A 2015. kárenyhítési év főbb ismérvei

Először érdemes a tavalyi év főbb eseményeit áttekinteni. A 2015-ös kárenyhítési évben 72 389 termelő volt tagja az agrárkár-enyhítési rendszernek, amelyből az önként csatlakozók száma 8 418, a kötelezően résztvevők száma pedig 63 971 volt. A termelők számára előírt és megfizetett kárenyhítési hozzájárulás összege 4,1 milliárd forintot tett ki. A vonatkozó szabályok szerint az állam ugyanilyen összegű hozzájárulásával kiegészítve – a korábbi időszak fel nem használt maradványösszegével együtt – a kárenyhítő juttatás márciusi kifizetéseire összesen több mint 21 milliárd forint állt rendelkezésre. 2015-ben – a 2014. évi értékhez képest – mintegy 5 000 fővel csökkent azon termelők száma, akik részt vettek a programban. Ezek a termelők a 2012-es kárenyhítési évben önként csatlakoztak a rendszerhez, majd a 3 év, kötelezően előírt tagsági időszak letelte után kiléptek abból.

A 2015. kárenyhítési évben több változtatásra is sor került, amelyek közül a legjelentősebb az uniós fejlesztési források felhasználásával kifejlesztett Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer volt. Ennek révén lehetővé válik a termelői kárbejelentések és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek elektronikus felületen történő benyújtása. A rendszer alkalmas a termelők számára a parcella szintű kárbejelentések kezelésére is, pontosabbá teszi a kárbejelentések ellenőrzését, valamint megkönnyíti a kérelmek benyújtását, mivel maga a rendszer végzi el az összetett számításokat.

További lényeges változás, hogy a korábbi 30%-os üzemi szintű hozamérték-csökkenési (bevétel kiesési) limit 15%-ra történő mérséklése. A módosításnak köszönhetően a termelők szélesebb köre juthat hozzá a kárenyhítő juttatáshoz, illetve hatékonyabbá válik a Kárenyhítési Alap forrásösszegének felhasználása. A mezőgazdasági termelők számára további segítséget jelent, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer kockázati köre kibővült, így a 2015. kárenyhítési évtől az őszi fagy által okozott károk kompenzálására is lehetőség nyílt. Szintén termelői érdekeket szolgál, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerbe bekerült az üvegházi és fóliás termesztés is. Így – bizonyos megkötésekkel (pl. anyagi károk nem kompenzálhatók, aszálykár nem számolható el) – ezen termelői kör által ter-
mesztett növényekben bekövetkezett károk kompenzálása is lehetővé válik.

A főbb káresemények

A 2015. kárenyhítési év kárbejelentései a 2014. év őszi-tél eleji csapadékos időjárása miatt bekövetkezett belvízkárok bejelentésével kezdődött. A jelentős csapadékmennyiség hátráltatta a mezőgazdasági munkákat, illetve az őszi vetésű kultúrákban kipusztulásokat okozott. A 2015. kárenyhítési évben belvíz miatt károsodott területek nagysága a harmadik helyen szerepel a károsodott területek sorában.

A lassan megszokottá váló enyhe tél következtében csak szórványosan érkezett téli fagykár bejelentés (legfőképp ültetvényekre), és az országosan károsodott terület nagysága alig haladta meg a 100 hektárt. Mezőgazdasági árvízkárra történt ugyan kárbejelentés – mindösszesen 122 hektárra –, azonban a helyszíni ellenőrzések alapján kiderült, hogy valótlan bejelentésre került sor, mivel nem teljesült a mezőgazdasági árvízkár jogszabályi definíciója.

A tavaszi időjárás nem kedvezett a gyümölcsösöknek, így – főként Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben – jelentős fagyok károsították az ültetvényeket, amelyek területe országos szinten meghaladja a 11 000 hektárt. Sajnálatos módon az országban előforduló legsúlyosabb jégverések is e két megyében okoztak jelentős károkat. A 2015. május 6-7-én bekövetkezett jégesőkárok és viharkárok Bács-Kiskun megyében és Csongrád megyében okoztak jelentős károkat, míg május 25-én Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi területeit érte katasztrofális mértékű jégverés. Kisebb mértékű jégkárok az ország különböző területein – így a Dunántúlon is – előfordultak, amely következtében a jégkáros területek nagysága a 2015. kárenyhítési év egészében országosan megközelítette az 52 000 hektárt. A jégverések kísérő jelensége a vihar, amely gyakori előfordulásával szintén nagyobb károkat okozott a növénykultúrákban és – az agrárkár-enyhítési rendszerben nem kezelt – vagyontárgyakban egyaránt. Országosan közel 5 500 hektár területre jelentettek a mezőgazdasági termelők viharkárokat.
A viharok, jégesők gyakori kísérő jelensége a felhőszakadás, amely a kárbejelentések adatai alapján országosan csak kis területen, 528 hektáron okozott bejelentésre érdemes károkat.

