Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrár-gazdaságért felelős államtitkára egy július végén tartott sajtótájékoztatón adott hírt arról, hogy a nyári betakarítású növények aratása – mintegy 1,8 millió hektáron, összesen mintegy 8 millió volumenben – befejeződött. Őszi búzát közel egymillió hektáron arattak és a hozam várhatóan meghaladja az 5 tonnás hektáronkénti értéket. Országosan az őszi búza mennyisége megközelíti az 5,2 millió tonnát, ennek közel 70 százaléka malmi minőségű. Az őszi búza esetében így az ország ellátása biztosított és a korábbi évek gyakorlatának megfelelően jelentős lesz az export árualap is, közel 2,1– 2,3 millió tonna kivitele várható. Az őszi árpa 218 ezer hektáron termett, hektáronként megközelítőleg 5 tonnás hozam révén a termés összmennyisége meghaladja az 1 millió tonnát. Repcét 206 ezer hektáron termesztettek a gazdák, a termés eredménye – hektáronként 2,5 tonnás átlaggal – 516 ezer tonna lett. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a kukoricából mintegy 6-7, napraforgóból mintegy 1,5 millió tonna lehet az idei termés.
Az aratási eredményekkel szinte egy időben került sor az idei évi támogatások kérelmezésével és kifizetésével kapcsolatos tájékoztatásra is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke közölte, hogy az egységes kérelmek idei benyújtása során határidőre 178 ezer kérelem érkezett, amely mintegy 400 milliárd forintos támogatási keretet érint. Meglátása szerint összességében kedvező tapasztalatokat lehet megfogalmazni az idei kérelmekkel kapcsolatban. Általánosságban fontos tudni, hogy az adminisztratív, formai ellenőrzést minden kérelmező esetében kötelezően el kell végezni, ugyanakkor helyszíni ellenőrzés – jogcímtől függően – csak az érintettek 10 százalékánál lesz.
Dr. Gyuricza Csaba a területalapú támogatások esetében tipikus kérelmezési hibaként említette a jogszerű földhasználat kérdéskörét. Ugyanakkor jelezte, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény júliusi módosítása eredményeképpen egyszerűbbé vált az igazolás menete, a hivatal már – a korábbi eljárásrendhez képest – többféle dokumentumot is elfogad a jogszerűség igazolása során. Ennek keretében lett szabályozva az osztatlan közös tulajdonban lévő területekkel kapcsolatos eljárásrend valamint új pontként jelent meg a jogszerű földhasználó közeli hozzátartozójára vonatkozó rendelkezés is.
A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a zöldítés esetében a hazánkban lehetséges huszonegy komponens közül hússzal éltek a gazdálkodók. A termelők által összesen 482 ezer hektáron benyújtott igényléseknél a legnagyobb területet a nitrogénmegkötő növények termesztése, az ökológiai másodvetés, valamint a területpihentetés képezte. Ezzel kapcsolatban kiemelést igényel, hogy egy uniós jogszabályi változás hatására a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítására kerül sor, melynek révén lehetővé válik, hogy azok, akik hibás igénylést nyújtottak be az ökológiai fókuszterületükkel kapcsolatban és az ellenőrzésük még nem fejeződött be, módosíthatják kérelmüket, valamint korrigálhatják a fókuszterületük kijelölését.
Az MVH elnöke jelezte azt is, hogy a Darányi Ignác Terv – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007–2013 közötti időszakának zárásával kapcsolatban, 7000–8000 kifizetési kérelem benyújtása várható még a határidő a jogcímek többsége esetén augusztus 31., az összes forrást idén december 31-ig kell a hivatalnak kifizetni.
A vidékfejlesztéshez kapcsolódóan tett fontos bejelentést augusztus 11-én Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára: jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó magyar Vidékfejlesztési Programot (VP). Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a program legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll. Ennek során a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatására kell számítani. A program a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba.
Az államtitkár fontos magyar sikerként értékelte azt, hogy az EB lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözési beruházások támogatására, valamint, hogy az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében a kormány birtokpolitikai szempontjainak érvényesítése keretében – hasonlóan a területalapú támogatásokhoz – a nagyüzemek támogatása méretüktől függően csökkenni fog. Eredmény az is, hogy a hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások – ellentétben a többi uniós tagállammal – magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedhetnek a VP forrásaiból, így a program jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez.
A program 2020-ig szóló összforrása – a nemzeti társfinanszírozás és a területalapú támogatás átcsoportosított összegével együtt – mintegy 1300 milliárd Ft lesz. Az egyes programok keretösszegeit illetően azt már lehet tudni, hogy például a meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára, újak létesítésére, ill. az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére összesen közel 75 milliárd Ft fog jutni. A programban legfeljebb 50 százalékos lehet a támogatás mértéke, ami termelőnként maximum 500 millió forint.
A kertészeti ágazatban 72 milliárd, a kisméretű terménytárolók és szárítók fejlesztésére 20 milliárd forint, a fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint, célzott beruházásaik támogatására további 39 milliárd forint pályázati forrás lesz majd elérhető. Mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözésfejlesztés támogatási kerete 54 milliárd forint. Ez a forrás azonban csak a gazdaságon belüli fejlesztésekre fordítható, a nagyobb vízügyi programokra a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programból
(KEHOP) lehet pályázni. Az öntözés fejlesztése mellett, a kertészeti ágazatban a szélsőséges időjárási események hatásait mérséklő jég- és fagykárelhárító rendszerek kiépítésére is lehetőség nyílik.
A mezőgazdasági termékeket elsődlegesen feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások üzemmérettől függetlenül juthatnak forrásokhoz. Erre 200 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, amiből 20 milliárd forint borászati fejlesztésekre fordítható. Az egyes programok közös tulajdonsága, hogy az uniós előírásokra tekintettel a hazai beruházási források jelentős részének az energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását kell szolgálnia.
Az első pályázati kiírások szeptember első felében jelennek meg a vidékfejlesztési program keretében. A jelentősen megváltozott, környezeti szempontból célzottabbá és hatékonyabbá váló agrárkörnyezet-gazdálkodási és ökogazdálkodási támogatási program pedig 2016. január 1-jén indul el.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
