Az Agroinform.hu, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara és az Agrárinformatikai Klaszter azzal a céllal szervezte meg a találkozót, hogy a precíziós gazdálkodás hazai és nemzetközi trendjeit bemutassák a résztvevőknek.
A második PREGA konferencia résztvevőinek száma egyenes arányban tükrözi a precíziós gazdálkodás térhódítását, hiszen 2015-höz képest mintegy 30 százalékos létszámemelkedés volt tapasztalható.
A konferencia a mezőgazdaság jövőjéről szól, hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, paradigmaváltás előtt állunk. Az ember és a természet kapcsolata megváltozott, ezért is egyre fontosabb a biztonságos élelmiszer-ellátás és a fenntartható termelés hatékonyságának növelése. Az agrártámogatások legfontosabb célja az intenzív ágazatok, a kertészet és az állattenyésztés fejlesztése, valamint az innovációs beruházások megvalósítása – tudatosította a jelenlévőkben a helyettes államtitkár.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a hatékony és eredményes gazdálkodás megvalósítására nem lát más alternatívát, mint a precíziós gazdálkodási formát. Gyakorló gazdaként úgy véli, hogy e gazdálkodási mód rendkívül jó hatással van más ágazatok kutatásaira is. Az aktuális problémákra is megoldást kell találni, aminek egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemi képzések részévé váljon a legkorszerűbb technológiák oktatása. A jogszabályi környezetet is a precíziós technológiákhoz kell igazítani, hiszen a tápanyag-utánpótlási időszak szabályozása is életszerűtlen a jelenlegi formájában.
Óriási potenciálként tekint a precíziós gazdálkodásra Dr. Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökének meggyőződése, hogy e területen nagyot tudunk előrelépni a jövőben, annak ellenére, hogy Magyarország ma nem tartozik e gazdálkodási forma élvonalába. Kiemelte a humán erőforrás és a szaktudás fontosságát. Nem az ember kiváltásáról szól a precíziós mezőgazdaság, egyre nagyobb szükségünk lesz a humán munkaerőre és tudásbázisra e technológiák alkalmazása mellett. A precíziós mezőgazdaság informatikai hátterének erősítésével a lehetséges hibák csökkentését, majd megszüntetését célozzuk meg.
Az MVH elnöke a II. PREGA Konferencián kiemelte, hogy a tavalyi évben a mezőgazdaság kibocsátása 2450–2500 milliárd forint volt, ami növekvő tendenciát mutat. Tudatos gazdálkodóként fel kell készülnünk a 2020 utáni időszakra, hiszen egyelőre nem rendelkezünk pontos információval arról, miként alakulnak az európai uniós támogatások – addig viszont az összes rendelkezésre álló lehetőséggel élnünk kell.
A nemzetközi tapasztalatok jegyében két külföldi előadó is felszólalt a konferencián. Prof. Dr. Kenneth Sudduth az Egyesült Államokból érkezett. A Nemzetközi Precíziós Gazdálkodók Szövetségének elnöke saját életútjának nagyon rövid bemutatása után a precíziós gazdálkodás trendjeiről beszélt. A piac elvárásai, valamint a vásárlók igényei is afelé mutatnak, hogy a szántóföldi gazdálkodás, illetve bármely élelmiszer esetén a nyomonkövethetőség egyre inkább előtérbe kerül. Külön kiemelte, hogy a precíziós gazdálkodás egyik alapcélja a fenntartható, környezetkímélő gazdálkodás is egyben. A precíziós gazdálkodás történeti áttekintésével bemutatta, hogy a 20 évvel ezelőtti álmokból ma már kézzelfogható valósággá vált a helyspecifikus növénytermesztés. Az információs-, drón-, illetve robottechnológia betörésével olyan távlatok nyílnak, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk. A telematika, valamint a nagy adatbázisok (big data) alkalmazása a döntések megalapozását és a döntéshozatalt nagymértékben könnyítik meg.
A másik előadó, Prof. Dr. Simon Blackmore az Egyesült Királyságból érkezett. A vezetésével működő Nemzeti Precíziós Gazdálkodási Központban, illetve a Harper Adams Egyetemen elsősorban a jövő farmjainak eszközrendszerét kutatják. A FutureFarm projekt keretében a jelenlegi gazdálkodási rendszerek hiányosságait vizsgálva a jövő farmját igyekeznek megálmodni. Az energiagazdálkodás a farmok esetében különösen fontos lesz a jövőben. A robottechnológia, a lézertechnológia, illetve az információs rendszerek elérhetősége alapjaiban változtatják meg a jövő gazdálkodását.
A délelőtti plenáris üléseket osztott szakmai programok követték. Ma már a digitalizáció a mezőgazdaság minden területén jelen van. Az első PREGA tükrében idén is a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet állt a fókuszban, ugyanakkor a jelenlévők megismerhették, hogy az agrárinformatikai megoldások miként segítik a gazdálkodókat a hatékonyság növelésében. Új szekcióként jelent meg a precíziós állattenyésztés, ami még egy erősen fejlődésben lévő ágazat. Az elsősorban tejelő szarvasmarha tartás szolgált az előadások alapjául, azon belül is a fejés-, takarmányozási- és tartástechnológia, valamint a genetika és a döntéstámogatás.
Kapcsolódó anyagok:
www.agronaplo.hu/hirek/egyre-no-a-smart-farmok-szama
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
