Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár az AKI tesztüzemi adatok alapján rávilágított arra, hogy a búzakultúrát tekintve a vizsgált üzemek mintegy harmada tartozik az átlaghozamot elérők kategóriába, a kukoricatermelő gazdaságoknál ez a szám 45%, mindkét kultúrában a gazdaságok nagyobb hányada átlag alatti, s csak a kisebb hányada produkál átlag feletti hozamokat. A technológia átgondolására, az innovatív elemek alkalmazására van szükség tehát ahhoz, hogy ez az arány jó irányba változzon. A szemléletmód és berögzült technológia váltását serkentik az ehhez hasonló rendezvények – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Major Zoltán, a Timac Agro ügyvezetője rávilágított arra, hogy milyen irányba is tart a tápanyag-gazdálkodásunk. A nitrogén-felhasználás a 90-es évektől drasztikusan csökkent, a talajfeltöltést felváltotta a talajzsaroló gazdálkodás, szemben a német, francia és lengyel trendekkel, ahol állandó, illetve emelkedő nitrogén-felhasználás mellett a feltöltő gazdálkodás helyébe a fenntartó gazdálkodás lépett. Ennek köszönhetően a 90-es évektől elválik a német és francia termésátlag a magyar eredményektől, Lengyelország pedig stabil emelkedést mutat nagy évjárati kilengések nélkül. A 120 000 hektárt és 800 gazdaságot lefedő Yield Service Programjuk tapasztalatait összefoglalva Major Zoltán kijelentette, hogy a hazai tápanyag-gazdálkodási mérlegek negatívak, a szervesanyag-visszapótlás csökken, nem fenntartó gazdálkodást folytatunk. Rutinszerűvé vált a tápanyag-gazdálkodás hazánkban, egy gazdaságban jellemzően ez az első költségcsökkentő tényező. A szaktanácsadás hiányát, illetve az elkészült szaktanács figyelmen kívül hagyását említette a vezető. A program során bevizsgált területek adatainak alapján elmondható, hogy a foszforszintek gyengék-közepesek, a kálium ellátottság kérdését pedig félreértelmezzük, nem számolunk a különböző antagonizmusokkal. Néhány lehetséges irányra is rávilágított az ügyvezető, ami tartalmazta a tápanyag-gazdálkodási szakemberek bevonását, lehetővé téve ezáltal az optimális erőforrás felhasználást. A fenntartó meszezések végrehajtását szorgalmazza, a starter műtrágyázás szélesebb körben történő alkalmazását sürgeti, a védett hatóanyagok és a precíziós gazdálkodás elemeinek használatát tartja fontosnak, valamint a bioaktív anyagok (biostimulátorok, baktériumtrágyák stb.) használatát hangsúlyozza, itt megjegyezve azt, hogy a biostimulátorok jelenlegi 3,5 milliárd dolláros piaca az előrejelzések szerint 6,4 milliárd dollárra nő 2020-ig.
A termésátlagok növelésének, illetve stabilizálásának egyik alappillére a talajközpontú gondolkodás és gazdálkodás – hangsúlyozta Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője. A vállalat folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenységével már 20 éve a talajok termőképességének regenerálására törekszik. Az általuk gyártott Phylazonit baktériumtrágya készítmények a talaj szerkezetének javítására, egyensúlyi állapotának visszaállítására, a humusztermelődés újraindítására hivatottak. A talaj állapotának és a talaj biológiai aktivitásának vizsgálata elengedhetetlen a talajközpontú gazdálkodás megvalósításához, ami a baktériumállomány és a káros gombák arányának vizsgálatát jelenti az adott talajban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagymértékben savanyodnak a magyarországi talajok, mintegy 2 millió hektár van veszélyben. Húsz éves gyakorlatuk alapján kijelenthető, hogy a talajközpontú termelési szemléletmód és gyakorlat hatása a terméseredményeken túl a költségek megtakarításán, a talaj vízszolgáltató képességén, a vetési idő tervezhetőségén vagy az aszályos időszakok mérsékelt utóhatásain keresztül is jól mérhető.
A talajtípus, a kiválasztott vetőmag és a tőszám közötti összefüggésekre Hajdu Attila, a DEKALB fejlesztőmérnöke hívta fel a figyelmet. Eltérő talajtípusokon eltérő az optimális tőszám egy adott hibridre vonatkozóan. A hibridválasztást a talajtípushoz kell tehát igazítani, a hibridhez és a talajtípushoz pedig az optimális tőszámot hozzárendelni a nagyobb terméseredmény eléréséhez. A DEKALB fejlesztői nemcsak genetikai ajánlást, hanem a több ezer adatot feldolgozó agronómiai tudásbázisuk által talajtípusokra adaptált tőszámajánlást, továbbá a következő szezontól a precíziós vetéstechnikát alkalmazó termelők kérésére táblán belüli tőszámajánlást is biztosítanak.
-ga-
Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja után alapvetően változott meg a gazdálkodók támogatása. Ehhez pedig nemcsak az MVH-nak, hanem a gazdáknak is alkalmazkodniuk kell. Példaként említette a támogatások eddigiektől eltérő több részletben való kifizetését, illetve a Vidékfejlesztési program forrásainak a Miniszterelnökséghez kerülését.
Elmondta: a múlt évi támogatások összege mintegy 410–420 milliárd forintot tesz ki, amiből eddig mintegy 375 milliárd forintot fizettek ki. Június 30-ig – a határidő lejártáig – pedig a fennmaradó összeget is kifizeti a jogosultaknak az MVH – tette hozzá.
Ebben az évben a hivatal mintegy 170 ezer támogatási kérelem benyújtására számít. Eddig valamivel több mint 150 ezret küldtek el az MVH-nak. Az idén mintegy 400 milliárd forint támogatást kaphatnak a gazdálkodók.
(MTI)
A cikk szerzője: Gáspár Andrea
