A rendezvényen elsőként Petőházi Tamás, a  Nemzeti Agrárgazdaság Kamara országos osztályelnöke köszöntötte a résztvevőket, elmondta, hogy a szója az egyik legfontosabb növényünk, jelentősége tovább növekszik a világban, évente körülbelül 330 millió tonnát termelnek világviszonylatban. Utalt arra, hogy a népességnövekedés milyen mértékben változik, arra is rámutatott, hogy a fogyasztói szokások változása sokkal nagyobb hatással lesz az agráriumra, mint ahogy azt néhány évvel ezelőtt gondoltuk volna. Megemlítette azt is, hogy az afrikai sertéspestis befolyásoló hatása mennyiben változtatta meg a szója világpiaci mozgását. Kitért az USA és Kína közötti gazdasági konfliktusra, amely komolyabb változásokat hozott a kereskedelemben. Elmondta, hogy az unió mintegy 20 millió tonnás szójaimportra szorul. Hazai viszonylatban az elmúlt öt év termésátlagát figyelembe véve 1,8–2,9 tonna/hektár közötti eredményekről számolt be, tehát az átlagunk nem igazán mondható soknak. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte azt is, hogy a napraforgó termésátlaga 20–25 évvel ezelőtt 1,5–1,8 tonna között volt, míg mára elértük a 3 tonnás átlagot hektáronként. Szója esetében el kell érni a 3,5–4 tonnás átlagot, ha ez nem sikerül, akkor csak mellékszerepe lesz a növénynek a vetésforgóban – hangzott el.

Felhívta a termelők figyelmét arra is, hogy a nemzeti támogatást inkább ajándékként szükséges kezelni, el kell érni, hogy a növény termelése támogatás nélkül is nyereséges legyen – fogalmazott Petőházi Tamás.

A rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára felidézte az év elejére jellemző száraz időszakot, amit végül kárpótolt a későbbi sok csapadék. Elmondta, hogy a szója 2019-es átlaghozama 14 százalékkal több volt, mint az elmúlt öt évben.

A termelők a 2019-es évben mintegy hatvanezer hektáron 170 ezer tonna szóját termeltek. A 2,86 tonna/hektár termésátlagot figyelembe véve még van hova fejlődni, hiszen ez a kívánatos 3,5 tonnás hektáronkénti termésátlagtól jóval elmarad.

Az államtitkár is megerősítette azt a gondolatot, hogy a területalapú és a termeléshez kötött támogatásokra pluszajándékként tekintsenek a termelők, az adott növényi kultúra termelése önmagában kell, hogy megállja helyét. Fontos tehát, hogy a támogatásokat ne jövedelempótlásra, hanem fejlesztésekre fordítsák a gazdálkodók – hangsúlyozta.

Feldman Zsolt elmondta, hogy november végéig az Államkincstár 212 milliárd forint előleget fizetett ki a gazdálkodóknak. A tavalyi évben közel 3500 szemes fehérjetermelő több mint 65 ezer hektáron 68600 Ft/hektáronkénti fajlagos támogatást kapott és mintegy 16500 szálas fehérjetermelőnek 186 ezer hektár alapján 24 ezer forint hektáronkénti támogatást fizettek. – Kiemelte, hogy fontos ez a fajta gazdasági ösztönzés is, ugyanakkor érdemes arra összpontosítani, hogyan lehet még eredményesebben termelni az ágazatban.

Megemlítette azt is, hogy az előző év első háromnegyed részében a beruházások tekintetében mintegy 15 százalékos növekedés volt az előző évhez képest. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodók további ösztönzésére, a versenyképesebb termelés érdekében, szeptemberben 100 milliárd forint hitelkeretig elindult a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási hitelekhez kapcsolódó, a kamatköltségeket 80 százalékig átvállaló kamattámogatási program. A rendezvénnyel egy időben elfogadták az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, amely az elmúlt másfél év munkájának eredménye – mondta Feldman Zsolt.

Ezzel kapcsolatban kiemelte az államtitkár, hogy elindult az állami főművek rekonstrukciója és fejlesztése annak érdekében, hogy mindenhova eljusson a víz ahova szükséges.  Azt is elmondta, hogy javítottak az öntözéses pályázat feltételein, így még vonzóbbá válhatnak ezek a források. „Tehát beruházási és adminisztratív oldalon is igyekszünk támogatást nyújtani és elvisszük a vizet oda, ahol igény van rá” – hangzott el.

Feldman Zsolt intenzívnek ítélte meg az elmúlt időszak munkafolyamatait. Megemlítette, hogy létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), amely egyfajta szolgáltató szerepet fog betölteni az öntözés területén is. A kormány döntésének értelmében tavaly júliustól már ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét. Azt is elmondta, hogy a kormány elfogadta a Digitális Agrár Stratégiát (DAS), amelynek célja a magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása. Megemlítette, hogy 2020-ban intenzíven kívánnak foglalkozni a talajjal, talajállapottal, a talajművelés kérdéseivel. Mindezek mellett 2020-ban olyan stratégiai tervet kell majd letenni az Európai Bizottság asztalára, amely hatékonyan szolgálja a magyar agrárium érdekét a jövőben, többek között a fehérjenövény-termesztést is.

A rendezvényen átadásra került a Magyar Szója- és Fehérjenövény Egyesület által alapított Seiwerth Gábor-díj, a díjat 2019-ben Fülöpné Kuszák Katalin szójanemesítő vehette át munkájának elismeréseként.

Az előadások számos témakört érintettek, többek között szó volt a szója észszerű tápanyagellátásáról és a növény egészségügyi állapotáról számos kísérlet összegzése alapján. Ezen kívül elhangzott, hogy a 2019-es évben melyek voltak a legjobban teljesítő fajták hazánkban.

