A szerves szennyeződésekre (zsír, trágya) lúgos vegyszert kell alkalmazni, szervetlen szennyeződésre (vízkő, rozsda) sav bázisú tisztítószer alkalmas. Az ipari alapanyagok használata veszélyezteti a felhasználó személyzet egészségét, korrózió léphet fel a tartástechnológián, károsíthatja az épületeket, illetve szermaradvány maradhat vissza, ami ronthatja a vakcinák, vitaminok, gyógyszerek, fertőtlenítőszerek hatékonyságát. Egy engedélyezett, komplex tisztítószer nem korrodál, illetve nincs szermaradvány, mert biológiailag lebomlik.
A tisztítószerek egyik csoportja nem habzik, és nagynyomású mosóberendezéssel vagy permetezőgéppel ki lehet juttatni. A töménységet beállítva a mosóberendezéssel vízzel felhígítva pontos mennyiséget juttatnak a felületre. Hátrányként említeném meg a permetezésnél, hogy az oldat lefolyik a felületekről, nem látni, hogy mely felület van már kezelve, és hamarabb történik a száradás, mint a habosításnál, emiatt visszaszáradhat a szennyeződés, ha nincs időben leöblítve. Alkalmazásuk zárt rendszerekben (pl. CIP rendszerek) javasolt.
A hatékonyan tisztító termékek másik csoportja habosítható. Egyre több helyen alkalmazzák ezt a fajta technológiát. Nagyobb üzemekben, a nagy integrációkban már teljesen szokványos megoldás. Egy habosító pisztoly vagy lándzsa hosszú távú befektetés. Egyszerűen fel lehet szerelni a mosóberendezésre, és a használata sem bonyolult. Két dologra kell figyelni a vásárlásnál, az egyik hogy a vízminőséghez megfelelő pisztolyt vegyünk, a másik pedig a nagynyomású mosóberendezéssel való kompatibilitás.
Egy tisztítószernél mindig meg kell nézni a gyártótól kapott biztonsági adatlapon feltüntetett összetevőket. A legtöbb termékben nátrium- vagy kálium-hidroxid van, esetleg tartalmaz még nátrium-hipokloritot, ami a fertőtlenítésért felelős. Meg kell győződni arról, hogy permetezve, vagy habosítva kell-e kijuttatni. Egy habzó vegyszer nem fog működni habképzésre alkalmas technológia nélkül. A hab minősége határozza meg, milyen töménységben juttatjuk ki a vegyszert. Masszív, borotvahab jellegű habot kell képeznünk, ami megfelelően befedi a felületet és 30-40 percig még látható. Ha ezt látjuk még 20 perccel a kijuttatás után, akkor megfelelő tisztítást fogunk elérni. Egyes esetekben 10 perccel a kijuttatás után már eltűnik a hab, ami azért probléma, mert az nem fog penetrálni a szennyeződésbe, és nem tudja kifejteni a hatását megfelelő kontaktidő után, ezáltal elveszti hatékonyságát a vegyszer. A termékre vonatkozó használati utasítást mindig be kell tartani. Ha más lúgos termékre térünk át, és azt 3-4%-ban kell kijuttatni, nem pedig 1%-ban, akkor állítanunk kell a koncentrációállító csavarral a töménységen, és a vegyszerfogyás is meg fog nőni. Ezért kell a fogyás alapján kiszámolni egy tisztítószer árát egységre lebontva, és a habminőséget figyelembe véve. Egy olcsóbb kategóriás termékből háromszor annyi is elfogyhat, mint egy drágább termékből, de a drágább termék egységárra és fogyásra lebontva kvázi már nem a drágább termék. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor tudunk elérni egy hatékony, de gazdaságos tisztítást.
Előnyként emelném ki, hogy a habosítással csökken a víz- és energiafelhasználás, valamint a mosási időt le tudjuk rövidíteni a szervizperiódusban, így több idő jut az istálló pihentetésére. Nagyon fontos, hogy egy réteg habot vigyünk fel a kezelendő felületre. A gravitáció és a kisebb felületi feszültség miatt lecsúszik a vastag hab. Esetleg a meleg vizes mosást is el lehet hagyni, mivel ha megfelelő zsíroldót használunk, akkor elég hideg vízzel végezni a nagynyomású mosást, és nem kell gőzben dolgozni, ami megnehezíteni a körülményeket. Hasonlóan a konyhai mosogatáshoz, ahol még senkinek nem sikerült egy zsíros edényt elmosnia mosószer és hab nélkül.
Röviden szeretném megemlíteni a sav bázisú tisztítószer alkalmazását. Magasabb koncentrációban kell használni, mint egy lúgos szert, de itt nem szükséges megvárni a 40 perc kontaktidőt. A sav, ha találkozik a felületen lévő szervetlen szennyeződéssel, azonnal reakcióba lép. Előtte mindig egy lúgos mosást javaslunk, mivel a szerves szennyeződést el kell távolítani a vízkőről, rozsdáról. Soha ne helyettesítsen egy savas mosás egy lúgos mosást. Minden rotáció után legyen zsíroldás, és évente legalább egy alkalommal vízkőmentesítés.
A megfelelő vegyszeres mosással a mikroorganizmusok 80%-a elpusztítható az istállóban. Akkor tud egy mosás gazdaságosan működni, ha a tisztítószert megfelelő töménységben, és lehetőség szerint hab formájában juttatjuk ki. Ne úgy akarjunk elérni jobb higiéniai eredményt, hogy egy nem megfelelő mosást kompenzálunk azáltal, hogy emelünk a fertőtlenítőszer koncentráción. Csak a tökéletesen kimosott, teljesen megszáradt felületeket lehet fertőtleníteni, mivel a nedves felületen tovább hígulhat a fertőtlenítőszer. A nagy koncentrációjú, drága fertőtlenítőszereket lényegesen kisebb dózisban kell kijuttatni egy olyan istállóban, amiben korábban már végeztek vegyszeres felülettisztítást, és a felület megfelelően megszáradt.
A másik lényeges dolog, hogy ezek a vegyszerek nem csodaszerek. Nem fogják eltüntetni az elhanyagolt istállóban több éve lerakódott szennyeződést. Viszont használatukkal sokat javíthatunk az istálló és a technológia állapotán. Nagyon fontos, hogy megfelelő védőfelszerelést használjunk, gondolok itt a gumikesztyűre, sapkára, maszkra, szemüvegre. Csak olyan felületre juttassuk ki, amit a gyártó javasol, és ha lehetséges, végezzünk egy próbát, mielőtt elkezdjük a mosást. Tartsuk be a kontaktidőt, és hagyjunk időt a száradásra. Azt gondolom, hogy mindezeket figyelembe véve lehet hatékonyan, és gazdaságosan tisztítani a most forgalomban lévő modern vegyszerekkel.
Suta Csaba
HAT-AGRO Higiénia Kft.
A cikk szerzője: Suta Csaba
