| Szügyi Sándor tudományos munkatárs |
A sajmeggy alany nagy előnye, hogy a hazai klimatikus és talajadottságok mellett széles körűen használható, nagyon jó az alkalmazkodóképessége, életképes, magoncait nagy tömegben egyszerűbb és olcsóbb előállítani – mondja Szügyi Sándor, akinek fő kutatási területe a monília ellenálló meggyfajták nemesítése. – Egy sajmeggy alanyon nevelt gyümölcsfa középerős növekedésű lesz, megfelel a széles körű termesztési követelményeknek. Az innovációban azonban tartani kell a lépést a korszerű alanyok használatával. A vegetatív módon szaporított alanyok döntő többségét külföldről vásárolják a hazai faiskolák.
A hazai cseresznye- és meggytermesztés alapvetően jó terméseredményeket ér el sajmeggy alanyon. Ha azonban, például friss piaci cseresznyét, meggyet akarunk termelni, akkor a fajtához jól társítható korszerű alannyal, és az ahhoz kötődő termesztéstechnológiával ki lehet használni egy adott fajta maximális teljesítőképességét. Egy frisspiaci célú, intenzív ültetvényben kisebb növekedési erényű alanyt kell használni, a fákat sűrű térállásba telepítik, a minőségi gyümölcsöt kézzel szüretelik. Számos hazai kertészetben ültettek az utóbbi időkben korszerű, törpítő alanyokkal meggyet és cseresznyét, azonban több telepítés esetén problémát okozott a nyári légköri aszály. Kiderült, a sokszor hűvösebb, csapadékos klimatikus körülmények között nemesített törpítő alanyok nehezebben viselik el a magyarországi szárazabb, forróbb éghajlati adottságokat. Mindenki számára tanulság, mielőtt egy új alanyra oltott fajtát beállítunk a termesztésbe, vizsgáljuk meg a fajtával való összeférhetőségét, rajta a fajta hosszú távú termőképességét. Intézetünkben jelenleg is folytatunk cseresznye alanyvizsgálatot. Magyarországon a döntő arányban ipari feldolgozásra termesztett meggy esetében a növekedést mérséklő alanyok használatának kevesebb a gyakorlati jelentősége, hiszen a meggy a cseresznyéhez viszonyítottan eleve gyengébb növekedésű. Ipari meggy esetében a különféle alanyok használatának inkább a termőhelyi talajviszonyokhoz való jobb alkalmazkodás, a talajlakó kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képesség lehet a célja. A frisspiacokon értékesített cseresznye és meggy esetében az intenzív termesztéstechnológia miatt azonban lényeges az alanyhasználat. Több olyan külföldi nemesítő műhelyben előállított alanyt próbálunk ki a kísérleteinkben, amelyek várhatóan jól alkalmazkodnak a hazai klimatikus viszonyokhoz és az intenzív termesztéstechnológiai követelményekhez.
A fajtaváltás látványosan felgyorsult, egy kísérlet végére sem értünk, máris kopogtatnak az újabb újdonságok. Hasonló trendek alakítják az alanyhasználatot is?
Igen, a fajtaújdonságokkal párhuzamosan folynak alanykutatások a világ nemesítő műhelyeiben. A hazai nemesítésű cseresznyefajták és ígéretes külföldi alanyok kompatibilitásának és a különböző alany-nemes kombinációk teljesítő képességének vizsgálata intézetünkben jelenleg is folyik. Az új alanyok használatában mindenképpen benne rejlik a többletbevétel lehetősége, de nagyon kockázatos a telepítés, illetve a termesztés, ha nem ismerjük a hazai ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodóképességüket. Ajánlott olyan irányított kísérleteket végezniük a kutatóknak és a kertészeteknek, akár együtt is, amelyek hosszú távon megalapozhatják az új alanyok használatát.
Mindenkit óva intenék attól, hogy egy prospektusból kiválasztott, sok esetben a hazaitól eltérő klimatikus viszonyok között nemesített külföldi gyümölcsfajtát úgy telepítsen, hogy ne legyen ismerete az itteni kórokozók, illetve növény-egészségügyi kihívásokkal szembeni ellenálló, illetve a hazai ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodóképességéről. Ebben az esetben számos olyan probléma felmerülhet, ami összességében komoly gondot okoz. Ha egy cseresznyeültetvény életpályájának 20 éve alatt menet közben elvész a fák akárcsak 10 százaléka, ott a termésveszteség jelentős lehet. A fákat pótolni kell, ami újabb befektetéssel jár, és valószínűleg nem ugyanazon alannyal, ami további gondokat okozhat. Fontos az innováció, de egy jelentősebb telepítést mindenképp előzze meg egy átfogó alany- és fajtaérték vizsgálat.
A pályázati forrásokat felhasználó új telepítésekhez előírják, illetve megkövetelik például a jéghálót. A cseresznye és a meggy esetében minden elemében indokolt a követelmény?
A cseresznyét mindenképpen védeném az időjárás viszontagságaitól, főként, ha olyan gyümölcsöt tudunk előállítani, ami minőséget képvisel, az érte kapott bevétel kitermeli a védelemre fordított, sok esetben jelentős összegű költségeket. A cseresznye esetében erre van is esély, hiszen jellemzően friss fogyasztásra termesztik, a minőségi és méretes gyümölcsöt magasabb áron lehet értékesíteni a meggyhez képest. A cseresznyét jellemzően kisebb, 1-2 hektár területű ültetvényekben termesztik. Védeni nemcsak a jég ellen kell, hanem a kritikus mennyiségű esőtől a zsendülési, érési időszakában. A meggyet jellemzően nagyobb felületen termesztik, nagy tömegű termését rázógéppel szüretelik, ennek megfelelően választják meg a termesztési technológiákat. Egy jéghálós védelem kiépítése az ipari meggy esetében aligha kifizetődő befektetés. A meggy mindenkori felvásárlási árát nehéz megjósolni előre, a sok esetben hektikusan változó árakat sok tényező alakítja, többek között a külpiaci kínálat. Ugyanakkor egy frisspiaci meggyültetvény védelmét indokoltnak tartom.
Maradva a frisspiaci elvárásoknál, például a cseresznyeszezon május közepétől július elejéig tart. Aki folyamatosan kíván jelen lenni a piacon, fajtasort telepít. Egy fajtasor kialakításánál van-e jelentősége az alanyhasználatnak?
Jelenleg a sajmeggy dominál valamennyi érésidejű fajtánál, azonban hosszabb távon már lesz jelentősége az alanyhasználatnak, például, ha fajtára lebontva nézzük az egyes alanyok teljesítőképességét. Azon dolgozunk, hogy olyan alanyokat találjunk, mellyel fokozni lehet a cseresznyefajták termesztési értékét, gyümölcsminőségét, termőhelyi alkalmazkodóképességét. Olyan univerzális alanyt keresünk, amely lehetőleg vegetatív módon szaporítható. A vegetatív alany nagy előnye a vírusmentesség, ami alapja a biztonságos és hosszú távú gyümölcstermesztésnek. A hazai előállítású sajmeggy magonc alany esetében is megoldott a vírusmentes szaporítóanyag előállítás, azonban a vegetatív alanyok egyik előnye, a magonc alanyhoz képest, hogy egységesebb, homogén minőségű szaporítóanyag állítható elő belőlük. Az alanyok használata mellett azonban nagy hangsúlyt kell fektetni az ültetvények rendszeres, korszerű metszésére, mert a meggy és a cseresznye méretét, illetve a következő évi termést a fák metszésével és a koronaforma alakításával is jelentősen befolyásolhatják a kertészek.
–btj–
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
