9–12 hét alatt 7 000 kg/ha szárazanyag-mennyiséget állít elő, illetve 130–160 kg/ha nitrogénnel látja el területünket termesztése során. A levél nitrogéntartalma 2–5%, a gyökér és a szár által képviselt mennyiség 0,6–2%.

Botanikai jellemzők

A sziki kender egy dús levélzetű, szubtrópusi egynyári pillangós növény, így semmi köze a kenderfélék családjához. 1–2,5 m magasra is megnőhet, hosszú karógyökérrel rendelkezik, amelyből erőteljes oldalsó gyökereket fejleszt. Szára vastag, 0,5–2 cm átmérőjű, bordázott, enyhén szőrös. Trópusi éghajlatról származó növény lévén kimagaslóan szárazságtűrő. Nagy gyökértömeget képez, ezzel növeli a talaj szervesanyag-tartalmát.

Hőmérsékletoptimuma 20–30 °C, így a sziki kender a szárazabb területek remek takarónövénye lehet. Rost és takarmányozási céllal kitűnően termeszthető, továbbá a homokos és erodált vályogtalajokon kihasználhatjuk talajjavító hatását. Tenyészideje alatt kb. 7 t/ha száraz anyagot is előállíthatunk vele, másodvetésben ennél valamivel kisebb mennyiséget képes produkálni (4-5 t/ha).

A sziki kender szélsőséges talajviszonyok között is megfelelően fejlődik, a talaj pH 5–8,4 közötti tartományát is jól tolerálja. Köztesnövényként kiválóan használható a terület gyomnövényei féken tartására: egyrészt megfelelő körülmények között gyorsabban nő, mint a gyomok többsége (fejlődési erélye a parlagfű és a szőrös disznóparéj erélyével is vetekedhet), másrészt mulcsként meghagyva folyamatosan takarja a talajt. A fonálférgek ellen is eredményes, a növény által termelt anyagok ugyanis gátolják a nematódák fejlődését. Továbbá a pillangósok családjába tartozó sziki kender gyökerén a Bradyrhizobium baktériumok képeznek gyökérgümőket, így érdemes oltani a magokat, vagy már előre oltott vetőmagot vásárolni, ugyanis a hazai talajokban nem honos a Bradyrhizobium. Jelentős légköri nitrogén megkötésére csak így számíthatunk. A gyökérzete jelentős tápanyagfeltáró képességgel bír és a mikorrhiza gombákkal is szívesen hoz létre kapcsolatot.

Alapvetően igénytelen a talaj tekintetében, különösen jól terem homok talajokon. Megfelelő körülmények között vetés után egy hét alatt kikel – ebben az időszakban fontos a közepesen nedves talajállapot, viszont a vetést követő nagy mennyiségű csapadék jelentősen visszavetheti a kelést, a csírázó növények nagy része kipusztulhat.

Hűvös, árnyékos időjárás esetén a fejlődés és a nitrogénfixáció lelassul, tehát a takarónövényként való hasznosítás előnyeit korlátozottan használhatjuk ki.

Technológia

Áprilistól július közepéig vethető, a takarónövényként legtöbb előnyt nyújtó fenológiai fázist 9–12 hét alatt éri el. Vetése gabonavetőgéppel gabonasortávra, 2-3 cm mélységre ajánlott, 15–20 kg/ha magnormával monokultúrában, takarónövény-keverékben 5–7 kg/ha a javasolt mennyiség. A virágzás kezdeti stádiumában, fejlődésének 1,5–2,5 hónapos időszakában aprítva és talajba forgatva alkalmazhatjuk zöldtrágyaként, ugyanis virágzásba fordulva az addig húsos, nedves szárak elfásodnak, ezután a lezúzott vagy elfagyott növény maradványai nehezebben bomlanak le. Amikor az állomány 25–30%-a virágzik és nincs a láthatáron enyhébb fagy, érdemes terminálni a növényt a fenti eset elkerülése érdekében.

Az állati takarmányként való hasznosítás tovább növeli a sziki kender népszerűségét a nyári keverékekben, valamint felgyorsítja a takarónövényre költött összeg megtérülését.

Hazai tapasztalatok

A nyáron vetett takarónövény-keverékek egyik legjobb komponense a sziki kender, amely képes 2–2,5 méter magasra is megnőni, ha a meleg, de párás légkör megadatik, így jelentős mennyiségű szerves anyaggal látja el a rendszerünket. 8,4–27,5 °C között fejlődik, a melegebb hőmérséklet és a közepes nedvességtartalom a legkedvezőbb a fejlődés szempontjából. Éghajlatunkon a július végéig vetett mixekben alkalmazható igazán sikerrel. Az őszi kalászosok és a repce betakarítása után a tarlóba történő azonnali vetés az ideális, de ez sokszor nehezen illeszthető a nyári munkacsúcsba. Viszont minél jobban kitoljuk a vetést, annál vontatottabbá válhat a kelése. Érdemes észben tartani a keverékünk összeállításakor, hogy míg a sziki kender csírázása 6–8 nap, addig például a pohánkáé 3-4 nap. A takarónövény-mixekben jól társítható a szudánifűvel, a talajművelő retekkel és az alexandriai herével.

A sziki kender még viszonylag új másodvetésű takarónövénynek számít hazánkban, ezért technológiája folyamatosan fejlődik. A gyors növekedésű, pillangós talajtakarót kereső, innovatív gazdáknak mindenképpen érdemes tenni egy próbát ezzel a növénnyel.

A cikk szerzője: Molnár Tamás