Az aszály jellemzően végigkísérte a teljes vegetációs időszakot. Az első aszálykár bejelentések 2015. májusában jelentek meg az elektronikus kárbejelentő felületen és még november közepéig is érkeztek kárbejelentések október végén észlelt károkról. A várakozással ellentétben az augusztusi, közel egy hetes csapadékos időjárás jelentősen nem javított az aszálykáros növények állapotán, illetve alig csökkent e kárnem bejelentéseinek intenzitása. Az aszálykárosnak bejelentett terület országosan meghaladta a 120 000 hektárt, amely a 2015-ös kárenyhítési évben bejelentett összes terület csaknem 60 százaléka. Örvendetes, hogy őszi fagykár a 2015-ös kárenyhítési évben nem következett be.

A 2015. kárenyhítési évben 4 803 mezőgazdasági termelő összesen 5 070 db kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtott be az elektronikus kérelembenyújtó felületen. Ebből a tavalyi évre az MVH 3 300 termelő kérelmét hagyta jóvá, amelynek következtében a kifizetett kárenyhítő juttatás összege közel 6 milliárd forint.

A 2016-os kárenyhítési év kárbejelentései

Az enyhe tél következtében jelentős területen téli fagykár nem következett be, az országosan bejelentett terület nem éri el az ötszáz hektárt.

A belvíz azonban már nagyobb területeken okozott problémát az őszi vetésű növényekben. A kárenyhítési rendszer keretében 163 termelői kárbejelentés érkezett közel 10 000 ha területre.

Ennél sajnos lényegesen nagyobb kiterjedésű volt az április végén történt tavaszi fagykár, amely az ország több területét károsította kisebb-nagyobb mértékben. A május 24-i időpontnak megfelelően országosan 6 437 db tavaszi fagykárbejelentés érkezett 42 752 hektár területre. A szinte országos kiterjedésű tavaszi fagy leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintette, több mint 15 ezer hektáron. Bács-Kiskun megyét több mint 8 000, Pest megyét közel 4 000, Zala megyét több mint 1 500 hektárral. Számottevő volt a fagykár mértéke Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyékben is. Jelentős károk keletkeztek a Dunántúl borvidékein, így Sopron környékén, a Balaton-felvidéken, a Somlói és a Villányi borvidéken.

A kárbejelentéshez idén is segítséget nyújtanak a falugazdászok, a bejelentett károkat pedig a Kormányhivatalok munkatársai folyamatosan mérik fel. A kárbejelentéseket főszabály szerint 15 napon belül meg kell tenni, de a földművelésügyi tárca jogszabály-módosítása alapján – a gördülékeny ügymenet érdekében – ez a határidő május 23-ára módosult.

Amennyiben a kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő

• a hozamértékének legalább 50%-ára valamilyen mezőgazdasági káreseményre vonatkozó biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték csökkenésének 80%-át,
• ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40%-át kaphatja meg kárenyhítő juttatásként.

Fontos, hogy a mezőgazdasági biztosítások még folyamatosan köthetők. A fagykárt szenvedett termelők esetében az újonnan megkötött biztosítás lehet például jég-, tűz- vagy viharbiztosítás, amelyhez – szintén az egységes kérelemben – a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb a megkötött biztosítás teljes díjának 65%-át kitevő díjtámogatás igényelhető. Kiemelendő, hogy a pályázat benyújtásának határideje az egységes kérelem benyújtásának utolsó napja, amely jogszabály-módosítás alapján az idei évben június 17-e lesz.

Megemlítendő, hogy a károsult termelő a haszonbérelt területekre vonatkozóan a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosult, amelyet szintén célszerű érvényesíteni.

Több termelő számára lehet fontos információ, hogy a fagykárral érintett településen gazdálkodó, kertészettel, illetve szőlészettel-borászattal foglalkozó termelők részére a Földművelésügyi Minisztérium áthidaló hitel bevezetését tervezi. Ennek keretében 100 százalékos kamat-, és szükség esetén garanciadíj, továbbá egyéb – a hitelfelvételhez kapcsolódó – költségtámogatást nyújt a termelők számára. Ennek révén a várhatóan csökkenő bevétel miatti előforduló likviditási problémákat a kárenyhítő juttatás kifizetéséig lehet majd kezelni. A támogatás – a tervek szerint – az Agrár Széchenyi Kártya program és a Magyar Fejlesztési Bank Agrár Forgóeszköz és TÉSZ Forgóeszköz hiteleihez lesz igénybe vehető. A hitelprogramokhoz kapcsolódó támogatási rendelet kidolgozása folyamatban van.

Gazdag Gyula – Dr. Vásáry Miklós

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós