A hetek óta zuhogó eső sajnálatosan ismét aktuálissá teszi az agrár-kárenyhítés kérdését, holott a 2015. évi terméskiesések miatti kárenyhítési kérelmek bírálata még jelenleg is tart. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint ugyanis az agrárkár-megállapító szervként – a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendeletben foglaltak szerint – eljáró megyei kormányhivatalok január 31-éig kellett meghozzák az üzemi szintű hozamérték-csökkenés igazolására szolgáló döntéseket, és csak ezt követően kezdődhet meg a kérelmek bírálata az agrárkár-enyhítési szervnél, azaz az MVH-nál. A bírálat eredménye alapján az MVH február 28-áig készíti el, illetve küldi meg a miniszter részére jóváhagyásra a kifizetési tervet. A kárenyhítő juttatások kifizetésére a kifizetési terv jóváhagyását követően, legkésőbb március 31-éig kerül sor – közölte a hivatal az Agro Napló megkeresésére.
Mivel a kérelmek elbírálása még folyik, ezért a hivatal még nem tudott tájékoztatást adni arról, hogy hány bejelentés érkezett összesen, és mekkora volt a kárenyhítési juttatás iránti igény. Ugyanakkor azt biztosra vették, hogy a bírálat eredményétől függetlenül az igényelt összegre lesz fedezet a kárenyhítési alapban, és nem lesz szükség arányos visszaosztásra. A rendelkezésre álló összeg évek óta halmozódik, mivel a keretet évek óta nem merítették ki teljesen. Az MVH tájékoztatása szerint jelenleg 21 milliárd forint van az alapban, így a rendszer rendkívüli forrás biztosítása nélkül is képes stabilan betölteni funkcióját, amennyiben nem történik országos kiterjedésű, rendkívüli károkat okozó természeti katasztrófa.
Mindez az alaptámogatásra vonatkozik – jelenleg ugyanis minden, 1 hektár feletti területet művelő termelő (az ültetvényeknél kisebb a mérethatár) kárenyhítési hozzájárulást köteles fizetni –, azonban aki magasabb összegre pályázna, köthet piaci biztosítást is, ami után uniós forrásból díjtámogatást kérhet. Ez azon túlmenően, hogy a biztosítók is megtérítik az általuk megállapított kárértéknek megfelelő összeget, azért is előnyös, mivel a gazdák és az állam által a kárenyhítő alapba befizetett összegből is magasabb összegű kártérítésre számíthat.
Tavaly hárommilliárd forintot különített el a szaktárca díjtámogatásokra. Amint azt korábban Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Agro Naplónak elmondta, ezt az összeget kivételesen költségvetési forrásból biztosították, tekintettel arra, hogy a 2014–2020 közti forráselosztást biztosító Vidékfejlesztési Programot az uniós jogszabályok csúszása miatt csak tavaly év közepén tudta benyújtani a kormány az Európai Bizottságnak, ami csak késő ősszel hagyta jóvá azt. A 2016-os évtől azonban ismét uniós forrás biztosítja majd a szükséges összeget. Tekintettel arra, hogy a tavalyi díjtámogatási keretet túligényelték a termelők, idén már emelt összeg, 3,5 milliárd forint áll majd e célra az érintettek rendelkezésére.
Az MVH tájékoztatása szerint a 2015. évi egységes kérelembeadáskor 8893 ügyfél nyújtott be támogatási kérelmet, ebből 8786 ügyfél kapott befogadó nyilatkozatot. Az összes igényelt támogatási összeg 3.673.843.984 forint volt, azonban a túligénylés miatt visszaosztást kellett alkalmazni a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet szerint. Először a „C” típusú biztosítások támogatásának intenzitását csökkentették 30, majd a „B” típusú biztosítások támogatási intenzitását kellett 63 százalékra mérsékelni. Az „A” típusú biztosítások támogatási intenzitását változatlanul hagyták, a maximális 65 százalékon.
A Groupama Biztosítóhoz az előző évihez hasonló mennyiségű mezőgazdasági kárbejelentés érkezett 2015-ben, és az elmúlt évekre jellemző módon a legtöbb, legnagyobb károkat a jégeső okozta – közölte Füzesi Dániel a Groupama Biztosító mezőgazdasági szakértője lapunk megkeresésére. A közel 1900 növénykár bejelentés több mint 75 százaléka jégverésről szólt, 7 százalék körül alakult az aszálykárok miatti jelzés, emellett a vihar-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak. A Groupama 2015-ben növényállományok jégkára miatt közel 1,8 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak az év első kilenc hónapjában, aszályra és egyéb káreseményekre pedig további 200 millió forintot. A támogatott és a nem támogatott növénybiztosítások körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg társaságunknál – közölte Füzesi Dániel.
A növénybiztosítások állománya azonban a terményárak esése következtében kisméretű csökkenést mutatott 2015-ben az előző évihez képest. Az idén az elmúlt évekhez hasonló érdeklődésre számítanak a termelők részéről a támogatott és a piaci biztosítások iránt. Kismértékben változott az eljárásrend is, például a támogatási kérelem idén az egységes kérelem (EK) keretében és idejében nyújtható be. Mivel a terményárak felfelé mozdultak, ennek következtében enyhe növekedésre számítanak a növénybiztosítások állománydíjában.
A Groupamánál – ahogyan a legtöbb mezőgazdaság számára biztosításokat kínáló társaságnál is – a növénybiztosítások mellett egyéb konstrukciók is rendelkezésre állnak a szektor számára. Tavaly a mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár volt, a kifizetések meghaladták a 200 millió forintot, és további 20 millió forintot fizettünk ki állattartóknak elhullott jószágaik után – közölte Füzesi Dániel.
-kmk-
A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin
