– A burgonyatermesztés útja egyre inkább ketté fog válni – mondja Tasnádi László, az összesen 1400 hektáron működő Solum Zrt. burgonyatermesztési igazgatója. – Az egészséges és olcsó burgonya megtermelhető akár zsebkendőnyi kiskertben, ám a lakosság tömegigényeit tetszik, nem tetszik, jelenleg egyedül a nagyüzemek képesek élelmiszerrel kielégíteni. Magyarországon számtalan kistermelő választja az étkezési burgonya ültetését, azonban a termelés döntő hányada, illetve a kereskedelmi láncok kiszolgálása hazai burgonyával csupán néhány nagy agrárvállalkozás nevéhez kötődik. Ezek egyike a Solum Zrt. Gazdaságunk egyik húzóágazata a fogyasztói igényeknek leginkább megfelelő mosott, kis kiszerelésben kínált burgonya termesztése.

Tasnádi László kifejti, a kiskerti burgonyatermesztés a nagyüzemitől nem csak a betakarított mennyiségek miatt válik el élesen egymástól. A különbözőség leginkább a fajtaválasztásban és a követett termesztéstechnológiában csúcsosodik ki. Egy kiskertben szinte minden művelet kézi munkával történik, a fajta esetében a betegségekkel szembeni ellenállóság a lényegesebb a külső megjelenés mellett. Ezzel szemben egy nagyüzemben minden lépés gépesített,  hiszen óriási volumenekben kell megoldani a műveleteket  nagy teljesítményű kombájnokkal, tároló-, mosó- és csomagoló berendezésekkel ugyancsak kíméletes megoldásokkal, szem előtt tartva, hogy a nagy mennyiségben termesztett burgonya minősége, külcsíne, a héj stabilitása nem szenvedhet csorbát, kifogástalannak kell lennie. 

– „A komáromi parcellákban az elmúlt 20 év alatt kipróbáltam legkevesebb 120–130 fajtát, közte a keszthelyieket is, ám számtalan ok miatt csupán 5-6 olyan fajta maradt termesztésben, amelyekkel ki tudtuk elégíteni a kereskedelmi láncok magas elvárásait.”

Tasnádi László látja meglepetésünket, de folytatja. – A Solum Zrt. esetében évente milliárdos nagyságrendű a tét. A megrendelő olyan szerződést hajlandó kötni, ami csak azt tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesítésével lehetünk a beszállítója, azt azonban semmi sem garantálja, hogy a megtermelt burgonyát adott mennyiségben meg is veszi. Ezzel a szerződéssel azt biztosítja, hogy beszállíthatjuk az általa igényelt burgonyát, akkor és olyan ütemezésben, frakcióra osztályozva, ahogyan és amikor kéri. A burgonyatermesztés – túlzás nélkül – olyan, akár egy rulettjáték, hiszen az évenkénti 13–15 ezer tonna termésünk átvételére semmi garancia nincs.

A Solum Zrt. burgonyás termőterületeit a Dunából nyert vízzel öntözik lineár berendezésekkel. Egy teljes öntözési ágazat áll a termesztés hátterében szakmérnök vezetésével, hogy kiszolgálja a növények igényeit.  Az öntözési munkát számos tényező befolyásolja, többek között a vetésterület domborzata, talajadottságok, csapadékviszonyok, és a fajtáknak is eltérő az öntözési igénye. Mindezek ismerete rengeteg tapasztalatot igényel, amelyek csak az adott körülményekre igazak.

– A termesztéstechnológiában csodák nincsenek. Sok apró dolog összessége azonban a siker vagy a bukás kulcsa. A nyári lazításos technológiát azért illesztjük be a talajművelésbe, hogy elkerüljük a pangó vizek kialakulását. Az őszi szántás elkerülhetetlen, levegősnek, lazának és porhanyósnak kell lennie a talajnak. Ezeken az egyszerű dolgokon sok minden múlik. Megfelelő alapok megteremtése nélkül egy burgonyatermelő megbukik. Sokan nem veszik figyelembe, hogy talajaink magas nátriumtartalma nem kedvez a burgonyának, illetve egy kalciumdús talaj hajlamos a rögösödésre. Komárom határában is változatosak a talajok, az egyik kisebb része úgynevezett perc talaj. Egy szűk idő áll rendelkezésre megművelni, különben vagy szikla keménységű lesz, vagy a sárban elsüllyed a munkagép. A talajaink minőségén lehet javítani, de sok-sok év kell hozzá, eközben pedig számos hibát lehet elkövetni ellene.

A burgonyát 4 éves vetésforgóban illik ültetni. Kérdezzük is, mi legyen a vetésforgó növénye? Sokan cukorrépát vetnek. Ez több gondot okoz a jövőben. A késő őszi betakarítással a munkagépek összetapossák a táblákat, ettől a talaj akkora pofont kap, hogy 5–10 év kell a regenerálódására. Egy vetésforgónak szánt gabona javít a talajállapoton, de a legjobb a lucerna, facélia, esetleg az olajretek, vagy többször vetve a gabona, illetve a burgonya szempontjából a semleges silókukorica.

– Ne tagadjuk le, az öntözéses burgonyatermesztés is rombolja a talajt. Egyik technológia gyorsabban, a másik lassabban, de rombolja, ezért is fontos a 4 éven át tartó regeneráló vetésforgó – hangsúlyozza Tasnádi László. – Számos példa van rá, hogy egy korábban sosem öntözött területen az első öntözéses évben kimagasló hektáronkénti termés volt elérhető. Ma ugyanott, sok éves öntözéses termesztést követően, már ezek a kimagasló termések alig érhetőek el. Egyértelműen a talajszerkezet-romlás számlájára írom a különbséget, pedig évek óta talajkímélő rostálással készítjük el a magágyat a hagyományos bakhát kialakítással szemben.

Kérdezzük is, lehetne-e kevésbé öntözés-igényes módon burgonyát termelni?

Igen, érkezik a válasz, ha a talajművelés optimális, szakszerű, a burgonya igénye szerinti az öntözés, a termés betakarítását a legjobb talajállapot mellett végezzük, majd a hátrahagyott táblákat például lucernával vetik be. A lucernát általában ritkábban öntözik, és azt is csak akkor, ha az időjárás szélsőségesen száraz. Az ilyen szemléletben folytatott termesztéstechnológia képes helyrehozni a burgonyatermesztéskor elkövetett hibákat.

Újabb és újabb kérdések. Mi legyen a lucernával?

– A Solum Zrt. tehenészetében 1200 tejhasznú egyedet szolgálunk ki saját takarmánynövénnyel, közte az évente 4–6 alkalommal kaszált, öntözött területeken termesztett lucernával. A mintegy 1200 hektárt lefedő öntözőberendezések költségeinek millióit a vetésforgó időszakában is ki kell termelnünk, erre megfelelne például a sárgarépa, csemegekukorica, illetve a zöldborsó. Az előbbinek jelentős a piaci korlátja, a csemegekukorica a mi 16 aranykorona értékű földjeinken meglehetősen kockázatos növény, így jó években van esély egy szerényebb nyereségre.

Amikor csak lehet, a burgonya alá ősszel szerves trágyát is aláforgatnak a kálium- és a foszfortartalmú műtrágyával együtt. Ezt kiegészítik a tavaszi nitrogénnel. A szerves trágya esetében annak talajjavító hatására is nagyban számítanak, ehhez 30–40 tonnát szórnak ki hektáronként. Az őszi szántással egy homogén talajfelszínt alakítanak ki.

A tavaszi első műveletek időpontjának kijelölésére ugyan ott a naptár, a tankönyvek szerint április eleje a gumóültetés ideális időszaka.

– Általában nem a naptár, hanem a talajállapot határozza meg a műveletek időpontját. Igyekszünk elkerülni, hogy a túl nedves talajon erőltetett munkákkal taposási, tömörödési károkat okozzunk – mondja vendéglátónk.

Milyen magágyat készítenek? Titok?

– Igen! Célgépeket használunk, egy széles összeszántás után a magágyat rostálással alakítjuk ki, ezzel a burgonyának egy kedvezőbb talajt készítünk. Korábban a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakértői vizsgálták a technológiához szükséges célgépek teljesítményigényét, gázolajfogyasztását stb., lényeges eltéréseket nem tapasztaltak a hagyományos technikákkal összevetve. A rostált ágyásos talaj-előkészítés előnye akkor mutatkozott meg igazán, amikor betakarítás során a nagy és kis gumók, a deformált, illetve a zöldült gumók aránya jelentősen alacsonyabb volt a korábbi termesztéshez képest.

Kritikus időszak a július-augusztusi forróság. Az öntözés ellenére a növény bezárja magát, a gumók nem gyarapodnak. Előfordul, hogy augusztus végén, az érési időszakban megérkezik egy nagyobb mennyiségű csapadék, kissé enyhül az időjárás, ettől feléled a növény. A burgonya be akarja pótolni a növekedését, ám a gyors gyarapodástól – fajtától függően – szétreped, vagy a közepe üregessé lesz.

– A legtöbb fajta lombját szedés előtt deszikkáni kell, vagy szárzúzóval ledarálni. A Solum Zrt. a drágább kémiai lombtalanítást követi. A növény maradványait a kombájn szárleválasztói eltávolítják a termésről, a szedőgépről tiszta termék kerül a tárolóba, illetve a válogatóasztalon több figyelmet fordíthat a személyzet az óhatatlanul felszedett rögök és a sérült gumók eltávolítására.

Tasnádi László szerint a burgonya tárolása is megfelelő hátteret igényel. A Solum Zrt. összesen 15 tárolót működtet, azokban az étkezési burgonyát 4-5 Celsius-fok hőmérsékleten tárolják, korábban a chips készítésére szánt fajtákat 8 fokra hűtötték le.

– A nagyüzemi burgonyatermesztésben nagyjából elértük a határainkat. Adott agrárgazdasági feltételek mellett a bizonyítottan jó fajták ültetése ellenére többek között a terület nagysága, domborzata, a földek minősége további jelentős gyarapodást nem kínál a számunkra. Ez utóbbi adottság egy jól megválasztott vetésforgóval, kíméletes termesztéstechnológiával azért javítható, pontosabban megőrizhető, így a burgonya a Solum Zrt. életében várhatóan sokáig megmarad húzóterméknek – mondja összegzésként Tasnádi László.

- btj -

A cikk szerzője: Bálint Tóth János