A mostani szabályozás ezeket, az ellenőrzések során alkalmazható kiskapukat zárja be. Ezért kell előre lefektetett írásbeli szerződés, amit be is kell jelenteni a NÉBIH felé. A kereskedőket, nagyobb felhasználókat ért rendszeres ellenőrzések miatt a receptek, jogosítványok megléte nélkül semmilyen körülmények között nem adnak ki ezek után vegyszert. Korábban is így kellett volna eljárni, de a gyakorlatban mégis megtették (szabálytalanul, üzleti érdekek miatt), hogy kiadtak I. kategóriájú vegyszert és csak később csatolták hozzá a szükséges receptet, amit esetlegesen az értékesítő cég egyik növényvédős végzettségű alkalmazottja írta.

Megkértünk néhány termelőt és növényvédelmi szakmérnököt, hogy mondják el aggodalmaikat és tegyék fel kérdéseiket az új szabályozás kapcsán. A kérdésekre Jordán László a NÉBIH elnökhelyettese, növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgató válaszolt.

1. Manapság a növényvédelmi feladatok elvégzését viszonylag szakszerűen és arra alkalmas eszközökkel végzik a termelők – legalábbis a megkérdezettek ezt nyilatkozták. Miért volt szükség hazánkban e szabályozás szigorítására? Voltak-e a közelmúltban olyan kihágások, vegyszermérgezések, környezetszennyezések, vagy akár az élelmiszerekben, takarmányokban kimutatott szermaradványok, amelyek indokolták e szabályozás szigorítását?

J.L.: 2014. január elseje óta kötelező az összes EU tagállam számára az integrált szemléletű növényvédelem alkalmazása. Az integrált növényvédelemben a hangsúlyt a nem kémiai módszerekre – úgymint az agrotechnikai, biológiai és biotechnológiai védekezési módszerek – kell helyezni a növényvédő szeres kezelésekkel szemben. Ennek a megvalósításához nagy szaktudásra van szükség, mellyel a növényvédelmi szakirányítók rendelkeznek. A szerződések keretet nyújthatnak a hosszú távú közös munkára a gazdálkodó és a szakirányító között, amely eredményeként megvalósítható a nem csak az európai uniós céloknak megfelelő, hanem a saját igényeinket is kielégítő, fenntartható, előrejelzésen alapuló növényvédelem.

2. 2016. január 1-jétől hatályos az új növényvédelmi szabályozás, de a szakemberek még 2016. március elején is csak találgatnak hogyan lesz ezután. Miért nem tartottak tájékoztatókat még az előtt, hogy életbe lépett volna a szabályozás?

J.L.: A rendeletmódosítás megjelenése előtt már egy évvel minden növényvédelmi szakmai rendezvényen tájékoztatást adtunk a tervezett változtatásokról. Az azóta eltelt időszakban is számos fórumon – továbbképzések, szakmai rendezvények, sajtómegjelenések – tájékoztattuk a mezőgazdasággal foglalkozókat az őket érintő változásokról.

Azon módosítások kapcsán, amik ténylegesen újdonságot jelentettek a gazdálkodók életében türelmi időszakot vezettünk be, hogy az új szabályozásra történő átállásra minden egyes szereplőnek legyen elegendő ideje.

3. Az ellenőrző hatóság hogyan értelmez és hogyan büntet? Ezt majd csak az első ellenőrzés során a saját pénztárcája kárán tapasztalja meg a gazda?

J.L.: A növényvédelmi hatóság továbbra is a jogszabályok alapján fogja végezni az ellenőrzéseit. A változásokkal kapcsolatban igyekszünk a gazdatársadalom minél szélesebb rétegét tájékoztatni annak érdekében, hogy mindenkihez időben eljussanak az információk és ne érje meglepetés majd a gazdálkodókat az ellenőrzések során. Természetesen – elsősorban – nem az a célunk, hogy büntessünk, hanem hogy minden gazda megismerje az új szabályokat és annak megfelelően gazdálkodjon. A szabályozás felépítése azonban azt is magában foglalja, hogy a termelő csak úgy kaphat vényt, ha előtte szerződött, vagyis nem „a saját pénztárcája kárán tapasztalja meg”.

4. Jelen szabályozást a megkérdezett gazdák életképtelennek tartják. Véleményük szerint nincs Magyarországon annyi növényvédős, hogy minden egyes gazdaságnál ott legyen, megállapítsa a védekezés szükségességét, a használandó szert, és a növényvédő szer vásárlását, szállítását, raktározását lebonyolítva felügyelje a vegyszerezési eljárást, nem megfeledkezve a göngyölegek, mint veszélyes anyag tárolásának és visszajuttatásának felügyeletéről sem. Sőt, hogy mindezekért a teljes körű felelősséget vállalja.

J.L.: A növényvédelmi szakirányítóknak nincs kevesebb jogosítványuk, sem több felelősségük az elmúlt évekhez képest, ebben a tekintetben még egy kisebb enyhítés is történt a kiürült göngyöleg vonatkozásában. Aki eddig megírta a vényt ugyanannyi felelősséget vállalt, mint az írásos szerződéskötés bevezetését követően. Azzal, hogy a szerződés legalább egy vegetációs időszakot ölel fel a termelőnek lesz könnyebb dolga, nem kell minden egyes növényvédelmi beavatkozás előtt szakembert keresnie, valamint a szakirányítónak is meglesz a lehetősége előre tervezni, illetve lehetőség szerint nem növényvédő szeres megoldásokat alkalmazni.

A felsőoktatás is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a növényvédelmi szakemberek képzésére, a hallgatói létszám folyamatosan emelkedik, ezáltal biztosítottnak látjuk a folyamatos utánpótlást, bővülést.

5. Jelenleg ma Magyarországon a növényvédő szakmérnökök a különféle gyártók, vagy kereskedő cégek képviselőiként, promótereiként és a fejlesztési munkában részt vevőként vannak jelen, illetve nagyobb mezőgazdasági gazdaságoknál, ahol meg tudnak fizetni egy növényvédőst teljes évben erre a feladatra. Ezeknek a szakembereknek egyrészről nincs idejük arra, hogy a teljes felügyeletet ellássák kisebb gazdaságok számára, másrészről az őket foglalkoztató cég sem engedi, hogy ilyen külsős tevékenységet vállaljanak, összeférhetetlenség miatt. De akik mégis vállalhatnának, azoknak vállalkozókká kellene válniuk, hogy szerződéses formában végezhessék tevékenységüket?

J.L.: A rendelet módosítását megelőzően ugyannyi felelőssége keletkezett a szakirányítónak a növényorvosi vény kiállításával a növényvédő szer felhasználása kapcsán egészen a növényvédő szer vásárlásától, a szállításon, kijuttatáson át, a göngyölegek kezeléséig, mint a szerződéskötés bevezetésével, sőt a szerződés teret ad mindkét fél számára a felelősségi körök tisztázására, megosztására. Azok a szakirányítók, akik korábban felelősséget vállalva növényorvosi vényt állítottak ki a kisebb gazdaságok számára, véleményünk szerint továbbra is el tudják látni ezt a feladatot.

A rendelet módosításának életbelépése előtt is elvileg szerződnie kellett volna a szakirányítónak azzal a termelővel, akinek növényorvosi vényt állított ki, növényvédelmi szaktanácsot adott. Adóügyi szempontból korábban is aggályos volt, ha valaki nem rendelkezett szerződéssel a szolgáltatás nyújtása során.

A szakirányítóknak nem kell vállalkozóvá válniuk, a szerződés akkor is létrejön a termelővel, ha nem magánvállalkozó, hanem egy cég köti, és egyértelműen megnevezik benne a növényvédelmi szakembert.

6. Csak II. és III. kategóriájú szerekkel nem lehet teljes értékű növényvédelmet megoldani – állítják a termelők –, még akkor sem, ha nem vesszük figyelembe a gazdaságosságot, és többszöri védekezéseket tervezünk be. Vannak olyan kultúrák, ahol ha védekezni kell, I. kategóriás szerre is szükség lesz. Például napraforgó állományban gyomok elleni védekezéshez, de a búza gyomirtók szinte hiánytalanul I. kategóriásak, a gombaölők jelentős része I. kategóriás, így a búza, mint az egyik legnagyobb területen termesztett növény abszolút érintett. A kertészeti és ültetvénykultúrák is komoly bajban lennének a jelenlegi I. kategóriás szerek nélkül. A II. és III. forgalmi kategóriájú szerek Ön szerint mennyiben helyettesíthetik az I. forgalmi kategóriájú szereket, élnek-e ezzel az alternatívával majd a gazdák?

