Az Egyesült Államok első negyedéves gazdasági teljesítménye az előzetes becslések alapján ugyan elmaradt a várakozásoktól, de ebből leginkább csak azt érezzük majd, hogy még később indulhat meg az amerikai kamatemelési ciklus. Mára az is kérdésessé vált, hogy az idén sor kerül-e az első emelésre.

Ezzel szemben Európában végre gyorsul a gazdasági növekedés és enyhül a deflációs nyomás. A költségvetési kiigazítás vége, a nulla kamatszint, a gyenge euró és az olajárak esése mind abba az irányba hatnak, hogy végre elindulhat egy tartósnak ígérkező, ha nem is hajmeresztő, de egy-két százalék közötti gazdasági növekedés.

Ezek a tényezők pedig kedveznek a régiónak, ami jól látszik az adatokból. Az első negyedévben a régiós országok növekedése nemcsak az EU legfejlettebb országainak növekedését haladta meg érdemben, hanem a várakozásokat is.

Ugyanis a kelet-közép-európai növekedés tovább gyorsult, a tavalyi 2 (+/-1)%-os sáv helyett inkább a 3 (+/-1)%-os sáv vált jellemzővé. Csehország és Románia ugrott az élre 4%-os éves GDP bővüléssel. A középmezőnyt Lengyelország, hazánk és Szlovákia adja 3–3,5%-os növekedéssel. A sort Bulgária zárja, de az ottani 2%-os éves GDP-dinamika is meghaladta a vártat.

Ez a növekedési dinamika jó eséllyel megtartható a következő évekre, miközben a növekedés szerkezete egészségesebb és kiegyensúlyozottabb lesz a következő időszakban. Az elmúlt években az export húzta Kelet-Európát, miközben a fogyasztást visszafogta a költségvetési hiány lefaragását célzó adóemelés és kiadáscsökkentés. A közeljövőben a meginduló európai növekedés továbbra is biztosíthatja a régiós kivitel bővülését. Eközben a háztartások fogyasztása is emelkedő pályára állt, a kiskereskedelmi forgalom bővül és meglódult a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek eladása is. Az éppen csak megindult fogyasztásbővülésnek ráadásul bőven van tere, a háztartások megtakarítási hajlandósága ugyanis húszéves csúcsokat döntöget és végre költségvetési szigorra sem kell számítani. A hiány a GDP arányában mindenhol 3% alatt van, az államadósság emelkedése pedig megállt, a régió külső adóssága pedig kifejezetten csökken. Tovább élénkítheti a növekedést, hogy a régióban soha nem látott mélységbe zuhant az infláció és előretekintve is csak 2-3%-ra emelkedik majd 2016-ig. A jegybankok tehát alacsonyan tarthatják a kamatokat és erős árfolyamra sincs szükség. Az MNB is tovább csökkenti majd a forintkamatokat, akár az 1% közelébe és nem titkolt célja, hogy gyengébb legyen a forint a jelenlegi 300 forint/euró körüli szintnél.

OTP Bank