Kiemelten fontos termelési gondolkodásmódra hívta fel a figyelmet előadásában Dr. Tikász Ildikó Edit, a NAIK-AKI osztályvezetője.

Elmondta, hogy a termelőknek a hozamnövekedés mellett a beltartalmi eredményekre is egyre inkább oda kell figyelniük. Mivel a szójatermelés a takarmányozást szolgálja, a mennyiségi termelés mellett szükségszerű a minőségi igényeknek is eleget tenni.

Az Agrárminisztérium támogatásával még 2016-ban indult el az a projekt, amelyben különböző termőhelyekről, fajtakísérletekből és üzemi termelésből származó szójababminták vizsgálatát végzik. Emellett a feldolgozott szójatermékek táplálóanyag-tartalma valamint hőkezelési paramétereinek vizsgálata a feladat. – Szeretnénk idővel hosszabb távon hasznos következtetéseket levonni, de még a folyamat elején járunk – mondta Dr. Tikász Ildikó Edit.

A minták begyűjtésében és a vizsgálati helyszínre való eljuttatásban segít a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. A vizsgálat során a főbb paraméterek mellett megismerhetők lesznek az esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Számos paraméteren keresztül számított értékeket kapnak a gazdálkodók sertés és baromfi számára az emészthető aminosavak értékéről. Kiszámított energiaértékeket kapnak minden egyes mintára, tehát egy teljesen átfogó értékelés lesz a végeredmény. – Ez a munka segítheti a minőségi szójatermesztést, hiszen ezt szeretnénk ösztönözni – hangsúlyozta az előadó.

A 2019-es évben mintegy 300 szójabab minta került kiértékelésre, míg 2018-ban 353 volt a minták száma. Az üzemi termelésből valami oknál fogva kevesebb minta érkezett be a tavalyi évben, mint 2018-ban. A kiértékelt minták területi eloszlása egyenetlen, ezért nem tekinthető reprezentatívnak a felmérés – fogalmazott a szakember.

Kiugróan magas volt a beérkező minták száma Baranya, Borsod és Veszprém megyéből. A nyersfehérje-tartalom szempontjából az értékek hasonlóan alakultak, mint 2018-ban, azonban a minimum és a maximum értékek még mindig széles sávban mozogtak. Míg a fajtakísérletekből származó minták esetében 34,1% volt a nyersfehérje-tartalom átlagértéke, addig az üzemi minták esetében 34,9%.

A vizsgálatok eredményei sok mindent megmutattak, de az előrelépéshez folytatni kell a megkezdett munkát. Ehhez a termelők együttműködése szükséges. A hazai szójatermesztés jövője érdekében fontos lenne szem előtt tartani azt a szempontot, hogy az adott termőhelyen ne csak a hozam alapján dőljön el a fajtaválasztás, hanem a nyersfehérje-tartalom alapján is – hangsúlyozta Dr. Tikász Ildikó Edit.

A záróelőadásban az előállított szója piacával kapcsolatban Polgár Zoltán, a Galldorf Zrt. kereskedelmi vezetője adott kitekintést. Bevezetőjében a Föld népességének alakulását mutatta be, kiemelve, hogy 1950–2018 között, azaz csupán 68 év alatt a Föld lakossága megháromszorozódott (!), 2,5 milliárdról 7,6 milliárdra nőtt, ami napjainkban a fehérjepiac alakulását is nagyban meghatározza. Az elmúlt időszakban a fundamentális adatokon kívül az EU-s agrárpolitika és az afrikai sertéspestis hatott elsősorban a piaci folyamatokra. Egyes gombaölő szerek és a neonikotinoidos csávázószerek 2018-as betiltása a repce termesztésében sok nehézséget okoz, egyelőre nehéz megoldást találni, milyen más növényvédő szerekkel oldható meg a repce növényvédelme. A glifozátok várható 2023-as betiltása is komoly problémát fog jelenteni az EU-ban dolgozó növénytermesztőknek.

Kínában a sertéspestis által kiesett sertéshús mennyiségét 20 M tonnára (200 M db hízó) becsülik 2019-ben, ami éves szinten kb. 10 M tonna szójabab (94,1 M tonnáról 84 M tonnára) és 3,4 millió tonna szójadara (69 M tonnáról 65,6 M tonnára) import csökkenést jelent Kínában. Az amerikai-kínai kereskedelmi vita kapcsán Kína 25%-os büntetővámot vezetett be az amerikai szójababra és azóta elsősorban Brazíliából vásárol szójababot, kiváltva az őserdők művelés alá vonását (felégetését) a nagyobb termésmennyiség érdekében – Brazília 2018-ról 2019-re 117 M tonnáról 123 M tonnára növelte szójababtermelését.

A piaci várakozások szerint amint megállapodás születik USA és Kína között és feloldják a 25%-os büntetővámot, az a tőzsdei árakban emelkedést fog kiváltani. Ez várhatóan a régiónkban működő olajgyárak szójababvételi áraiban is azonnal megjelenik, mivel ezek a szójabab-feldolgozók beszerzéseiket a chicago-i tőzsdei jegyzések alapján kötik és ez minden bizonnyal hatással lesz a belföldi szójababárakra is.

A fundamentális adatok az elmúlt időszakban viszonylag kiegyenlítettek voltak, megfelelő készletekkel, jó időjárással. Az árakat a következő hetekben várhatóan inkább a spekulatív üzletek fogják meghatározni (short és long üzletek).

-an-   A szervezők tájékoztatása szerint az előadások anyagai megtalálhatók lesznek a magyarszoja.hu oldalon, ezeket érdemes lesz megkeresni mivel a szója valóban tudásigényes növény és számos gazdálkodó esetében egy-egy információ hozzájárulhat eredményeinek javításához.