Győr-Moson-Sopron megye három tájegység találkozásánál fekszik: a Dunántúli-középhegységhez tartozó Sokorói-dombság, az Alpokalja keleti nyúlványai, valamint a Kisalföld egyaránt a megye részét képezik.

A megye fekvésének és klímájának köszönhetően nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és bortermelés területén, amelyről már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is megemlékeznek. Sopronban található továbbá Magyarország legjelentősebb sörgyárainak egyike, amely folyamatos megrendelést biztosít az árpatermesztő gazdaságok számára.

A megye főbb szántóföldi kultúrái

A mezőgazdasági művelésbe bevont területek aránya az elmúlt években 200–210 ezer hektár között mozgott.

Szántóföldi kultúrák tekintetében a megye legjelentősebb növénykultúrája az őszi búza, amelyet 2014-ben 66 ezer hektáron, azaz a mezőgazdasági termelésbe bevont területek 28%-án termesztettek, ez a megoszlás magasabb, mint a búza terület aránya országos szinten (24%). Hasonlóképpen jelentős még a kukorica termesztése, amelyet 49 ezer hektáron vetettek, ami a megye mezőgazdasági termelésbe bevont területeinek 21%-a.

A térség növénytermesztési szerkezetében jelentős szerepet játszanak az olajnövények. A repce és napraforgó termesztése egyaránt meghaladta a 21-21 ezer hektárt. A repce tekintetében a teljes országos termesztés 10%-a ebben a megyében zajlik. A további kalászos kultúrák közül a tavaszi árpát 15 ezer hektáron, az őszit 10 ezer hektáron, a tritikálét 7 ezer hektáron vetették 2014-ben.

A megyében jelentős hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és bortermelés. A területhez tartozik a soproni és a pannonhalmi borvidék, amelyekben közel kétezer hektáron termelnek bort. Ez azonban az országos szőlő- és bortermelés mindössze 3%-át adja.

A nyugat-magyarországi területekre egyébként is jellemző magasabb intenzitású technológiai ráfordítás látszik a megye termesztéstechnológiájának vizsgálatakor.

A növényvédő szeres kezelések tekintetében elmondható, hogy az országos átlaghoz viszonyítva nagyobb arányban kezelték a szántóföldi kultúrákat: Győr-Moson-Sopron megyében a szántóföldi kultúrák 77%-át kezelték valamilyen növényvédő szerrel, míg ez az arány országos viszonylatban csak 73%-os volt. Az országos átlaghoz képest jóval magasabb kezelési arány látszott a tritikálé (89% vs. 70%) és az őszi árpa (96% vs. 80%) esetében.

Kukorica

A térség egyik legjelentősebb szántóföldi kultúrája a kukorica, amelyet közel félszáz ezer hektáron termesztenek.

A 2014-es évben, a teljes kukoricával vetett területen alkalmaztak valamilyen gyomirtó szeres kezelést, ez megegyezett az országos szinten megfigyelhető arányokkal, amelyek szintén közelítettek a 100%-hoz.

A gyomirtó szerek kijuttatásának idejére vonatkozóan elmondható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében az országos szinthez képest korábban juttatják ki a növényvédő szereket, ugyanis a kijuttatás aránya a kukorica 2-3 leveles stádiumában volt a legnagyobb. Ezzel szemben országos szinten a kezelések száma az 5 leveles, 4 leveles, illetve a 2-3 leveles stádiumban nagyjából azonos volt.

Az egy tankkeverékre jutó növényvédő termékek száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlag 1,4 volt, ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében az egy tankkeverékre jutó növényvédő szerek száma csak 1,13.

A kukoricával vetett területek 32%-án használtak talajfertőtlenítőt, amely magasabb az országos szinten megfigyelhető 25%-os aránynál. Ezekből az arányokból is látszik az, hogy a térség gazdái feladatuknak érzik, hogy fokozottan védekezzenek a kukoricabogár lárvája ellen.

