A helyspecifikus gazdálkodás bevezetését tervező gazdálkodó feladatai március hónapban:

• a kísérleti tábla/helyspecifikus gazdálkodásba bevont új tábla kiválasztása,
• terület elemzése a rendelkezésre álló adatok, pl.: műholdas felvételek, korábbi hozamtérképek alapján, a mintázási és művelési zónák lehatárolása,
• művelési zónák talajmintázása, bővített talajvizsgálati eredmények talajkémiai elemzése.

Tábla kiválasztása

Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodást egy gazdaságnak érdemes legyen bevezetnie és az megtérüljön, megfelelő szintű heterogenitással kell rendelkeznie a gazdaság által művelt területeken: terület elhelyezkedés és fekvés, talaj, tápanyag-feltöltöttség, területek művelési módja.

Ezek fényében érdekesnek tűnő kérésünk az volt, hogy kiválasszunk egy, a kísérletekben részt vevő gazdaság gondozásában lévő heterogén területet! A precíziós gazdálkodás bemutatásához a talaj, domborzat és a fekvés heterogenitása adja azt az alapot, amelyen be tudjuk mutatni a technológia legfontosabb műveleteit.

Jó esetben a gazdálkodó ismeri legjobban a saját területeit, ezért elsőként a kísérleti terület kiválasztásánál mi is a tapasztalatokat vettük figyelembe: a technológiai kísérleti 12 hektáros táblán, amelyben tavaly kukorica volt, 9 tonnát takarítottak be táblaátlagot tekintve. A gazdaság mulcstechnológiát alkalmazott.

A választott 12 hektáros tábla hozamtérképe (2015)

A Google Earth segítségével megtekintettük a területet, ami idősor-analízist is lehetővé tett. Valóban látszanak „foltok”, ugyanakkor nem látszik a talaj olyan mértékű heterogenitása, amit a későbbi laboratóriumi vizsgálatok, illetve a tábla bejárása során tapasztaltunk. 

A táblahatárok felvétele és vizsgálata

A terület Szákszend határában, nem messze a halastótól helyezkedik el. Alapesetben mindig körbejárjuk a táblát, és pontosan lemérjük a területét (GPS segítségével). Sokszor tapasztalunk „túlmérést”, ami azt jelenti, hogy nagyobb területeknél még a régmúlt emlékben rögzült területtel számolnak, ugyanakkor az út széleit már nem művelik, az erdősáv is „beljebb jár”, így a valóságban művelt terület jóval kisebb (és a tábla átlagtermése is kisebb t/ha visszaosztásánál). A területmérést a vizsgált területen már elvégezték, így ebben az esetben nem kellett időt töltenünk vele.

A terület jelenlegi állapota a tavalyi kukoricaszár maradvánnyal

A mintavételi stratégia, a mintaterek lehatárolása

Az első feladatunk a mintázási zónák lehatárolása volt. Az Agridron Kft. a már megszokott rutinnal és gyorsasággal jelölte ki a zónákat. Mintázási zóna alatt a hasonló tulajdonságú, hasonló adottsággal rendelkező területegységeket értjük, amelyeket összevonunk, és mintázásukat egyben végezzük. A mintaterek kialakítására többféle módszer lehetséges: sokan veszik kiindulási alapnak a hozamtérképeket, gyakran a Google Earth segítségével próbálják a hasonló színű foltokat lehatárolni, van aki drónfelvételelek alapján határolja le a művelési zónákat.

A műholdfelvétek alapján történő lehatárolás során azokból a műholdas felvételekből dolgozunk, amelyek elérhetőek az elmúlt 5–7 évre. Számba kell venni ekkor a száraz és csapadékos évjáratokat, valamint a domborzatot. A műholdfelvételek nemcsak a látható fény tartományban készítenek felvételeket, hanem az infravörös tartományban is. Ezeket a képeket multispektrális felvételeknek nevezzük. A multispektrális felvételeken jól látszik a tábla egyes részein a zöldtömeg-index. A hasonló adottságú területekhez – az adott évben – hasonló index-számok rendelhetőek, így ezeket a pontokat (területegységeket) fogjuk egy mintázási zónába sorolni, azaz homogén egységként kezeljük. Fontos megjegyezni azt, hogy a művelési zónák lehatárolása soha nem egy év felvételei alapján történik, mert az félrevezető lehet.

A lehatárolt mintaterek talajmintázása

A mintavételi egységet a mintázási zóna adja. A helyspecifikus gazdálkodás megvalósítása esetén hagyományos talajmintázáshoz képest (ahol az átlagminta 5 ha/20–25 részminta) itt lemegyünk 3 ha/20–25 db részminta szintig, ha a terület heterogenitása megkívánja, akár kisebb mintaterekig is. Sokan kérdezik, hogy mi legyen a legkisebb területegység mintázásnál. Ez mindig a terület heterogenitásától függ, sok esetben csak a pénztárca szab határt. Homogén táblán belül nem érdemes túlsűríteni a mintavételi egységet. Elérhető a hazai piacon is olyan szolgáltatás (pl. Timac Yield Service keretein belül), amikor hektáronként 20 ponton mérünk pH-t, EC (elektromos vezető képesség – sótartalom) és szervesanyag-tartalmat. A szenzorok – a VERIS eszköz esetében – egy vontatott keretre vannak felszerelve, amelyet egy erőgép húz, napi kapacitása 30–40 hektár. A kapott eredményekből könnyen tudunk térképeket szerkeszteni, illetve lehatárolást, differenciált tőszám- és tápanyag-kijuttatási tervet készíteni.

