Izgalmas kísérlettel szemléltették a szaksajtó képviselői előtt a kukorica szárítása során fellépő igen kellemetlen jelenséget, a lisztképződést, ami a mag megrepedésének és törésének a következménye. Elkészült az eszköz, amivel ez is elkerülhető. Egy új fogalom bevezetésének a pillanatát láttuk, ennek fontosságát támasztotta alá a bemutató. Ez az új fogalom a precíziós beüzemelés.
A takarmánykukorica és a pattogatni való kukorica héjszerkezete eltérő. A takarmánykukorica héja kisebb belső nyomásnövekedést bír ki, sokkal hamarabb megreped. A pattogatható kukorica magja egyes források szerint 930kpa, azaz 9 Bar belső nyomást is elvisel. Az autógumikban a nyomás általában 2-3 Bar.
Ha a pattogatott kukoricát lassan melegítjük fel, akkor a héj pórusain távozik a gőz, nem alakul ki jelentős túlnyomás. Ha gyorsan, akkor a növekvő hőmérséklet miatt egyre több gőz szabadul fel, nem tud elég gyorsan távozni, a nagyobbrészt keményítőt, fehérjét és nedvességet tartalmazó endospermiumból. Az egyre fokozódó nyomás miatt 140 C° felett folyóssá, gélszerűvé válik a mag belseje. Mondja Speiser Gábor a cég kereskedelmi igazgatója.
Hogy a jellegzetes pattogó hangot hallhassuk, két feltételnek kell teljesülnie. A kukorica gyors felmelegedése, valamint a mag külső héjának nagy mechanikai szilárdsága. Ha a belső nyomás meghaladja a 9 Bar értéket, a mag pukkanó hangot hallatva szétrobban. Ekkor a folyós állagú keményítőben lévő vízgőz a gyors nyomáscsökkenés hatására tágulni kezd és felhabosítja azt, majd az alacsonyabb külső hőmérsékleten egy szempillantás alatt megszilárdul. Készen áll a friss pattogatott kukorica.
1. ábra: Két hevítési szakaszt is felfedezhetünk ezen az ábrán, 40 C°-ról, 80C°-ra hevül a takarmánykukorica egymás után kétszer is.
Az 1. ábrán látható dinamikus hőmérséklet növekedéssel igen dinamikus nyomásnövekedés is jár, ami a takarmánykukorica külső héjának megrepedését okozza. A precíziós beüzemelés alkalmazásával a kiugró hő csúcsok elsimíthatóak.
A kukorica vízleadóképességét meghaladó gyorsaságú felmelegítés a külső héjat megrepeszti, ez a cél, ezt használjuk ki a pattogatásnál, de nem cél, ezért kerülendő a takarmánykukorica szárításánál.
A precíziós szárítás főbb kritériumainak megfelelő esetben a kukorica nem melegszik fel 48-55 C°-nál jobban a szárítás folyamatában, így nem tud megrepedni, míg az 1. ábrán látható, még optimalizálás előtt álló szárítóban felhevülve megreped, törik, lisztesedik, erősen porzik.
2. ábra: Kezd pattogni a kukorica, hőérzékelő is van a kukorica között.
A hőlégfúvóval lassan melegített kukorica nem pattant ki, előbb lassan megszáradt, majd a hőtől megbarnult. Míg ugyanabból a csomagból származó szemeket gyorsan melegítve pattogni kezdtek a hőlégfúvó melegétől is.
Összefoglalva tehát, a terményszárítás egyik legalapvetőbb törvényszerűsége, hogy a felmelegítés és ezzel párhuzamosan a vízelvonás sebessége nem haladhatja meg a mag vízleadó képességét a szárítás teljes időtartamában. A takarmánykukorica rosszul tűri a belső nyomás növekedését, könnyen megreped. Ha nem veszünk tudomást a tervezés, kivitelezés, beüzemelés során erről, akkor sok törtszem, sok liszt, a gazdának pedig vesztesége keletkezik. Eddig nem állt a szakma rendelkezésére a beüzemelést ilyen szinten támogató megoldás, most azonban már van. Tervezők és építők a beruházási szakaszban, a szárítót üzemeltetők pedig a mindennapokban a maguk hasznára fordíthatják.
Forrás: www.termenyszaritas.hu
