Kiemelkedő terméseredmények 2015-ben1

Az előzetes adatok szerint 2015-ben az egy évvel korábbinál 4,6%-kal kisebb területről 2,8%-kal több kalászos gabonát takarítottak be. Az ország szántóterületének 35%-áról, a mintegy 1,5 millió hektárról learatott 7,5 millió tonna termés – a 2004. és a 2008. évi után – az elmúlt 15 év harmadik legnagyobb mennyisége.

A kalászos gabonák betakarított területe nem csak az utóbbi évben, hanem hosszabb időszakot tekintve is csökkent. 2015-ben a 2000–2004. évek átlagához képest egytizeddel kisebb területről aratták le a termést.

A 2015-ben betakarított kalászosok termésmennyisége a 2010–2014. évek 6,1 millió tonna átlagához képest különösen kiemelkedett, 22%-kal volt magasabb. Az évtized első éveiben ugyanis nagyrészt a kedvezőtlen időjárás következtében évente mindössze 5,3–5,6 millió tonna kalászos gabona termett.

A legjelentősebb kalászos gabonatermesztő térségek a kedvező adottságokkal rendelkező Alföldön találhatók. 2015-ben Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Békés megyében takarították be a legnagyobb területről a legtöbb termést. Az említett három megye együttesen mind a betakarított terület, mind pedig a termésmennyiség alapján 25–25%-os részarányt képviselt az országosból.

Az elmúlt évben a kalászos gabonák betakarított területe a megyék többségében csökkent, leginkább Csongrád megyében, ahol 2015-ben 15%-kal kisebb területről aratták le a termést, mint egy évvel korábban. Jelentősebb (7% körüli) bővülés csak az ország nyugati térségében, Vas és Zala megyékben történt.

A betakarított termés mennyisége az ország legnagyobb részében emelkedett 2015-ben. A növekedés aránya Békés megyében volt a legmagasabb, meghaladta a 25%-ot, de Komárom-Esztergom, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentősen – 10–18%-kal – több kalászos gabona termett, mint egy évvel korábban. Számottevő visszaesés Baranya, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol az egy évvel korábbihoz képest mintegy 10%-kal kevesebb termést takarítottak be.

A betakarított területek 2015. évi csökkenését elsősorban a kalászos gabona legnagyobb részét képviselő búza területének visszaesése okozta. Ennek ellenére a learatott búza mennyisége – a kedvező hozamok (átlagosan 5140 kilogramm/hektár) következtében – valamelyest még emelkedett is.

A hektáronkénti hozamok 2015-ben a rozs kivételével mind a 2014. évihez, mind pedig az előző öt év átlagához viszonyítva kedvezően alakultak. Az egy évvel korábbihoz képest a búza, az árpa és a zab termésátlaga 8–9%-kal javult. A búza termésátlaga 1991, a tavaszi árpáé 2008 óta nem volt ilyen magas, és az őszi árpa hozama is több évtizedes rekordot döntött. A zab és a tritikálé 2015. évi termésátlagai szintén a kiváló évek eredményei közé tartoztak. A hozamok növekedését kedvezően befolyásolta a 2014 őszén és a 2015 májusában lehullott csapadék mennyisége.

2015-ben a jelentősebb búzatermesztő megyék szinte mindegyikében csökkent a betakarított terület nagysága, a legerőteljesebben Csongrád (20%), Bács-Kiskun (16%) és Győr-Moson-Sopron (14%) megyében. A két legnagyobb búzatermő vidéken, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében 12–12%-kal kisebb területen arattak búzát, mint 2014-ben, azonban a termés mennyisége – a jobb hozamoknak köszönhetően – 6, illetve 22%-kal növekedett.