J.L.: Nem szükséges módosítani az eddig alkalmazott és bevált technológiát. A fentiek alapján ugyanazon lehetőségek adottak a továbbiakban is az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek felhasználására.

7. Komoly problémaként merül fel hogy azok a termelők, akik eddig integrátorral végeztették a növényvédelmi feladataikat, hogyan tegyék ezt ezek után? Az integrátor növényvédőse külön szerződést kössön minden kistermelővel? Vagy az integrátorral kötött szerződésbe bele kell venni azokat a területeket is, amelyek nemcsak az integrátor saját használatában vannak, hanem amelyeken bérmunkaként végzi ezen kistermelőknek a növényvédelmi munkát? Ki viseli ennek terheit?

J.L.: Ebben a vonatkozásban sincs változás! Ha az integrátor vásárolja a növényvédő szert, de azt nem adja át a termelőnek, hanem maga juttatja ki (vagyis csak növényvédelmi szolgáltatásról ad számlát a termelőnek), a szakirányító a vényt az integrátor nevére (mint végfelhasználónak) írja fel. Ha a szakirányító külsős, akkor az integrátorral köt szerződést, és a vényt is neki állítja ki. Amennyiben a szakirányító az integrátor cég alkalmazottja, akkor nincs szükség a szakirányító és a BÉSZ között külön szakirányítási szerződés kötésére, elegendő a munkaszerződés.

Másik lehetőség, ha az integrátor beszerzi a növényvédő szert, és azt átadja a termelőnek. Ekkor az integrátor tevékenysége valójában forgalmazás, így az erre vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie. Ebben az esetben a szakirányító, akár az integrátor alkalmazottja, akár nem, a növényvédelmi szolgáltatási szerződést a termelővel köti meg, és a nevére állítja ki a növényorvosi vényt is.

Fontos tudni, hogy az ellenőrzések során elfogadható, ha a szerződést egy vállalkozás köti meg (a példánál maradva az integrátor), ebben az esetben a szerződésben pontosan meg kell nevezni a szakirányítást ellátó növényvédelmi szakembert és az irányítása alatt álló területeket.

8. Kinek kell a permetezési naplót vezetni ilyen esetben? Annak, aki elvégzi a munkát, vagy a földhasználónak, aki nem is feltétlenül van jelen a permetezéskor, akkor pedig hogy lehetne naprakész és felelősségteljes? Ugyanakkor pedig a gazdálkodási napló vezetése, aminek része a permetezési napló,  mégis csak a földhasználó feladata.

J.L.: A permetezési napló és a gazdálkodási napló növényvédelemmel kapcsolatos mellékletének vezetését ezután is ugyanolyan elvek mentén kell végezni, mint az elmúlt években.

9. Óriási adminisztrációt igényel minden szereplőtől a rendelkezés, aminek naprakész vezetése nem kivitelezhető maradéktalanul. Miért kérik a helyszíni ellenőrzés során a vegyszer biztonsági adatlapját papír alapon, mikor a csomagolóanyagon egyértelműen minden fel van tüntetve? Miért kellene számlának és a receptnek az adott vegyszerről ott a gépben hánykolódnia, mikor az a könyvelésre és adminisztrációra tartozik? Miért kellene a permetezési naplót vezetni azonnal a traktorban? Miért nem elég egy feljegyzés és szintén az adminisztrációnak leadott információk során vezetni azt a permetezési naplót?

J.L.: Ez félreértés, amit tisztázni kell! A termőhelyi helyszíni ellenőrzések során a növényvédelmi felügyelők nem követelik meg, hogy az alkalmazott növényvédő szerek biztonsági adatlapjai papír alapon is meglegyenek a termelőnél, nincs is ilyen előírás!

