A konferencia Phil Hogan, az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa előadásával kezdődött. Hogan jó hírről számolt be: az uniós agrárexport tavaly év végén ismét fellendült, mértéke körülbelül 10,9 milliárd euró – ez majdnem félmillió euróval több, mint az előző év azonos időszakában volt.

Hogan számára fontos a KAP reformja, erre vonatkozó intézkedéseikről is beszámolt. Szintén kiemelt téma volt a zöldítés szabályozása, vagyis a környezetvédelem lehető legkomolyabban vétele a mezőgazdaság különböző ágazataiban is.

A makroökonómiai előrejelzések továbbra is alacsony olaj-, illetve nyersanyagárral számolnak. A gabonafélék ára a várakozások szerint körülbelül 150–190 euró között várhatóak, tonnánként.

Sárga lap az ellenőröknél

Hogan kifejtette, új, korrekt rendszert szeretnének kialakítani a hibákat, illetve a szabálytalanságokat illetően, éppen ezért fejlesztik ki a „sárga lap” intézményét, amelyeket az első hibák esetén léptetnének életbe. Ez a rendszer a reményeik szerint véget vetne annak a sok stressznek és aggodalomnak, amelyet sok gazdálkodó család él át, mikor a kötelező, apró részletekbe menő papírokat, kérvényeket, pályázatokat tölti ki.

Továbbra is elkötelezett a KAP egyszerűsítése mellett, hogy a keményen dolgozó mezőgazdaságban tevékenykedő családok életét megkönnyítsék – már a fiatal gazdákét is, az első naptól kezdve. Hangsúlyozta, most is a legfontosabb számukra, hogy az európai termelők megfelelő profitot érhessenek el.

Mint elmondta, a gazdálkodó családok Európa-szerte gyakran érezhetik úgy, kimaradnak a direkt támogatásokból, pályázatokból. A beadványok kitöltése bonyolult, sokszor nem egyértelmű, ki mire jogosult, az online rendszerrel is ismerkedni kell – mivel egyre több tagállamban a virtuális világ felé fordulnak, az eseményeket online hirdetik, a híreket és új pályázati lehetőséget a világhálón teszik közzé, azok kitöltése is ott zajlik. És ha valamit rosszul töltenek ki, azért büntetés is járhat – például úgy, hogy a támogatást vonják meg. Főleg, ha a zöldítési, környezetvédelmi szabályokat nem tartják be (azokért ugyanis bizonyos esetekben támogatás jár).

A gazdák – mint ahogyan azt Hogan kifejtette – a legtöbb esetben jóhiszeműen kérik a jogosultságukat, ami nem egy esetben a megélhetésüket segíti. Ezek a támogatások sok esetben „életmentőek” lehetnek, hiszen hiába a kemény munka, amelyben az egész család részt vesz, a hét minden napján, ha valamilyen előre nem látható, például környezeti, kár éri őket. Nem szeretnék, ha például egy véletlenül rosszul kitöltött kérvény, pályázati lap akadályozná, hogy megkapják a szükséges támogatásokat, ugyanakkor fontos, hogy ezek a hivatalos papírok rendben legyenek – ezért a „sárga lap”.

Szintén a gazdák életét szeretnék megkönnyíteni a KAP egyszerűsítésével.

Zöldítés

Az egyszerűsítés része, hogy konzultáció indul a mezőgazdálkodás zöldítési folyamatairól. A reform természetesen nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének elkötelezettek a környezettudatos gazdálkodás iránt. Megegyeztek abban, hogy a zöldítés szabályait újra kell tárgyalni – ezek a tárgyalások legkésőbb március 8-án zárulnak. A Bizottság tehát most felülvizsgálja, hogyan, milyen eredményekkel zárult az ökológiai célterületek szabályozása, ennek fényében pedig folytatja a munkát. Hogan bátorítja az érdekelteket, hogy jelezzék tapasztalataikat az eddigi zöldítési szabályokról, hogy a lehető legjobban és legmegfelelőbb módon változtathassanak és egyszerűsíthessék a KAP-ot. Egyszerűsítenék a szabályokat, felülvizsgálnák azokat, kigyomlálva a felesleges, rossz rendelkezéseket.

Magyar a bizottságban

Hogan elmondta, nemrég létrehoztak egy 12 szakértőből álló munkacsoportot, amelynek feladata, hogy az agrárpiaci helyzet stabilitását segítse ajánlataikkal. Köztük egy magyar szakértő is van: Dr. Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. Legfontosabb feladataik egyike, hogy  válsággal küzdő mezőgazdasági szektorokat segítsenek javaslataikkal, indítványaikkal. A Mezőgazdasági Piaci Munkacsoport elnöke a korábbi holland agrárminiszter, Cees P. Veerman. A csoport további feladatai közé tartozik a piaci átláthatóság vizsgálata, illetve hogy segítsék a gazdákat az őket megillető pénzügyi támogatások hozzáférésében.

A csoport év végén összegzi majd az elmúlt időszakot, és ez alapján tesz konkrét javaslatokat a következő időszakra.

Fiatal gazdákra márpedig szükség van

Christiane Kirketerp de Viron előadásában a fiatal gazdák támogatásáról is beszélt. Az uniós tagállamokban körülbelül 2200 40 év alatti gazdálkodóval számolnak. Kutatásaik szerint egyértelmű, hogy a fiatalok leginkább a specifikus, új technológiák iránt érdeklődnek, de tanulmányaik során fontos számukra a vállalkozói készségek megismerése is. Így egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a marketing, hálózatépítés, kommunikáció, illetve a pénzügyi szakértelem alapos ismeretére is. Az információéhség pedig nagy ezekben a fiatal gazdákban, ám az ismereteiket leginkább már az internetről, közösségi hálókról szerzik. Éppen ezért fontos, hogy a világhálóról ellenőrzött, helyes információt szerezzenek, olyat, amelyek piacképesek.

A bizottság javaslatai szerint fontos, hogy minden egyes tagországban a fiatal gazdák személyre szabott igényei szerint megkapják a megfelelő oktatást és hozzáférhessenek a fontos információkhoz. Támogatnák az agrár start-up kezdeményezéseket – használva a fiatalok kreativitását, innovációit.

Szintén fontosnak tartják a fiatal gazdák anyagi támogatását – akár föld vásárlásáról, akár annak bérléséről van szó.

- hj -

A cikk szerzője: Hardi Judit