Az árpa termésátlaga a megyék többségében az ezredforduló óta nem volt ilyen kimagasló. Az elmúlt évben a betakarított árpa mennyisége leginkább az Alföldön emelkedett, Békés megyében 44, Hajdú-Biharban 32%-kal. A két legnagyobb árpatermő térségben, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében 22, illetve 15%-kal több termést takarítottak be, mint egy évvel korábban, 2015-ben ez a két megye adta az ország termésének 21%-át.

Jelentős külkereskedelmi forgalom

Magyarország kalászos gabona külkereskedelmi forgalmának meghatározó részét a kivitel teszi ki, a behozatal összességében nem számottevő. Legnagyobb mennyiségben búzát exportáltak, a 2010–2014 közötti időszakban évente átlagosan 2 millió tonnát adtak el külföldre, amely 2013-ban 2,7, 2014-ben pedig 2,5 millió tonnát tett ki. A vizsgált öt évben a betakarított termés mennyiségének 34–58%-a került exportra.

Az árpa betakarított termésének is egy jelentős része külkereskedelmi forgalomba került. A vizsgált öt év átlagában évente 437 ezer tonnát, 2013-ban és 2014-ben pedig egyaránt majdnem 500 ezer tonna árpát exportáltak.

A betakarított rozsnak az előzőeknél már lényegesen kisebb részét értékesítették külföldre, bár a vizsgált időszakban ennek aránya és mennyisége is emelkedett. A 2014-ben exportált 24 ezer tonna rozs a négy évvel korábbinak több mint kétszerese volt.

A zab és a tritikálé külkereskedelmi forgalma is pozitív egyenleget, kiviteli többletet mutatott, azonban az évente külföldre értékesített 5–7 ezer tonna zab és 8–24 ezer tonna tritikálé a betakarított termésnek csak alig néhány százalékát tette ki.

A kalászosok legnagyobb részét takarmányozásra használták fel

A hazai igények kielégítésére 2014-ben (a korábbi évekhez hasonlóan) 4 millió tonna kalászos gabonát használtak fel, amelynek 30%-át élelmezésre, 56%-át pedig az állatok takarmányozására fordították. A fennmaradó 14%-ot az egyéb ipari célú felhasználás, a vetőmagként történő hasznosítás, valamint a felhasználási veszteség együttes aránya adta.

A 2014-ben felhasznált kalászos gabona kétharmada (2,6 millió tonna) búza volt, amit azonos mértékben, 44–44%-os részesedéssel fordítottak élelmezési célra, illetve az állatok takarmányozására. A többi kalászos gabonát elsősorban az állatok takarmányozására használták fel, amelynek aránya a zab és a tritikálé esetében volt a legmagasabb, 89–90%.

Élelmezésre 2014-ben 1,2 millió tonna kalászos gabonát használtak fel, nagyjából ugyanannyit, mint a megelőző években. Ennek túlnyomó többségét – évről évre 97%-át – a búza tette ki. A többi kalászos gabonaféle az állatok takarmányozásában képviselt jelentősebb részarányt, 2014-ben az erre a célra felhasznált 2,2 millió tonna kalászosnak majdnem a felét tették ki.

Felvásárlási árak alakulása

2014-ben a búza és a zab felvásárlási átlagára emelkedett, az árpa, a rozs és a tritikálé átlagára viszont elmaradt az egy évvel korábbitól. Legnagyobb mértékben (7,3%-kal) az árpa felvásárlási átlagára csökkent, és az előzetes adatok szerint a tendencia 2015-ben is tovább folytatódott.

A legfőbb gabonafélének számító búza és árpa esetében a felvásárlók 2014-ben csak az élelmezési célra szánt búzáért, valamint a vetőmagként hasznosított árpáért fizettek valamivel magasabb árat, mint egy évvel korábban. A felvásárlási árak leginkább a búza vetőmag esetében csökkentek (24%-kal), továbbá az élelmezési vagy egyéb ipari célra használt árpánál is jelentősebb (12%) visszaesés volt.

KSH Szegedi főosztály

1A kalászos gabonák 2015. évi terméseredményeire vonatkozó adatok előzetesek.