Nem kell az összes számlának és növényorvosi vénynek a „gépben hánykolódniuk”, lényeg, hogy a telephelyen meglegyen, egy ellenőrzés során be tudják mutatni a felügyelők számára.

Nincs olyan előírás, mely szerint a traktorban kellene vezetni a permetezési naplót. Az adminisztrációt végezhetik a telephelyen és az irodában is, a lényeg, hogy naprakész legyen és a szükséges aláírások is szerepeljenek rajta. Ennek célja, hogy a permetezési napló egy hitelt érdemlő dokumentum legyen, amivel a növényvédelmi tevékenységet folytatók igazolni tudják tevékenységüket, ami nem csupán a hatóság számára fontos, hanem egy környezeti károkozás kivizsgálásának esetén a termelőnek is.

10. Egyetértenek a gazdák az új növényvédelmi törvény azon részével, hogy a gépek időnkénti műszaki felülvizsgálatára szükség van, valamint, hogy a szükséges védőeszközöket használni kell, de ez nem újdonság. Mennyi vizsgálandó permetezőgépet érint ez? A műszaki felülvizsgálatot a megjelölt határidőig meg lehet-e Ön szerint valósítani, van-e erre megfelelő kapacitás?

J.L.: A mezőgazdasági termelésben használt   növényvédelmi gépek száma több tízezres nagyságrendű. Az EU-rendelkezés szerint 2016. november 26-a után azokkal a három évnél idősebb gépekkel nem lehet munkálatokat végezni, melyek nem estek át a felülvizsgálaton.

Reményeink szerint a vizsgálóállomások kialakítása és a vizsgálatok végzése olyan ütemben halad majd, hogy a jövő évi tavaszi munkálatok megindulásának idejére már jelentős számú géphez eljutnak a szakemberek, de tisztában vagyunk a feladat nagyságával és a várható teljesüléssel. Emiatt az ellenőrzési gyakorlat az lesz, hogy elfogadásra kerül a műszaki felülvizsgálatra való bejelentkezés ténye is, aki pedig nem rendelkezik ilyennel, az az első esetben határidőt fog kapni a bejelentkezésre, nem pedig bírságot. Az a cél, hogy minden növényvédelmi gép átessen a műszaki felülvizsgálaton!

11. A megkérdezett gazdák szerint ez a fajta szigorú és nehezen adminisztrálható szabályozás ahhoz vezethet, hogy a feketegazdaság nagyobb szerepet kap és egyes termelők nem hivatalos, de minden fajta nyomon követhetőségi kötelezettséget nélkülöző eljárásokat válasszanak. Valamint, az I. forgalmi kategóriába sorolt vegyszerek helyett  kevésbé, vagy nem hatékony vegyszereket választanak, vagy egyszerűen elhagyják a kezelést. Ez viszont komoly gazdasági kárt, és nem mellesleg az egészségre ártalmas gombák, gombák által termelt toxinok jelenlétének megnövekedéséhez vezethet, ami sokkal nagyobb kárt okozhat. Ön látja ezek veszélyét?

J.L.: A módosítások célja hosszútávon a hatékonyság növelése, valamint a fekete technológiák kiküszöbölése. Nem célravezető a gazdának sem, hogy csak azért, hogy ne kelljen szerződniük szakirányítóval, elhagynának olyan kezeléseket, melyek a termelés biztonságát, gazdaságosságát veszélyeztetnék. A termelők és a szakirányítók közös munkájával, együtt gondolkodásával lehet javítani az eddig alkalmazott növényvédelmi technológiákon. Az okszerű, előrejelzésre alapozott növényvédelemmel - a környezet védelme mellett - növelni lehet, nem csak a termelés gazdaságosságát, hanem legfőbb célként az élelmiszerbiztonságot is.

Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a növényvédő szerek megfelelő felhasználásához szaktudás szükséges! Aki nincs birtokában ennek a szaktudásnak, annak igénybe kell venni a megfelelő szakember, ez esetben növényorvos szaktanácsát, ez pedig pénzbe kerül. Eddig is meg kellett fizetni, de sajnos a vény felírásához esetenként nem társult megfelelő szaktanácsadás, ezen változtatni kell!

 -an-

A cikk szerzője: Agro Napló