A konferencián bemutatták a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégiát, amit az OECD munkatársainak közreműködésével készült el. A tanulmány ide kattintva érhető el.

A jelentésből megtudhatjuk többek között a fő prioritási területeket és a jelentős hatással bíró intézkedéseket, amelyek kritikusnak tekinthetők a magyarországi körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. A legfőbb célterületek:

• biomassza- és élelmiszeripar,
• építőipar,
• műanyag.

A számszerűsített célok kézzelfoghatóbbá teszik Magyarország jövőképét, és elősegítik a megvalósítást. A 2040-ig elérendő célok:

• Az anyagfelhasználás korlátozása érdekében a Kormány beruház a kutatásba és ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy innovációval, ökodesign-nal, valamint a termékek megosztásával és újrafelhasználásával támogassa az erőforráshatékonyságot. Magyarország célja az, hogy megduplázza az erőforrás-termelékenységét (GDP/ DMC), és elérje a 2 EUR/kg anyagköltséget.
• Az anyagkörforgás lezárása és a fenntarthatóbb anyaghasználat érdekében intézkedéseket vezetnek be, hogy megduplázzák (15%-ra emeljék) Magyarország körforgásos anyaghasználati rátáját.
• A körforgásos gazdaságra való átállásban rejlő előnyök szélesebb körű kihasználása érdekében a Kormány támogatást nyújt az innováció és az új üzleti modellek kialakítása területén. Magyarország célja, hogy a körforgásos munkahelyek számát 30%- kal (az összmunkaerő 2,5%-ára) emelje az iparban, a mezőgazdaságban, és a szolgáltatói szektorban.

A biomassza- és az élelmiszeripari szektorból a konferencián számos pozitív példa került bemutatásra, mint a Munch – Mit (t)eszünk a pazarlás ellen? ételmentő alkalmazás; a Koppányvölgy Natúrpark – Akvageokompónia, ami egy integrált közösségi hal és rovarfehérje termelő kísérleti üzem és a Pannonhalmi Főapátság, mint Fenntartható fejlődés egy ezeréves monostorban – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményéből az Agro Napló.

(Forrás: NAK)