Az év második felében némi kiadási oldali erősödésre számítunk a demográfiai program felfutása miatt és a bevételi oldalnak sem kedvez a gazdaság lassulása. Azonban az igen kedvező kiinduló pozíció miatt a GDP-arányos 1,8%-os hiánycél könnyen elérhetőnek tűnik. 2020-ra azonban a költségvetés kifeszítettebbnek látszik, a gazdaság lassulása és a demográfiai program további felfutása miatt. Alapesetben azonban elérhető a GDP arányában vett 1%-os hiánycél. Mindez az államadósság dinamikus csökkenéséhez is elegendő lesz. A gazdaság vártnál erőteljesebb gyengülése esetén azonban nem lesz számottevő mozgástér további élénkítő programokra, amennyiben az alacsony hiánycél prioritás marad.

Október elején publikálta a KSH a 2019 második negyedévi, nemzeti számla szerinti költségvetési adatokat. A mutatók két szempontból is különösen fontosak. Egyrészt ezek az indikátorok konzisztensek a GDP statisztikával, azaz a legfontosabb nemzetgazdasági elszámolási rendszerrel. Másrészt, ezen számok alapján dönti el az Európai Bizottság, hogy a magyar költségvetési folyamatok megfelelnek-e az EU-s szerződésekben vállaltaknak, azaz például, hogy Magyarországgal szemben indítsanak-e túlzott deficit eljárást.

A publikált adatok alapján nincs okunk szégyenkezésre a második negyedévben, a (egy évre visszatekintő) költségvetési hiány a GDP 1%-a lett, jóval elmaradva az árgusan figyelt 3%-os küszöbértéktől, ami a túlzott deficiteljárás szempontjából számít. Elmaradt a mutató, az előbbinél ambiciózusabb 2019-es 1,8%-os kormányzati hiánycéltól is. A hiány 2018 közepén még a GDP 3%-a körül állt, bár a 2018 év végi mutató már a 2,3% lett. Az azóta bekövetkezett jelentős csökkenés elsősorban a kiadási oldali megtakarításokból adódott, míg a GDP-arányos bevételek inkább szinten maradtak. A kiadási oldalon gyakorlatilag az összes fő tétel a GDP alatt bővült, leszámítva a beruházásokat, ahol a második negyedéves 6,2%-os érték közel áll a 2015-ös historikus csúcshoz. Bevételi oldalon az áfa és a jövedelemadók teljesítettek jól, az erős gazdaság és a magas bérdinamika miatt, míg a társadalombiztosítási járulékok kevéssé nőttek dinamikusan a sorozatos járulékcsökkentések miatt. Az év második felében némi kiadási oldali erősödésre számítunk a demográfiai program felfutása miatt és a bevételi oldalnak sem kedvez a gazdaság lassulása. Azonban az igen kedvező kiinduló pozíció miatt a GDP-arányos 1,8%-os hiánycél könnyen elérhetőnek tűnik.

A 2020-as, a GDP arányában vett 1%-os hiánycél már kifeszítettebb, egyrészt a kitűzött csökkenés, a gazdaság várható lassulása és a demográfiai programmal kapcsolatos kiadások miatt. Alapesetben azonban elérhető a hiánycél, amit a GDP arányában vett, jelentős, a GDP 1%-hoz közeli tartalékok is támogatnak.

A fent vázolt pálya alapján az államadósság 2020-ra a GDP 65%-a alá csökkenhet, amely szintet 2008 óta nem láttunk. Az államháztartás sérülékenységének további fontos mutatója, hogy a devizaadósság aránya a 10 évvel ezelőtti 45%-ról 15% alá csökkenhet. A gazdaság vártnál erőteljesebb gyengülése esetén azonban nem lesz számottevő mozgástér további élénkítő programokra, amennyiben az alacsony hiánycél prioritás marad. Ekkor ugyanis a gyengébb bevételek miatt a most még szabadnak tűnő tartalékok egy jó része zárolásra kell, hogy kerüljön.

A cikk szerzője: Kovács Mihály András