Az uniós szintű Agrárkutatási Állandó Bizottság (Standing Committe on Agricultural Research, továbbiakban: AÁB) 1974-ben jött létre a Közös Agrárpolitika keretében. Fő célja, hogy az európai agrárkutatás összehangolása terén tanácsot adjon a Bizottság és a tagállamok számára. Az AÁB az EU-28 tagállamainak képviselőiből áll, a Bizottság munkájában megfigyelőként tagjelölt és társult országok is részt vesznek.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a „Horizont 2020” elnevezésű keretprogram uniós szinten új lendületet adott a kutatásnak a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar valamint a biológiai alapokon nyugvó iparágak területén. Erre a keretprogramra épül a „biomassza alapú gazdaság” stratégiája is. A szakpolitikai terület a hagyományos értelemben vett mezőgazdaságról a tágabb értelemben vett biomassza alapú gazdaságra bővült, mely magában foglalja az erdőgazdálkodást, halászatot és akvakultúrát, az élelmezésbiztonságot. A biomassza alapú gazdaság irányába való  átalakulás a biomassza iránti kereslet és kínálat mentén fog alakulni. Ez együttműködést igényel a különböző ágazatok, így a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a halászat, az élelmiszeripar, a cellulóz- és papírgyártás, a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területei között. Az Agrárkutatási Állandó Bizottság kiemelt területnek minősítette a biomassza alapú gazdaságot, annak létrehozását. A stratégiai változás eredményeként az a döntés született, hogy meg kell erősíteni az AÁB tanácsadói szerepét. Ez olyan kutatással és innovációval kapcsolatos stratégiai kérdéseket érint, mint a biomassza alapú gazdaság, az élelmezésbiztonság, továbbá a stratégiai programozás, valamint a tagállami programok közötti együttműködés képességének kialakítása.

Az AÁB két kiemelt tevékenysége az előrejelzés és a stratégiai kérdések megvitatása.

Előrejelzési tevékenység

Egy független szakértőkből álló csoport előrejelzési tevékenységet folytat. A feladatuk arra irányul, hogy a felmerülő kérdéseket azonosítsák, a jövőbeni innovációs kihívásokat jelezzék előre. Így lehetőség nyílik jövőbemutató forgatókönyvek készítésére, melyek alapján eldönthető, hogy közép- és hosszú távon melyek legyenek a mezőgazdasággal összefüggő európai kutatás főbb prioritásai. A csoport már számos uniós szintű program, kutatási együttműködés megvalósulását segítette elő. Ez idáig négy előrejelzési jelentés készült, kétéves periódusokban 2006 és 2015 között. Az AÁB előrejelzési tanulmánya kiváló eszköz lehet a nemzeti kutatás tervezési folyamatának fejlesztéséhez is.

A 2014 tavaszán elindított negyedik előrejelzési gyakorlata során – melyben Magyarország is aktívan részt vett – a csoport a primer szektor és a biomassza alapú gazdaság közötti kölcsönhatásokat vizsgálta. A „Fenntartható mezőgazdaság, erdészet és halászat a biomassza alapú gazdaságban – kihívások Európa számára” című jelentést 2015. október 8-án Brüsszelben mutatták be. A jelentés erősen támogatja az EU biomassza alapú gazdasági stratégiáját.

 A jelentés a biomassza-kínálat és -kereslet különböző szintjein alapuló, három hosszú távú, 2050-ig tartó forgatókönyvet vázol fel: (1) „Bio Scarcity”: bio-ínség, (2) „Bio Modesty”: bio egyensúly, és (3) „Bio Boom”: bio ugrás témakörében. A lehetséges változatok a különböző ágazatok lehetőségeit és kockázatait veszik számba. Emellett a jelentés egy olyan biomassza alapú gazdaság megvalósítását szorgalmazza, amely többek között az élelmiszertermelés elsőbbségének, a fenntartható hozamoknak, a körforgásnak és a diverzitásnak az elvén alapul.

Amellett, hogy a jelentés a fenntartható biomassza alapú gazdaság olyan ütemterve, amely előmozdítja a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházást a vidéki gazdaságban, jelentősen hozzájárul azon globális célok megvalósításához is, mint az élelmezés- és táplálkozásbiztonság biztosítása, az éghajlatváltozás kezelése, valamint a rendelkezésre álló erőforrásokat fenntartható módon való kezelése.

A tanulmány az európai és nemzeti „biomassza alapú gazdaság” fejlesztését hangsúlyozza, és a kapcsolódó stratégia 2016-os felülvizsgálatának kiindulópontját képezi majd.

Stratégiai munkacsoportok

Külön munkacsoportok jöttek létre a kutatási és innovációs stratégiai kérdések megvitatására. Jelenleg öt fennálló stratégiai munkacsoport működik, melyek olyan különböző kutatási és innovációs prioritásokat azonosítanak, mint a halászat és akvakultúra, a mezőgazdasági tudás és innovációs rendszer, a biológiai erőforrások fenntartható termelése, az erdészet, és az európai agrárkutatás hatása a globális kihívásokra. Magyarország tevékeny részese több munkacsoportnak is. Ez előbbieken túl kialakulóban van egy élelmezésbiztonsággal foglalkozó stratégiai munkacsoport is, melyben szintén határozott magyar részvétel várható.

A mezőgazdasági tudással és innovációs rendszerrel kapcsolatos stratégiai munkacsoport két meghatározó jelentést készített, melyek segítették az európai innovációs rendszerek értelmezését. Ez a stratégiai munkacsoport nagymértékben hozzájárult az Európai Innovációs Partnerség kialakításához a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság terén (EIP-AGRI), amely a Közös Agrárpolitika és Horizont 2020 alatt különböző eszközök összekapcsolásával ösztönzi az innovációt. Az EIP-AGRI által nyújtott finanszírozási lehetőség 2016 májusában Magyarországon is megnyílik a gazdálkodók, a kutatók és egyéb érintettek részére.

Az Agrárkutatási Állandó Bizottságban való aktív magyar részvétel lehetővé teszi, hogy a hazai kutatási és innovációs igények határozottan és megfelelő minőségben legyenek uniós szinten képviselve. E folyamat mindenképpen új kutatási és innovációs irányokat és lehetőségeket nyit meg a hazai agrár- és biomassza alapú gazdaság számára.

Hazánkban a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt feladatának tekinti az agrárkutatás és innováció megerősítését, ezért jelenleg aktívan vesz részt a hazai agrárkutatási és innovációs szakpolitikai irányok kialakításában. 2015. november 10-én a FM és az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével szervezte meg a „Szakpolitikai irányelvek az agrárkutatásban” című konferenciát. A műhelymunka célja az volt, hogy közös gondolkodás révén, a hazai agrárkutatás képviselői beazonosítsák a szereplők számára stratégiai jelentőségűnek ítélt témákat, területeket és irányelveket. Fontos, hogy termelői oldalról is meghatározásra kerüljenek az agráriumot érintő problémák, ezért a gazdálkodói körben megvalósuló egyeztetésre 2016. január 14-én kerül sor. A rendezvény a kutatási irányok pontosítása, az egyes igények megfogalmazása mellett lehetőséget biztosít a termelők és a kutatóhelyek kölcsönös megismerésére is. Így a közeljövőben lehetővé válhat egy aktív agrárkutatási hálózat kialakulása a közeljövőben. A hazai szakpolitikai irányok uniós szinten való érvényesítése érdekében az FM fokozott figyelemmel vesz részt az Agrárkutatási Állandó Bizottság munkájában.

 -an-

A cikk szerzője: Agro Napló