Jelentős volt a rovarkártevők elleni további védekezés ott, ahol nem alkalmaztak talajfertőtlenítőt. Országos szinten a kukoricával vetett területek 9%-án használtak rovarölő szereket, Győr-Moson-Sopron megyében viszont ez az arány 17%-os volt. A rovarölő szeres kezeléseknek alávetett területek negyedén pedig egynél több kezelést is alkalmaztak.

Kalászosok

2014-ben a növényvédő szeres kezelésekre vonatkozóan elmondható az, hogy gyomirtó szereket a kalászosokkal vetett területek 89%-án használtak, míg az inszekticidek esetében ez az arány 56%-os volt. Mindkét növényvédő szer típus esetében a használati arány megfelel az országos szinten megfigyelt arányoknak, ugyanis a herbicides kezelések aránya 84%, a rovarölő szeres kezelések aránya 55%-os volt országos szinten. A kalászosokkal vetett területek 90%-án alkalmaztak valamilyen gombaölő szert, amely valamivel magasabb, mint az országos átlag esetében megfigyelt 80%-os arány.

Győr-Moson-Sopron megyében az őszi búza termesztése során az országos átlaghoz viszonyítva eltérés volt még a növekedésszabályozó szerek használatában. Az összes búzával vetett terület 31%-án használtak valamilyen növekedésszabályozó vagy szárszilárdító hatású szert, míg országos szinten ez az arány csak 21%-os volt. Ennek egyik oka a jelentős mennyiségű csapadék volt, hiszen a 2014-es év az elmúlt időszak egyik leginkább csapadékosabb éve volt, amely szükségessé tette szárszilárdító szerek használatát.

Repce

Az országos arányaihoz képest a repce jelentős mértékben felülreprezentált Győr-Moson-Sopron megyében.

A repce esetében teljes körű volt a herbicidek és az inszekticidek használata, amely azonos volt az országos szinten megfigyelt arányokkal.

Ami a gombaölő szerek használatát illeti, Győr-Moson-Sopron megye repcetermő területeinek 80%-án használtak fungicid készítményt, amely valamivel magasabb a 73%-os országos átlagnál.

A hektáronként kijuttatott gombaölő termékek számát tekintve az országos átlag 2,1, azonban Győr-Moson-Sopron megyében ez az érték 2,4, amely alapján megállapítható, hogy a repcetermesztés nemcsak az arányait tekintve, hanem a termesztéstechnológia sokszínűsége szempontjából is kiemelkedő a térségben.

A fungicides kezelések magasabb aránya, valamint az egy hektárra eső fungicid termékek magasabb átlaga bizonyítja, hogy Győr-Moson-Sopron megyében megfelelő módon reagáltak a magasabb csapadékmennyiség által támasztott új környezeti kihívásokra.

Napraforgó

A napraforgóval vetett területeken szintén teljes körű volt a herbicid hatású készítmények használata, valamint a gombaölő szereket a területek 60%-án használták. Mindkét esetben elmondható, hogy a növényvédő szeres kezelések száma megegyezik az országos szinten megfigyelt arányokkal.

Győr-Moson-Sopron megyében a területek 55%-a esetében használtak deszikkáló szereket, amely meghaladja a 39%-os országos arányt.

A legtöbb kultúra esetében megállapítható az, hogy az országos viszonylathoz képest nagyobb arányú volt a növényvédő szeres kezelések száma. Győr-Moson-Sopron megye életében kulcsszerepet játszik a növénytermesztés, amelyet professzionális mezőgazdasági termeléstechnológiával támogatnak.

A Győr-Moson-Sopron megyével kapcsolatos soraink zárásaképpen szeretnénk megköszönni a kutatásainkban részt vevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2015-ös évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!

Dajka Máté

Kleffmann & Partner Kft.

A cikk szerzője: Dajka Máté