Ismail Cakmak, a magnézium és más tápelemkutatás világszerte elismert professzora, az Európai Akadémia tagja előadásában elsőként a kálium és magnézium szerepét taglalva rávilágított arra, hogy nemcsak a fotoszintézisben, hanem az ott megtermelt szénhidrátok elszállításában is jelentős a szerepe e két tápelemnek, e szállítási folyamat pedig kulcsfontosságú a termésképzésben. Magnézium és kálium szükséges ahhoz, hogy a szénhidrátok elszállítódjanak a levelekből, hiányuk esetén a szénhidrátok felhalmozódnak, ami negatív hatással van a hajtásnövekedésre, azt megelőzően pedig a gyökérnövekedést csökkenti. Kutatási eredményei kimutatták, hogy a Mg-hiányban szenvedő növény fényérzékeny, illetve a hőstresszt kevésbé tolerálja. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy levéltrágya vásárlásakor ne az árat, hanem a levéltrágyák egyik legfontosabb értékmérő tulajdonságát, a hasznosulás eredményét meghatározó vízoldékonysági mutatót figyeljük.
Rátérve a cink kérdéskörére, felvázolta, hogy a világ összes búzatermő területének mintegy fele cinkhiányos. A cink felvehetőségét befolyásoló talajtényezők között említette a magas mésztartalmat, a magas pH-értéket, az alacsony szervesanyag-tartalmat és alacsony talajnedvességet, illetve a magas Fe- és Al-oxid jelenlétet. Előadásában rávilágított a foszfor és cink kölcsönhatására is, miszerint a túlzott foszformennyiség a talajban – közvetett módon – cinkhiányt indukál. A gyökérzeten található mycorrhiza gombák felelnek ugyanis a cink, a foszfor és a réz felvételéért. Túlzott foszforkijuttatás esetén „elalszik” a mycorrhiza, ezért van az, hogy túl sok foszforkijuttatás esetén cinkhiány keletkezik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a cinkhiányt az egyre intenzívebb termesztéstechnológiák is okozhatják. A talaj cinktartalmának kimerülése pedig a termények alacsonyabb cinktartalmához vezet. Miért kell a cink? A nitrogén és a kén után a legfontosabb tápelem – hangsúlyozta Ismail Cakmak. A fehérjék közel 10%-a igényel cinket a megfelelő működéshez, továbbá a sejtmembránok szerkezeti és funkcionális beágyazottsága is a cink mennyiségétől függ. A cinknek fontos szerepe van a sejtek védelmi rendszerében, de a cink vesz részt a növény növekedési hormonjainak harmonikus szabályozásában is, valamint cink szükséges a megfelelő beporzáshoz is. Vizsgálatai szerint a megfelelő cinkellátottság a különféle kórokozó gombák növekedésének és spóraképzésének a gátlásában is hatékony szerepet játszik.
Dr. Zsom Eszter előadásában az elhangzott ismeretek tanulságait a hazai termőhelyi viszonyokra alkalmazva foglalta össze. Felhívta a figyelmet a magnézium kimosódásának évszakonkénti változására a különböző kötöttségű talajokon. Véleménye szerint a magnéziumot akkor is pótolni kell a növény számára, amikor a talaj elég magnéziumot tartalmaz, hiszen számos tényező gátolja annak felvételét. Kiemelte, hogy a talajvizsgálat csak egy kiindulási pont, leginkább levélanalízissel lehet megállapítani a valós tápanyag-ellátottsági szintet. A tapasztalat az, hogy e régi, elfeledett tápelem a legtöbb szaktanácsból kimarad, miközben tudvalévő, hogy számos növény magnéziumigénye megközelíti a foszforigényének mértékét.
Visszautalt a magnézium fontos szerepére a termésképzés, a termésbiztonság, az aszálytűrés vagy a hatékonyabb tápanyag- és vízhasznosítás terén, valamint az erős fény okozta károsodás elleni védelemben, különös figyelemmel a különböző kórokozókkal szembeni ellenálló képesség javulására.
Zsom Eszter az i-re a pontot a magnézium humángyógyászatban betöltött szerepének ismertetésével tette rá, miszerint a magnézium az emberi szervezetben segít megelőzni a depressziót, a fejfájást, a vérkeringési zavarokat, a meszesedést, a szívinfarktust, a gyomor és bélgörcsöket, a vesekőképződést, valamint az izomgörcsök kialakulását.
Pájtli József Tolna megyei nagygazda, aki a fiatalkori tápanyag-utánpótlás híve, gyakorlati tapasztalataival is alátámasztotta az eddig elmondottakat. Kihangsúlyozta, hogy ő a prevenciót alkalmazza e tápelem kimosódásának megelőzésére. Visszautalt a legutóbbi őszre, amikor az októberben lehullott 150 mm csapadék okán beavatkozott annak érdekében, hogy a gyökérzónákból kimosódó magnéziumot pótolja, hogy az továbbra is rendelkezésre állhasson a fejlődő növény számára. Novemberben ugyanis az alsó levelek sárgultak, leszáradtak, úgynevezett szárazsági tünetet produkáltak, ekkor pótolta levéltrágyával és oldatműtrágyával a magnéziumot. A komplex gondolkodás híve e területen is, véleménye szerint nem csak egy-egy tápelemhiányra kell reagálnunk, hanem a növény igényeit szem előtt tartva a tápelemek egymásra gyakorolt hatását figyelembe véve tudatos tápanyag-gazdálkodásra van szükség. Példaként említette a magnézium-szulfátot, amelyben a kén összetevő felelős a megfelelő nitráthasznosulásért, s mintegy 60%-ban javítja a hasznosulási mutatót.
Azt vallja, hogy a növény fiatal korában eldől, hogy milyen lesz a termés, ezért kell akkor számára biztosítani az optimális környezeti feltételeket, amelynek elengedhetetlen része a tudatos tápanyagellátás.
-ga-
A cikk szerzője: Gáspár Andrea