Sokszor halljuk, hogy kiindulásként termelők a hozamtérképet használják, hiszen tisztán látszik a termésből az adott terület potenciálja. Gondoljunk egy vadkáros területre, vagy az évjárathatásokra (mélyebben fekvő terület csapadékos évben levegőtlen, termésdepresszió jelentkezik, míg egy száraz évben pont a talajban összefolyó víz lesz az előnye). Abban az esetben, amikor több év hozamtérképe áll rendelkezésre (4-5), azokból már sokkal jobb és pontosabb következtetéseket lehet levonni. Sajnos hazánkban csak kevés helyen érhető el ilyen időtávú hozamtérkép.

A lehatárolás során az Agridron meghatározta a mintavételi útvonalakat, amelyeket átküldött részünkre a mintázás előtt.

Mintázási útvonalak (zónák) számozása balról jobbra haladva piros csíkkal jelölve:
1, 2, 3, 4, 5, 6

A mintázási útvonalaknak megfelelően, minden művelési zónában, 3 hektáronként 22–26 részmintát vettünk 0–30 cm mélységből, majd a részmintákat homogenizáltuk. Így kaptuk meg az átlagmintát, beszámoztuk és elküldtük az akkreditált talajtani laboratóriumba. Az agrominta.hu gyorsított eljárásában kértük a vizsgálatot, így a minták beérkezésétől számított 5 napon belül elektronikus formában megkaptuk az akkreditált eredményeket. Preferáljuk a gépi mintavételt, a pontos, mintánkénti (mintázási útvonalak és részminta-leszúrási pontok) GPS-koordinátáinak elmentését, hiszen így 4-5 év múlva ugyanazon az útvonalat végigjárva, a talajminták analízise után látjuk az adott terület esetleges változását. A gépi mintázásnál minden egyes részminta ugyanolyan arányban szerepel az alap mintában, illetve elkerülhető az esetleges emberi hibából, pontatlanságból eredő eltérés.

A laboratóriumban bővített vizsgálatot kértünk, így teljes képet kaptunk minden elkülönített mintázási zónáról (Minta 1 – 1-es mintázási zóna, Minta 2 – 2-es mintázási zóna stb.)

A fenti Google térképen nem látszanak a heterogén foltok a fedettség miatt, viszont a kapott laboratóriumi eredmények igen beszédesek. Érdemes megnézni, hogy 12 hektáros táblán belül mekkora eltérések lehetnek a fontosabb talajtani paraméterekben.

Nitrogénellátottságot azért tüntettem fel, mert a következő lépésekben két fontos dolgot fogunk a táblán belül differenciálni: tőszámot és a nitrogéndózist!

A teljes területről elmondható, hogy káliumban és foszforban nincs hiány, a tápanyag-gazdálkodási terv szerint (minden egyes mintára külön elkészítettük) csak a 6. mintatérhez ajánl 43 kg foszfor hatóanyagot kijuttatni (kukorica főnövény, tervezett termés 10 t/ha).

Mg, Zn, Cu, Mn, SO4-el az első 3 mintatérben rendben vagyunk, viszont a 4, 5, 6-os mintaterekben a Mg-, Cu- és Mn-ellátottság gyenge.

Összegezve: az első három mintatér adottságaiban és paramétereiben nincs nagy különbség, az első mintatér lazább, homokosabb jellegű, a második és harmadik árnyalattal kötöttebb terület (homokos-vályog talaj).

A negyedik mintatér – ami egy lejtős területen helyezkedik el, erodált terület, csökkent szervesanyag-tartalom, CaCO3-ban gazdag réteg (talajképző) a felszínhez közel került (erősen meszes besorolást kapott, amely a tápanyag-feltáródást, -hasznosulást is befolyásolja – nitrogén, foszfor stb.). A nitrogéntartalom kevesebb, mint a tábla többi részén (fokozott kimosódás a domborzat miatt, kevesebb a humusz kolloid, ezért kisebb nitrogén megkötődés). Egyértelműen a tábla legrosszabb, legkitettebb része ez a mintázási zóna, külön kell kezelnünk!

A negyedik és az ötödik minta közötti színeltérés utal a szervesanyag-tartalom különbségére, valamint megfigyelhető a morzsás jelleg az ötös mintában, köszönhetően a magasabb szerves anyag és kálcium-karbonát jelenlétének

A terület legmélyebb pontja az ötödik és a hatodik mintatér. Mindkét terület egy 'vak' ér partján helyezkedik el, mintázáskor még vízfolyás is volt benne. Szépen jelzi a tábla szélén található fűzfa, nád a nedves élőhelyet. Ennek megfelelően alakulnak a számok is: humusztartalom ezen a két mintaterületen a legmagasabb ('igen jó' minősítés), kötöttség egyértelműen vályog talajt jelez (jobb vízháztartási jellemzők), a nitrogénszint magasabb, köszönhetően a magasabb humusztartalomnak, illetve a mélyebb fekvésnek is. Fontos megjegyezni, hogy a nátrium mennyisége magasabb, mint a fenti területen (szikességre hajló), valószínűsíthető, hogy a talajvíz mozgása hozza/hozta fel a sót, érzékennyé teszi a területet aszályos időjárás esetén!

Az ötödik és hatodik mintateret is kezelhetjük egy egységként, nagy eltérés nincs köztük.

Megkérdeztük... A kísérleti táblát biztosító Hartmann Imre véleménye  „Amikor több mint tíz évvel ezelőtt találkoztam a technológiával az olyannak tűnt, mint egy álom. Az én generációm is ismeri a lehetőségeket, de a széles körű informatikai tudást már nem akarjuk elsajátítani. Ez a fiatalok dolga, a modern fiatal gazdák azonban fogékonyak erre. A bevált agrotechnológiai megoldásokat – nálunk a forgatás nélküli mulcs technológia, vagy a talajélet fenntartására törekvő trágyakijuttatás – meg kell őrizni. Azt szintén látni kell, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetéséhez a teljes géppark lecserélése nagyon tőkeigényes lenne. Ha a precíziós technológia bevezetése lépésenként történik, akkor azt el tudja viselni egy gazdaság, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a növénytermesztés elsődleges célja nem a termények hozamának maximalizálása, hanem a pénzügyi maximum elérése. Ebben, mióta én gazdálkodással foglalkozom nincs változás”.

A művelési zónák kialakítása

Azonos művelési zónába azok a pontok (területek) tartoznak, amelyeket a későbbiekben azonos kezelésekben (tápanyag-kijuttatás, tőszám stb.) részesítünk.

Ebben az esetben – differenciált tőszám beállításhoz – az egyes, kettes és hármas mintateret tekinthetjük egy művelési zónának, a negyedik mintateret (leggyengébb) külön kezeljük, és az ötödik és hatodik mintateret ismét összevonjuk, és egyként kezeljük.

Összesen így három különböző művelési zónát különítettünk el a differenciált tőszámbeállításhoz.

Bal oldali kép: a 4-es minta (lejtős, erodált terület), jobb oldali kép: a terület alsó része, 5. és 6. minta.

A lehatárolásokat agrárinformatikai szoftverrel végezzük, így a kijuttatások (tápanyag- és tőszámszabályzás) tervezése is megoldható lesz.

Érdemes megjegyezni, hogy a projekt résztvevőinek sokéves tapasztalata is szükséges volt a munka gyors és pontos kivitelezéséhez. Amennyiben a precíziós gazdálkodás bevezetését tervezi valaki, mindenképp érdemes szakértőket bevonni a munkába. Mára már elérhetők hazánkban is a precíziós gazdálkodás bevezetését és megvalósítását szolgáltatásként kínáló vállalatok, akik a mintavételezéstől a tervezésig, majd később a munkafolyamatok elvégzéséig segítenek a technológia bevezetésében.  

Április hónapra feladataink:

• a művelési zónáknak megfelelően elkészítjük a differenciált tőszámtérképet, megfelelő formátumban, hogy a vetőgép képes legyen a differenciált tőszámot kivetni,
• differenciált nitrogén kijuttatáshoz elkészítjük a kijuttatási térképet, alkalmassá tesszük a gépeket (és a kommunikációt) a differenciált kijuttatásra, kiválasztjuk a megfelelő nitrogén műtrágyát,
• a tervezés a kukoricahibrid ismeretében történik – P9241-es, AQUAmax hibrid tavaly is jól vizsgázott a területeken. Amint megérkezik a vetőmagtétel, megnézzük a meleg- és hidegcsíra eredményeket, amennyiben nem idei bizonyítvánnyal rendelkezik, kérünk egy csíratesztet, hogy pontos korrekciót számoljunk vetéskor,
• talajhőmérséklet folyamatos figyelése: korai, de optimális időpontban történő vetés,
• vetőgép ellenőrzése, beállítása, próbavetés,
• differenciált tőszámmal történő vetés, valamint starterműtrágya és talajfertőtlenítő vetéssel egy menetben, megfelelő starter műtrágya kiválasztása,
• közvetlenül vetés előtt, amennyiben szükséges tőszámok módosítása (csapadék, hőmérséklet, talaj víztelítettségének, magágy minőségének függvényében).

PG konzorcium,
Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor

A cikk szerzője: PG konzorcium