A pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítésről szóló 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet szabályozza az idei évtől kötelezően alkalmazandó pénzügyi visszatérítés szabályait. Magára a pénzügyi fegyelem alkalmazására azért volt szükség, mert az Európai Unió az ágazat esetében megjelenő nehézségek kezelésére krízistartalékot hozott létre. Ennek keretében évente jelentős keret áll rendelkezésre az EU-nak, hogy piaci nehézségek esetén konkrét intézkedéseket tudjon megvalósítani. A keret feltöltése érdekében minden tagállamnak az évente beadott közvetlen támogatási kérelmek esetében támogatáscsökkentést kellett végrehajtani, de csak abban az esetében, ha egy termelőnél valamennyi közvetlen támogatási jogcím alapján járó támogatás együttes összege meghaladta a 2000 eurót. A csökkentést csak a 2000 euró fölötti részre kellett alkalmazni. Erre került sor először 2014-ben. Mivel a tavalyi krízistartalék nem került felhasználásra, a vonatkozó uniós jogszabály szerint az elvont pénzt visszakapják a tagállamok, amelyek ezt az érintett termelőknek térítik vissza. Az idei évben tehát azok a termelők részesednek visszatérítésben, akik 2014-ben adták be közvetlen támogatási kérelmeiket és közvetlen támogatásaik összege meghaladja a 2000 eurót. A visszatérítésre idén október 15-ig kerül sor. Eddig a határidőig a hazai termelők 26,9 milliót, azaz közel 8,4 milliárd forintot kapnak vissza.
Fontos, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus és így az EU agrártámogatási rendszerének keretében a pénzügyi fegyelem rendszerét minden évben alkalmazni kell. Így ha a közvetlen támogatás kérelmezett összege az idei vagy a következő kérelmezési években meghaladja a 2000 eurót, alkalmazni kell a kiigazítást. A korrekciós tényező évenkénti mértékét az Európai Bizottság állapítja meg.
Az MVH azon termelőknek utal, akik megfelelnek a már leírt feltételeknek, és akik a 2014. évi közvetlen támogatási kérelmek esetében jogerőre emelkedett határozattal rendelkeznek 2015. szeptember 21-ig. Ezt követően végzi el az MVH a határozatok generálását és az utalását. Ha csak tisztán a SAPS támogatásban részesülőket nézzük, akkor a visszatérítés minden olyan termelőnek jár, akinek SAPS-jogosult területe meghaladja a 9 hektárt. Ha egyéb más uniós forrású jogcímen (pl. különleges, elkülönített vagy szerkezetátalakítás) is kaptak közvetlen támogatást, akkor a területi küszöb értelemszerűen alacsonyabb. Összességében a visszatérítéssel érintett területnagyság mintegy 4,5 millió hektár. Ez a termelők 37%-át, kb. 65 ezer gazdálkodót jelent. A Földművelésügyi Minisztérium számítása szerint a visszatérítés különösen kedvező a nehéz helyzetben lévő tejtermelőknek. Ők az általuk használt mezőgazdasági területek, valamint a 2014-ben működő különleges tejtámogatás révén a teljes keret 13,3%-ára, azaz közel 1,12 milliárd forintra jogosultak.
Szintén az előbbi rendelettel egy napon jelent meg az egyes közvetlen támogatásokkal kapcsolatos, valamint egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet. Ez összesen 10 jogszabály esetében rendelkezett a szükséges módosításokról, melyek közül az alábbiak kiemelésre érdemesek. Az állattenyésztési ágazatban alkalmazandó termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében részletesebben lettek kifejtve az átruházással kapcsolatos részletszabályok. A közvetlen támogatási rendszer egyes elemeire vonatkozó miniszteri rendeletek esetében – a téves értelmezések és a megfelelő joggyakorlat érdekében – egységes fogalomhasználat keretében változott a mezőgazdasági termelő definíciója. De ezeken jóval túlmutató jelentőségű a zöldítésről szóló rendelet módosítása. Ennek keretében már jogilag is lehetővé vált, hogy akik hibás igénylést nyújtottak be az ökológiai fókuszterületre vonatkozóan és az MVH részéről megvalósuló ellenőrzésük még nem fejeződött be, október 8-áig módosíthatják kérelmüket, valamint korrigálhatják a fókuszterületük kijelölését. Az a mezőgazdasági termelő jogosult kompenzációra: (1) akinek a bejelentett ökológiai jelentőségű területe nem létezik, (2) vagy nem minősíthető a bejelentésben szereplő EFA területnek, (3) vagy a bejelentett EFA területe nagyobb, mint a megállapított EFA területe. A kompenzációban csak azzal az EFA területtel lehet részt venni, aminek elhelyezkedését a termelő a kérelmében megfelelően berajzolta, viszont nem a megfelelő EFA típusként jelölte, továbbá amit kérelmében nem EFA területként jelölt és azt az EK benyújtására nyitva álló időszak után kompenzáció céljára adatváltozásként bejelent. A korrekció részleteit a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 26. paragrafusa rögzíti.
