A mezőgazdasági termelőket érő folyamatos külső hatások miatt egyre jobban felértékelődik a természeti kockázatok kezelésére szolgáló eszközök tudatos kihasználása és minél szélesebb körű alkalmazása. Számos termelő számára már konkrétan érezhetőek az előnyök, de továbbra is szükséges a minél szélesebb részvétel erősítése.

A hazai Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) összesen négy pillérből áll:

• Agrárkár-enyhítési Rendszer (I. pillér – a rendszer tagjai számára a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk kompenzálását biztosítja),
• Biztosítási díjtámogatás (II. pillér – a termelők által önkéntesen választható biztosítási konstrukciók díja támogatható),
• Jégkármérséklő rendszer (III. pillér – a NAK által működtetett országos jégkármérséklő rendszer),
• Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer (IV. pillér – időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatokból fakadó jövedelemcsökkenés kompenzálása).

Az MKR első pillére – jelen formájában – 2012-től működik, míg a fokozatos fejlődés révén a legutolsó elem, a IV pillér, 2021-ben került elindításra. Ebből fakadóan a krízisbiztosítási rendszer még csak a bevezetés fázisában van, a termelők széles köre még csak ismerkedik az előnyeivel. Emlékeztetőül megjegyzendő, hogy a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt a kockázatkezelési alapból, ha jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben csökken az előző három év átlagos jövedelméhez képest. Az átlagos jövedelem megállapításához a termelőnek csatlakozáskor az előző három év gazdálkodási adatait kell megadnia. A termelő jövedelemkiesését érintően legfeljebb 69,9 százalék kompenzálható. E kompenzációra viszont nem csupán az évente befizetett termelői hozzájárulások összege nyújt fedezetet, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is, ugyanis a kompenzáció összegének 30 százaléka termelői befizetésekből, 70 százaléka pedig a vidékfejlesztési forrásból finanszírozható.

Az idei év esetében ugyanakkor lényeges kitérni arra, hogy az Agrárminisztérium közleményt tett közzé az agrárkár-enyhítési rendszer feltételeit érintően. A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra akkor jogosult, ha:

• a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, a Magyar Államkincstár (Kincstár) felületén elektronikusan bejelentette a káreseményt,
• a kárt időjárási esemény okozta,
• az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) igazolta a termelőnél a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést,
• szeptember 15-éig a termelő megfizette a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegét,
• a termelő november 30-áig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét, továbbá
• aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszternek legkésőbb a tárgyév október 31-éig közleményt kell kiadnia.

A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni azzal, hogy:

aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik,

felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A kárbejelentési időintervallum is meghatározott. Tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi. E folyamat keretében – a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30%-os terméskiesés önmagában nem alapozza meg a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referenciahozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani.

Lényeges, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb. Abban az esetben, ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor a kárbejelentést követően automatikusan a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény érint, és ezzel együtt azok hatásai összeadódnak, akkor fontos, hogy a termelő minden kár­eseményt be kell, hogy jelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan meg kell, hogy jelölje. Így biztosítható, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel kerüljön kialakításra. Abban az esetben, ha a termelő nem ért egyet a megyei kormányhivatal határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslati eljárást kezdeményezni.

Lényeges, hogy a kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-ig terjedhet. A hozamérték-csökkenés mértékét a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referenciaár) szorzataként kell meghatározni. Ezzel együtt a termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére – ami a hozamérték-csökkenés 80%-a – csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik. Abban az esetben, ha biztosítással nem rendelkezik, akkor csak a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40%-ára) jogosult.

A fentiek ismeretében érdemes a kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyvet tanulmányozni, így elkerülhető a szabályok be nem tartásából fakadóan megjelenő termelői kellemetlenség.

A tájékoztató a Kincstár felületén érhető el: