Európa-szerte kevesebb gyümölcs és zöldség termett idén, főként a szélsőséges időjárás miatt. Ez ugyan növelte a lengyel és a szlovák feldolgozóüzemek érdeklődését például a magyar meggy iránt, csakhogy a meggy esetében a korai fajtákat hazánkban is megtizedelte a fagy. Főként a szélsőséges időjárás, a fagy, a nagy meleg és a kevés csapadék miatt Magyarországon mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be a termelők, ami mintegy 500 ezer tonnával volt kevesebb a tavalyi rekordnál. Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke a sajtó képviselői előtt kifejtette, a klímaváltozás miatt Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztésnek csak akkor lehet jövője, ha a termesztő területeket a lehető legnagyobb mértékben öntözik, és korszerű technológiával termeltetnek a gazdálkodók. Ez a versenyképes piacra jutás alapfeltétele. Jelentősen növelni kell a tárolók kapacitását, főként a minőségi és az exportra szánt termékek esetében. A magyar kertészetek eredményeik elérése közben megküzdöttek a nyári hőséggel, s azok értek el átlag feletti bevételt, illetve tisztes jövedelmet, akik jó termesztéstechnológiát követtek, tudtak öntözni. A FruitVeb elnöke szerint a belső fogyasztás 15–20 százalékos növelése megfelelő cél az ágazat számára, ehhez egy ütőképes marketing tevékenység szükséges, továbbá az ágazat teljes kifehérítésére, a termék átcsomagolások megakadályozására. Felvetette egy olyan állami fenntartású szervezet létrehozását, működtetését is, amely mintagazdaságokban, vagy próbakertekben nyílt összehasonlító kísérleteket végezne a zöldség- és gyümölcsfajták körében, ezzel segítve a kertészetek fajtaválasztásait.

Az eddig befutott adatok szerint zöldségből mintegy 100 ezer tonnával kevesebbet takarítottak be a magyar gazdálkodók, mint az előző évben – fogalmazott Ledó Ferenc. Várhatóan mintegy 1,7 millió tonna lesz a megtermelt zöldségek összmennyisége. A hajtatott zöldségekből (a gombával együtt) 430 ezer tonnát takarítottak be, a szántóföldi zöldségek országos hozama 1,26 millió tonnára rúghat. A szabadföldi zöldségek terméscsökkenése 7-8 százalék volt az idén az előző évhez képest, míg a hajtatott zöldségek hozama 2-3 százalékkal haladta meg a múlt évit.

Ledó Ferenc kifejtette, a zöldségek terméskiesésének döntő része a csemegekukorica számlájára írható. Az idén mintegy 470–480 ezer tonna mennyiséget takarítottak be a múlt évi 570 ezer tonnával szemben. A visszaesést részben az orosz embargó okozta, illetve az, hogy a korábbiakkal szemben kisebb, 6-7 ezer hektár területen, ráadásul kevesebben termeltek kukoricát. A többi szántóföldi zöldségnél nem volt jelentős terméscsökkenés, sőt, több növény esetében emelkedett a mennyisége. Nőtt például az ipari paradicsom mennyisége, és átlag feletti árakat könyvelhettek el a termesztők.

Görögdinnyéből 200–205 ezer tonna termett a múlt évi 220 ezer tonnával szemben. A terméskiesést főleg a nagy hőség okozta, de nem volt szerencsés a dinnyekínálat időzítése sem a piacokon. A termőterületek kétharmadát művelő Békés megyei kertészetekben túlzottan előnyben részesítették a korai fajtákat, szinte egyszerre érő dinnyéket. A hirtelen kialakult túlkínálat leverte a júliusi árakat, augusztusban pedig kevés dinnyét szüreteltek, behozatalra volt szükség az igények kielégítésére. Káposztafélékből is kevesebb termett az idén, 3–6 százalékkal kisebb területen ültettek, növelte a gondokat, hogy például a karfiol nem hozott virágot a forró augusztus-szeptemberben, importra szorult a kiskereskedelem. 

A nyári forró időjárás kihatott a hajtatott paprikára is, a minőségét nem befolyásolta, de alakját meggörbítette. A hajtatott paradicsom össztermése nőtt, elérte a 125 ezer tonnát. Az áprilistól októberig tartó főszezonban 10–15 százalékkal több paradicsomot értékesítettek a termelők. Vöröshagymából 60–62 ezer tonnát takarítottak be, fokhagymából mintegy 7 ezer tonnát, szemben a szokásos 8,5–9 tonnával.

Ebben az évben gyümölcsből mintegy 900 ezer tonna termett, ami mintegy 400 ezer tonnával marad el a múlt évi rekordterméstől – mondta Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke. Az előzetes adatok alapján három gyümölcsből volt jelentős a terméskiesés: almából, meggyből és kajszibarackból. Almából várhatóan csak mintegy 450–480 ezer tonnát takarítottak be, míg meggyből 23–25 ezer tonnával lett kevesebb a termés, mint a múlt évi 85–90 ezer tonna. Kajsziból 20 ezer tonnát szüreteltek, szemben a tavalyi 34 ezer tonnával. A terméskiesést az almaültetvényekben a tavaszi virágképződés hiánya, valamint az aszály okozta, míg a meggy esetében a fagykár volt jelentős a korai fajtáknál. A fagykár megtizedelte a kajszibarackot is, az Alföldön voltak olyan ültetvények, ahol 100 százalékos kiesés volt emiatt. A gönci tájkörzetben a kajszinál több ültetvényben a fák 20–30 százaléka pusztult ki a „gutaütés” miatt, szemben a korábbi években tapasztalt 3–5 százalékkal.

A gyümölcsök minősége ugyanakkor jó volt, az árak is kedvezően alakultak – tette hozzá Csizmadia György. Ez a gazdálkodók számára azt jelentette, hogy egy átlagos termést tekintve akár több jövedelemhez is juthattak azon termelők, akiket nem ért termésveszteség. Hosszabb távon azonban mindenképpen szükséges a termesztési technológia korszerűsítése, továbbá az ültetvények öntözhetőségének fejlesztése a versenyképesség érdekében.

Csak három gyümölcsféle, a meggy, dió és a fekete bodza hozott idén többletjövedelmet, amiből megfelelő rész fordítható az ültetvények megújítására, tárolók építésére. A kereken 60 ezer hektár területű gyümölcsös kertek fejlesztésére azonban nincs elegendő forrás, s félő, hogy a 3–5 év múlva esedékes ültetvénycserékre nem marad anyagi erejük a kertészeteknek.

Kérdésre Csizmadia György kifejtette, az egyes gyümölcsök érési szezonjaiban keresett a friss minőségi magyar gyümölcs, így az őszibarack, szilva, kajszi, eper stb., ám a tavaszi, kora nyári hónapokban a tárolt és a feldolgozott gyümölcsökből behozatalra szorulunk. A kereskedelem igényli a jól manipulálható, hosszú ideig polcon tartható gyümölcsöt, emellett főként a helyi és a kispiacokon erős a közvetlen értékesítés. A magyar gyümölcsök értékét növeli, hogy általában 90 százalékos érettség mellett szüretelik, ekkortól már kiteljesedett a minősége, zamata. Az érett gyümölcs szüreteléséhez, illetve a kertészetek működtetéséhez azonban a jelenleginél több és képzett munkaerőre lenne szükség.

Bálint Tóth János

A cikk szerzője: Bálint Tóth János