A dohányágazat számára meghatározó jelentőségű a dohány szerkezetátalakítási program megújult rendszere. Feldman Zsolt Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (Madosz) által rendezett szakmai nyílt napon mondta el, hogy a dohánytermesztéshez évente összesen 5 milliárd forintot kaphatnak majd a termelők, az összeg nagyobb részét, 3,5 milliárd forintot átmeneti nemzeti támogatásként, a fennmaradó 1,5 milliárdot pedig a de minimis forrásból folyósítják majd számukra.
A dohány szerkezetátalakítási nemzeti programról és az azzal összefüggésben igényelhető csekély összegű támogatások feltételeinek megállapításáról szóló 53/2015. (IX. 14.) FM rendelet alapján átlagosan 900 ezer forintos támogatásra számíthatnak a termelők, amit – az idei támogatási feltételek teljesítése esetén – előreláthatóan már 2016 második negyedévben fizet ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A támogatási konstrukció módosítására azért volt szükség, mert az uniós szakpolitika változása miatt már nem lehet termeléshez kötött támogatást folyósítani a dohányágazat számára, és a korábbi szerkezetátalakítási programot sem lehet önmagában folytatni.
Az elkövetkező időben csak csekély összegű („de minimis”) támogatás formájában lehet támogatást adni, valamint limitálttá vált az egy-egy termelő által egyéb más jogcímen elérhető támogatás összege. Az idei évtől elérhető támogatási konstrukció három elemből tevődik össze. A tisztán hazai költségvetésből finanszírozott, 5 milliárd forint összegű támogatási rendszer egyrészt a korábban is meglévő átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) folytatásából, másrészt a szerkezetátalakítási program „közös feltételrendszerként való továbbviteléből”, valamint harmadrészt a „de minimis” konstrukcióból áll össze. Ez a jogszabályi konstrukció a gazdálkodóknak 2020-ig biztosítja a források elérhetőségét.
Az egymásra épülő támogatási rendszer azt a célt szolgálja, hogy a termelés és a foglalkoztatás jelenlegi szintje megmaradjon. A jövő évtől átmeneti nemzeti támogatásból például az a termelő részesülhet, aki a szerkezetátalakítási programban jogosultsággal rendelkezik és aktiválja azt. Ez lényegében nem egy klasszikus támogatási forma, hanem a támogatáshoz való hozzáférést biztosító alapfeltétel, előkövetelmény.
A programban való részvételt, illetve a jogosultságra vonatkozó szándékot október 7-ig kell az MVH-nál jelezni. (Ehhez nyújt segítséget a 111/2015 (IX. 15) MVH közlemény.) Cél, hogy a jogosultságokról az MVH december végéig döntést hozzon, ami azért fontos, mert a következő években ez a támogatási jogosultság lesz az a referencia, amely a források elérését teszi lehetővé a gazdálkodóknak.
A de minimis támogatással kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Európai Unió termelőnként három évre 15 ezer euró, a feldolgozói (dohányszárítási) tevékenységhez kötődően pedig szintén három évre, maximum 200 ezer euró támogatás lehívását engedi. A most induló új rendszer a termelők esetében kombinálja és kiterjeszti a termelői és feldolgozói támogatási lehetőségeket: minden dohánytermelő három családtagja után például igénybe vehet évente további 5-5 ezer eurót. A támogatás várhatóan az ország 4400 hektáros dohánytermő területén gazdálkodók érik el, akiknél 7000 tonna dohány előállítása várható.
Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
