gyökérzónájába juttatják. Hozzátette, a termelők annyi nitrogént szórnak a növény alá, amihez felesleges újabbat mellétenni, ellenben az enzimes kezelés következtében kialakuló nagyobb gyökérzetével jobban ellenáll a kihívásoknak. A baktérium gyorsítja a szárlebontást, hozzájárul ezzel a növény táplálásához.

- BTJ -

A cikk szerzője: Bálint Tóth János